Ugrás a tartalomhoz

„Mammillaria blossfeldiana” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
38. sor: 38. sor:
* '''Peremtövis:''' 15-20 db, 5-7 mm hosszú, egyenes, lapos, merev. Színük szürkésfehér, a hegyük sötétbarna, vízszintesek vagy kissé elállók.
* '''Peremtövis:''' 15-20 db, 5-7 mm hosszú, egyenes, lapos, merev. Színük szürkésfehér, a hegyük sötétbarna, vízszintesek vagy kissé elállók.
* '''Középtövis:''' 4 db, nagyjából egyforma hosszú, a felsők tűszerűek és egyenesek, az alsó horgas. Tőben valamennyi sárgásfehér színű, a csúcsuk felé egészen sötétbordóba vagy feketébe mennek át.
* '''Középtövis:''' 4 db, nagyjából egyforma hosszú, a felsők tűszerűek és egyenesek, az alsó horgas. Tőben valamennyi sárgásfehér színű, a csúcsuk felé egészen sötétbordóba vagy feketébe mennek át.
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Mammillaria blossfeldiana">
Fájl:Mammillaria blossfeldiana 01.jpg|1.
Fájl:Mammillaria blossfeldiana 02.jpg|2.
Fájl:Mammillaria blossfeldiana 03.jpg|3.
</gallery>


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===

A lap 2025. augusztus 11., 21:06-kori változata

Tudományos név

  • Mammillaria blossfeldiana Boedeker, 1931
  • A tudományos név státusza:
  • Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin eredetű “mamilla” szóból származik, melynek jelentése mellbimbó, kis emlő, átvitt értelemben szemölcs, dudor. A nemzetséghez tartozó fajok szemölcsös felépítésére utal. A fajt egy német kertészről, kaktuszkedvelőről, Robert Blossfeld-ről nevezték el, aki Potsdamban, majd Lübeckben élt. Anyakönyvi adatairól csak annyit tudunk biztosan, hogy 1945-ben halt meg és apja volt annak a Harry Blossfeld-nek, aki felfedezte a Blossfeldia nemzetséget, amit róla neveztek el.

Első leírása:

Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 3:209.1931.

Szinonimák

  • Chilita blossfeldiana (Boed.) Buxb. 1954
  • Mammillaria goodridgii var. blossfeldiana (BOED.) Neutel .1986
  • Ebnerella blossfeldiana (BOED.) Buxb. 1951
  • Neomammillaria blossfeldiana (BOED.) E. H. Gates 1933
  • Mammillaria shurliana GATES 1956
  • Bartschella blossfeldiana (Boed.) Doweld 2001
  • Érvényes név és szinonimák a Mammillaria blossfeldiana taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magános növény, esetenként a tövénél kevés sarjat nevel. Hajtásai gömbölyűek vagy hengeresek, 1-5 cm átmérőjűek, a csúcsuk bemélyedt. Gyökere gyakran répaszerű, erős karógyökér.

Szemölcsök

Víznedvű szemölcsei 5:8 spirálarány szerinti elrendezésűek, színük zöldesszürke, néha vöröses vagy lilás színeződéssel. Alakjuk rövid kúpos, a keresztmetszetük kör alakú, hosszuk 4-7 mm, szélességük a tövüknél 5-6 mm.

Axillák

Az axillákban nagyon kevés fehér gyapjú található.

Areolák

Kerek vagy enyhén ovális areolái 2 mm szélesek, többnyire fehér, ritkábban sárgás gyapjúval fedettek, idősebb korukban csupaszok.

Tövisek

  • Peremtövis: 15-20 db, 5-7 mm hosszú, egyenes, lapos, merev. Színük szürkésfehér, a hegyük sötétbarna, vízszintesek vagy kissé elállók.
  • Középtövis: 4 db, nagyjából egyforma hosszú, a felsők tűszerűek és egyenesek, az alsó horgas. Tőben valamennyi sárgásfehér színű, a csúcsuk felé egészen sötétbordóba vagy feketébe mennek át.

Generatív test

Virág

Tölcséres virágai a csúcs közelében nyílnak, 20 mm hosszúak és 30-35 mm szélesek.

  • Külső lepellevelek: Széle halvány zöldesfehér, a közepe barnásvörös, a tövük barnászöld. Alakjuk lándzsaszerű, tompa csúccsal, a szélük ép.
  • Belső lepellevelek: Széle fehér, a közepük bíbor rózsaszínű, erősebb középcsíkkal. Hosszuk 15, szélességük 4 mm.
  • Porzószálak: Fehérek vagy halvány rózsaszínek.
  • Portokok: Narancssárgák.
  • Bibeszál: Rózsaszín.
  • Bibe: Zöld, 5-9 ágú.

Termés

Termései bunkó alakúak, narancsvörösek, 20x5 mm-esek, virágmaradvány nélküliek.

  • Magja: Magjai fényes feketék, kisebbek 1 mm-nél.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget északi államában, a nyugati part közelében található. Elterjedési területe a félsziget középső részének nyugati partvidéke. Ismert élőhelyek: Santa Rosalita-öböl, Mesquital ranch, Punta Prieta, Santa Rosalillita.

Élőhely: A növények itt közvetlenül a tengerparton, vagy annak közelében, viszonylag sík területen élnek, legfeljebb 50 méteres tengerszint feletti magasságban. A shurliana-szerű formák a parttól kissé távolabb, 100-150 méteres magasságban nőnek. Az élőhelyek száraz félsivatagok, rendkívül ritkás növényzettel (legfeltűnőbbek az alacsony pázsitfűfélék és az egyéb pozsgások), ahol a növények grániton vagy humuszban szegény, homokos-kavicsos talajon élnek, gyakran alig emelkednek ki a felszínből.

  • Éghajlati tényezők: Az éves csapadék mennyisége 110 mm, ebből 70 mm januártól és márciusig esik le, a többi júliustól októberig. Ezt a mennyiséget a páralecsapódás egészíti ki, ami a part közelsége miatt jelentős. Az éves középhőmérséklet 19 °C, a januári középhőmérséklet 13,5 °C, a július-augusztus hónapok középhőmérséklete 26,5 °C.

Kultúrában tartás

A gyűjtemények értékes darabja. Tövisei is színesebbek az átlagnál, egy virágzó növény pedig igen dekoratív hatást kelt. Virágai háromszor nyílnak ki, a harmadik nap estéjén végleg becsukódnak, elhervadnak. Talaja legyen kavicsos, humuszban szegény. Kultúrában kissé megnyúlik, de ez minden kaliforniai eredetű növényre igaz. A hazai téli szokásos tartásmód megfelel neki. Szárazon tartás mellett nem igényel magasabb hőmérsékletet, mint a többi kaktusz.

Szerzők és forrás

  • Szöveg: Füleki József
  • Kép: Lukoczki Zoltán (1.) és Füleki József (2-3.)
  • Lektorálta: Papp László
  • Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 588. kártya