Cochemiea blossfeldiana

Mammillaria blossfeldiana
; Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima
Rendszertani besorolás
Faj	Mammillaria blossfeldiana

Cochemiea blossfeldiana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Cochemiea
Faj	Cochemiea blossfeldiana

Tudományos név

Cochemiea blossfeldiana (Boed.) P.B.Breslin & Majure in Taxon 70(2): 319. 2021. Sec. Breslin & al. (2021)
elfogadott, érvényes név
Mammillaria blossfeldiana Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 3: 209. 1931 syn. sec. Breslin & al. (2021)
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin eredetű “mamilla” szóból származik, melynek jelentése mellbimbó, kis emlő, átvitt értelemben szemölcs, dudor. A nemzetséghez tartozó fajok szemölcsös felépítésére utal.
A fajt egy német kertészről, kaktuszkedvelőről, Robert Blossfeld-ről nevezték el, aki Potsdamban, majd Lübeckben élt. Anyakönyvi adatairól csak annyit tudunk biztosan, hogy 1945-ben halt meg és apja volt annak a Harry Blossfeld-nek, aki felfedezte a Blossfeldia nemzetséget, amit róla neveztek el.

Első leírása:

Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 3:209.1931.

Mammillaria blossfeldiana
1.
2.
3.

A(z) Cochemiea blossfeldiana szinonimái

≡ Mammillaria blossfeldiana, ≡ Neomammillaria blossfeldiana, ≡ Ebnerella blossfeldiana, ≡ Chilita blossfeldiana, ≡ Mammillaria goodridgei var. blossfeldiana, ≡ Bartschella blossfeldiana, ≡ Mammillaria blossfeldiana var. blossfeldiana
= Mammillaria shurliana, ≡ Mammillaria blossfeldiana var. shurliana, ≡ Mammillaria goodridgei f. shurliana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magános növény, esetenként a tövénél kevés sarjat nevel. Hajtásai gömbölyűek vagy hengeresek, 1-5 cm átmérőjűek, a csúcsuk bemélyedt. Gyökere gyakran répaszerű, erős karógyökér.

Szemölcsök

Víznedvű szemölcsei 5:8 spirálarány szerinti elrendezésűek, színük zöldesszürke, néha vöröses vagy lilás színeződéssel. Alakjuk rövid kúpos, a keresztmetszetük kör alakú, hosszuk 4-7 mm, szélességük a tövüknél 5-6 mm.

Axillák

Az axillákban nagyon kevés fehér gyapjú található.

Areolák

Kerek vagy enyhén ovális areolái 2 mm szélesek, többnyire fehér, ritkábban sárgás gyapjúval fedettek, idősebb korukban csupaszok.

Tövisek

Peremtövis: 15-20 db, 5-7 mm hosszú, egyenes, lapos, merev. Színük szürkésfehér, a hegyük sötétbarna, vízszintesek vagy kissé elállók.
Középtövis: 4 db, nagyjából egyforma hosszú, a felsők tűszerűek és egyenesek, az alsó horgas. Tőben valamennyi sárgásfehér színű, a csúcsuk felé egészen sötétbordóba vagy feketébe mennek át.

Generatív test

Virág

Tölcséres virágai a csúcs közelében nyílnak, 20 mm hosszúak és 30-35 mm szélesek.

Külső lepellevelek: Széle halvány zöldesfehér, a közepe barnásvörös, a tövük barnászöld. Alakjuk lándzsaszerű, tompa csúccsal, a szélük ép.
Belső lepellevelek: Széle fehér, a közepük bíbor rózsaszínű, erősebb középcsíkkal. Hosszuk 15, szélességük 4 mm.
Porzószálak: Fehérek vagy halvány rózsaszínek.
Portokok: Narancssárgák.
Bibeszál: Rózsaszín.
Bibe: Zöld, 5-9 ágú.

Termés

Termései bunkó alakúak, narancsvörösek, 20x5 mm-esek, virágmaradvány nélküliek.

Magja: Magjai fényes feketék, kisebbek 1 mm-nél.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget északi államában, a nyugati part közelében található. Elterjedési területe a félsziget középső részének nyugati partvidéke. Ismert élőhelyek: Santa Rosalita-öböl, Mesquital ranch, Punta Prieta, Santa Rosalillita.

Élőhely: A növények itt közvetlenül a tengerparton, vagy annak közelében, viszonylag sík területen élnek, legfeljebb 50 méteres tengerszint feletti magasságban. A shurliana-szerű formák a parttól kissé távolabb, 100-150 méteres magasságban nőnek. Az élőhelyek száraz félsivatagok, rendkívül ritkás növényzettel (legfeltűnőbbek az alacsony pázsitfűfélék és az egyéb pozsgások), ahol a növények grániton vagy humuszban szegény, homokos-kavicsos talajon élnek, gyakran alig emelkednek ki a felszínből.

Éghajlati tényezők: Az éves csapadék mennyisége 110 mm, ebből 70 mm januártól és márciusig esik le, a többi júliustól októberig. Ezt a mennyiséget a páralecsapódás egészíti ki, ami a part közelsége miatt jelentős. Az éves középhőmérséklet 19 °C, a januári középhőmérséklet 13,5 °C, a július-augusztus hónapok középhőmérséklete 26,5 °C.

Kultúrában tartás

A gyűjtemények értékes darabja. Tövisei is színesebbek az átlagnál, egy virágzó növény pedig igen dekoratív hatást kelt. Virágai háromszor nyílnak ki, a harmadik nap estéjén végleg becsukódnak, elhervadnak. Talaja legyen kavicsos, humuszban szegény. Kultúrában kissé megnyúlik, de ez minden kaliforniai eredetű növényre igaz. A hazai téli szokásos tartásmód megfelel neki. Szárazon tartás mellett nem igényel magasabb hőmérsékletet, mint a többi kaktusz.

Szerzők és forrás

Szöveg: Füleki József
Kép: Lukoczki Zoltán (1.) és Füleki József (2-3.)
Lektorálta: Papp László
Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 588. kártya