„Kategória:Deuterocohnia” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Deuterocohnia Mez, 1894 | synonym = Abromeitiella A.Cast., 1931; Meziothamnus Harms, 1929 }} === A név eredete, etimológia === A ''Deuterocohnia'' nemzetségnevet '''Ferdinand Julius Cohn''' (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a ''Cohnia'' névre utal, míg a görög ''deuteros'' jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi ''Coh…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ||
A ''[[Deuterocohnia]]'' fajai örökzöld, évelő, többnyire szárazságtűrő broméliák. A nemzetségen belül jelentős növekedési változatosság figyelhető meg: vannak rövid '''szárú''', tömött, párnaszerű telepeket alkotó fajok, míg mások lazább, bokrosabb habitusúak. Egyes fajok földlakók, mások sziklákon élő ''litofiton'' életmódot folytatnak. | A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' fajai örökzöld, évelő, többnyire szárazságtűrő broméliák. A nemzetségen belül jelentős növekedési változatosság figyelhető meg: vannak rövid '''szárú''', tömött, párnaszerű telepeket alkotó fajok, míg mások lazább, bokrosabb habitusúak. Egyes fajok földlakók, mások sziklákon élő ''litofiton'' életmódot folytatnak. | ||
A '''levelek''' rendszerint tőálló rozettát alkotnak, alakjuk, hosszúságuk és merevségük fajonként jelentősen változik. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' és ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' különösen tömött, párnaszerű növekedésűek, rövid, húsos '''levelekkel'''. Más fajok, például a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' hosszabb, ívesen elálló '''leveleket''' fejlesztenek. | A '''levelek''' rendszerint tőálló rozettát alkotnak, alakjuk, hosszúságuk és merevségük fajonként jelentősen változik. A ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' és ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' különösen tömött, párnaszerű növekedésűek, rövid, húsos '''levelekkel'''. Más fajok, például a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' hosszabb, ívesen elálló '''leveleket''' fejlesztenek. | ||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
A termés toktermés, amely érés után felnyílik, és a magok kiszabadulását lehetővé teszi. | A termés toktermés, amely érés után felnyílik, és a magok kiszabadulását lehetővé teszi. | ||
* '''Magja:''' A magok a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségben jellegzetes függelékeket viselnek. A korábban külön ''[[Abromeitiella]]'' nemzetségbe sorolt fajok magjai többek között a vessző- vagy koma alakú függelékek miatt is kapcsolódnak a ''[[Deuterocohnia]]'' fajaihoz. | * '''Magja:''' A magok a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' nemzetségben jellegzetes függelékeket viselnek. A korábban külön ''[[Abromeitiella]]'' nemzetségbe sorolt fajok magjai többek között a vessző- vagy koma alakú függelékek miatt is kapcsolódnak a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' fajaihoz. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' A ''[[Deuterocohnia]]'' természetes elterjedési területe Dél-Amerika nyugati és középső részére koncentrálódik, különösen '''Bolívia''', '''Argentína''', '''Peru''', '''Chile''', '''Paraguay''' és '''Brazília''' területén. A nemzetség fajai a tengerszint közeli száraz területektől egészen mintegy 3900 m tengerszint feletti magasságig előfordulnak. | * '''Földrajzi elterjedés:''' A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' természetes elterjedési területe Dél-Amerika nyugati és középső részére koncentrálódik, különösen '''Bolívia''', '''Argentína''', '''Peru''', '''Chile''', '''Paraguay''' és '''Brazília''' területén. A nemzetség fajai a tengerszint közeli száraz területektől egészen mintegy 3900 m tengerszint feletti magasságig előfordulnak. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség fajai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, de különösen jellemzőek rájuk a száraz, sziklás, félsivatagos és hegyvidéki környezetek. Sok faj meredek sziklafalakon, sziklarepedésekben vagy sziklás lejtőkön él. A magashegységi fajok között több tömött, párnaszerű telepet alkotó forma található. A növények a száraz időszakokhoz alkalmazkodtak, és egyes fajok olyan szélsőségesen száraz élőhelyeken élnek, ahol a csapadék nagyon ritka, ezért a levegő nedvességének és a ködnek is jelentős szerepe lehet vízellátásukban. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség fajai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, de különösen jellemzőek rájuk a száraz, sziklás, félsivatagos és hegyvidéki környezetek. Sok faj meredek sziklafalakon, sziklarepedésekben vagy sziklás lejtőkön él. A magashegységi fajok között több tömött, párnaszerű telepet alkotó forma található. A növények a száraz időszakokhoz alkalmazkodtak, és egyes fajok olyan szélsőségesen száraz élőhelyeken élnek, ahol a csapadék nagyon ritka, ezért a levegő nedvességének és a ködnek is jelentős szerepe lehet vízellátásukban. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetség számos faja pozsgásnövényként is tartható. A termesztésben különösen a szárazságtűrő, kompakt növekedésű fajok érdekesek, például a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. | A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' nemzetség számos faja pozsgásnövényként is tartható. A termesztésben különösen a szárazságtűrő, kompakt növekedésű fajok érdekesek, például a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. | ||
Világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényelnek. A növekedési időszakban rendszeresen öntözhetők, de az öntözések között a közegnek ki kell száradnia. Télen a vízellátást jelentősen csökkenteni kell. A pangó vizet és a tartósan nedves, hideg környezetet rosszul viselik. | Világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényelnek. A növekedési időszakban rendszeresen öntözhetők, de az öntözések között a közegnek ki kell száradnia. Télen a vízellátást jelentősen csökkenteni kell. A pangó vizet és a tartósan nedves, hideg környezetet rosszul viselik. | ||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetség fajai a [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] családon belül több más, rozettás, szárazságtűrő nemzetséggel is összetéveszthetők, különösen a ''[[Dyckia]]'' fajokkal. A ''[[Deuterocohnia]]'' és a ''[[Dyckia]]'' közötti különbségek a vegetatív bélyegek mellett különösen a virágzáskor válnak jól láthatóvá. | A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' nemzetség fajai a [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] családon belül több más, rozettás, szárazságtűrő nemzetséggel is összetéveszthetők, különösen a ''[[:Kategória:Dyckia|Dyckia]]'' fajokkal. A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' és a ''[[:Kategória:Dyckia|Dyckia]]'' közötti különbségek a vegetatív bélyegek mellett különösen a virágzáskor válnak jól láthatóvá. | ||
A korábban ''[[Abromeitiella]]'' néven kezelt fajok – köztük a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – különösen jellegzetes, tömött párnát alkotó növekedésűek. A molekuláris vizsgálatok alapján azonban ezek a fajok a ''[[Deuterocohnia]]'' belsejében helyezkednek el, ezért az ''[[Abromeitiella]]'' önálló nemzetségi rangja nem tartható fenn. | A korábban ''[[Abromeitiella]]'' néven kezelt fajok – köztük a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – különösen jellegzetes, tömött párnát alkotó növekedésűek. A molekuláris vizsgálatok alapján azonban ezek a fajok a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' belsejében helyezkednek el, ezért az ''[[Abromeitiella]]'' önálló nemzetségi rangja nem tartható fenn. | ||
== Szukkulens taxonok == | == Szukkulens taxonok == | ||
A ''[[Deuterocohnia]]'' a [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] család egyik jellegzetesen szárazságtűrő, pozsgás jellegű nemzetsége. Fajai között több olyan található, amely húsos, merev '''levelekkel''' rendelkezik, és a vizet hosszabb száraz időszakok átvészelésére használja. | A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' a [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] család egyik jellegzetesen szárazságtűrő, pozsgás jellegű nemzetsége. Fajai között több olyan található, amely húsos, merev '''levelekkel''' rendelkezik, és a vizet hosszabb száraz időszakok átvészelésére használja. | ||
Különösen érdekesek a korábban ''[[Abromeitiella]]'' alatt kezelt fajok, amelyek apró rozetták százait egyesítő, kemény, tömött párnákat képezhetnek. Ide tartozik a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', a ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. Ezek a növények száraz, gyakran meredek sziklafalakon élnek, és a broméliák között szokatlanul erősen szukkulens, szárazságtűrő életmódot képviselnek. | Különösen érdekesek a korábban ''[[Abromeitiella]]'' alatt kezelt fajok, amelyek apró rozetták százait egyesítő, kemény, tömött párnákat képezhetnek. Ide tartozik a ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'', a ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' és a ''[[Deuterocohnia lotteae]]''. Ezek a növények száraz, gyakran meredek sziklafalakon élnek, és a broméliák között szokatlanul erősen szukkulens, szárazságtűrő életmódot képviselnek. | ||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A ''[[Deuterocohnia]]'' az [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] családba, a [[:Kategória:Pitcairnioideae|Pitcairnioideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Pitcairnieae|Pitcairnieae]] csoportba tartozó dél-amerikai nemzetség. A nemzetséget '''[[Carl Christian Mez]]''' írta le 1894-ben. Az IPNI szerint a ''[[Deuterocohnia]]'' nomenklaturális típusa a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' (Baker) Mez, amelynek bazionimja ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker. | A ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' az [[:Kategória:Bromeliaceae|Bromeliaceae]] családba, a [[:Kategória:Pitcairnioideae|Pitcairnioideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Pitcairnieae|Pitcairnieae]] csoportba tartozó dél-amerikai nemzetség. A nemzetséget '''[[Carl Christian Mez]]''' írta le 1894-ben. Az IPNI szerint a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' nomenklaturális típusa a ''[[Deuterocohnia longipetala]]'' (Baker) Mez, amelynek bazionimja ''[[Dyckia longipetala]]'' Baker. | ||
A nemzetség rendszertani történetének fontos állomása volt az ''[[Abromeitiella]]'' összevonása. Spencer és Smith 1992-ben az ''[[Abromeitiella]]'' nemzetséget a ''[[Deuterocohnia]]'' szinonimájává vonták össze, mivel a két csoport több lényeges morfológiai bélyegben megegyezik. Ezek között szerepelnek az aszimmetrikus csészelevelek, a teljesen felső állású petefészek, a jellegzetes függelékkel rendelkező magok, valamint a rövid virágzati tengely és a párnaszerű növekedési forma egyes fajokban. | A nemzetség rendszertani történetének fontos állomása volt az ''[[Abromeitiella]]'' összevonása. Spencer és Smith 1992-ben az ''[[Abromeitiella]]'' nemzetséget a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' szinonimájává vonták össze, mivel a két csoport több lényeges morfológiai bélyegben megegyezik. Ezek között szerepelnek az aszimmetrikus csészelevelek, a teljesen felső állású petefészek, a jellegzetes függelékkel rendelkező magok, valamint a rövid virágzati tengely és a párnaszerű növekedési forma egyes fajokban. | ||
A jelenlegi filogenomikai vizsgálatok ezt az összevonást lényegében megerősítik. A 2026-ban publikált, 1815 alacsony példányszámú nukleáris génre és teljes plasztomokra épülő vizsgálat 17 ''[[Deuterocohnia]]'' fajt vizsgált. A nukleáris filogenetikai eredmények szerint a ''[[Deuterocohnia]]'' monofiletikus, és a ''[[Dyckia]]'' testvércsoportja; a két nemzetség együtt a ''[[Pitcairnia]]'' + ''[[Fosterella]]'' csoport testvércsoportja. | A jelenlegi filogenomikai vizsgálatok ezt az összevonást lényegében megerősítik. A 2026-ban publikált, 1815 alacsony példányszámú nukleáris génre és teljes plasztomokra épülő vizsgálat 17 ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' fajt vizsgált. A nukleáris filogenetikai eredmények szerint a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' monofiletikus, és a ''[[Dyckia]]'' testvércsoportja; a két nemzetség együtt a ''[[Pitcairnia]]'' + ''[[Fosterella]]'' csoport testvércsoportja. | ||
A vizsgálat a ''[[Deuterocohnia]]'' belsejében hat, erősen támogatott fő kládot különített el. Ezek közül az egyik a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' + ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' + ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' csoportot tartalmazza. Ez különösen fontos az ''[[Abromeitiella]]'' történeti értelmezése szempontjából: a korábban ebbe a nemzetségbe sorolt négy faj közül három – ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'', ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – valóban egymással alkot kládot, de ez a klád a ''[[Deuterocohnia]]'' nemzetségen belül helyezkedik el. | A vizsgálat a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' belsejében hat, erősen támogatott fő kládot különített el. Ezek közül az egyik a ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' + ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'' + ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' csoportot tartalmazza. Ez különösen fontos az ''[[Abromeitiella]]'' történeti értelmezése szempontjából: a korábban ebbe a nemzetségbe sorolt négy faj közül három – ''[[Deuterocohnia abstrusa]]'', ''[[Deuterocohnia brevifolia]]'' és ''[[Deuterocohnia lotteae]]'' – valóban egymással alkot kládot, de ez a klád a ''[[:Kategória:Deuterocohnia|Deuterocohnia]]'' nemzetségen belül helyezkedik el. | ||
A negyedik egykori ''[[Abromeitiella]]'' faj, a ''[[Deuterocohnia scapigera]]'' ezzel szemben nem ehhez a csoporthoz tartozik, hanem a ''[[Deuterocohnia gableana]]'' és ''[[Deuterocohnia sanctae-crucis]]'' közelében helyezkedik el. Ez jól mutatja, hogy a párnaszerű növekedési forma önmagában nem jelöl egyetlen, egységes evolúciós vonalat. | A negyedik egykori ''[[Abromeitiella]]'' faj, a ''[[Deuterocohnia scapigera]]'' ezzel szemben nem ehhez a csoporthoz tartozik, hanem a ''[[Deuterocohnia gableana]]'' és ''[[Deuterocohnia sanctae-crucis]]'' közelében helyezkedik el. Ez jól mutatja, hogy a párnaszerű növekedési forma önmagában nem jelöl egyetlen, egységes evolúciós vonalat. | ||
A lap 2026. szeptember 22., 18:38-kori változata
Tudományos név
- Deuterocohnia Mez, 1894
elfogadott, érvényes név - Abromeitiella A.Cast., 1931; Meziothamnus Harms, 1929
szinonima név
A név eredete, etimológia
A Deuterocohnia nemzetségnevet Ferdinand Julius Cohn (1828–1898) német botanikus és mikrobiológus tiszteletére alkották. A név második része a Cohnia névre utal, míg a görög deuteros jelentése „második”. A név arra utal, hogy a Cohn nevéből képzett korábbi Cohnia név már használatban volt.
Típus
- Típustaxon: Deuterocohnia longipetala (Baker) Mez; bazionim: Dyckia longipetala Baker.
- Első leírása: Carl Christian Mez, 1894, Deuterocohnia Mez, Flora Brasiliensis 3(3): 506.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A nemzetséget Carl Christian Mez hozta létre 1894-ben; a típusfajt Dyckia longipetala Baker alapján Deuterocohnia longipetala (Baker) Mez néven kezelte.
Deuterocohnia longipetala képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Deuterocohnia fajai örökzöld, évelő, többnyire szárazságtűrő broméliák. A nemzetségen belül jelentős növekedési változatosság figyelhető meg: vannak rövid szárú, tömött, párnaszerű telepeket alkotó fajok, míg mások lazább, bokrosabb habitusúak. Egyes fajok földlakók, mások sziklákon élő litofiton életmódot folytatnak.
A levelek rendszerint tőálló rozettát alkotnak, alakjuk, hosszúságuk és merevségük fajonként jelentősen változik. A Deuterocohnia brevifolia, Deuterocohnia lotteae és Deuterocohnia abstrusa különösen tömött, párnaszerű növekedésűek, rövid, húsos levelekkel. Más fajok, például a Deuterocohnia longipetala hosszabb, ívesen elálló leveleket fejlesztenek.
A levelek több fajnál vastagok és merevek, felületük lehet sima, pikkelyekkel vagy finom szőrképletekkel borított. A levélszélen egyes fajoknál apró vagy erőteljesebb fogak, illetve tövisszerű képződmények fejlődnek. A Deuterocohnia brevifolia rövid levelei különösen sűrű rozettákba rendeződnek, és a növény idővel nagy, összefüggő párnát képezhet.
A gyökérzet elsősorban a talajban vagy a sziklafelszínen való rögzítést és a víz, valamint az ásványi anyagok felvételét szolgálja. A száraz, sziklás élőhelyeken élő fajoknál a gyökérzet a rendkívül kedvezőtlen vízellátású környezethez alkalmazkodott.
Generatív test
Virág
A virágok a rozettákból fejlődő rövid vagy hosszabb virágzati tengelyeken jelennek meg. A nemzetségen belül a virágzat felépítése változatos. Egyes fajok rövid, egyszerű, kevés virágú virágzatot fejlesztenek, míg mások hosszabb, több virágot hordozó virágzattal rendelkeznek.
A virágok gyakran zöldesek, sárgászöldek, sárgák vagy vöröses, barnásvörös árnyalatúak. A csőszerű virágok alakja és színe fontos megkülönböztető bélyeg a fajok elkülönítésében. A Deuterocohnia brevifolia rövid, zöldes virágai például alig emelkednek ki a levélrozetták közül, míg a Deuterocohnia lotteae feltűnőbb, barnás-borvörös, zöld csúcsú virágokat fejleszt.
- Takarólevelek: A csésze három csészelevélből, a párta három sziromszerű lepellevélből áll; a lepellevelek rendszerint összetett, csőszerű virágot alkotnak. A színük fajonként változó, zöld, sárgászöld, sárga, illetve vöröses vagy barnás lehet.
- Ivarlevelek: A porzószálak és portokok a virág belsejében helyezkednek el; a termő felső állású, a bibeszál megnyúlt, a bibe háromkaréjú.
Termés
A termés toktermés, amely érés után felnyílik, és a magok kiszabadulását lehetővé teszi.
- Magja: A magok a Deuterocohnia nemzetségben jellegzetes függelékeket viselnek. A korábban külön Abromeitiella nemzetségbe sorolt fajok magjai többek között a vessző- vagy koma alakú függelékek miatt is kapcsolódnak a Deuterocohnia fajaihoz.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A Deuterocohnia természetes elterjedési területe Dél-Amerika nyugati és középső részére koncentrálódik, különösen Bolívia, Argentína, Peru, Chile, Paraguay és Brazília területén. A nemzetség fajai a tengerszint közeli száraz területektől egészen mintegy 3900 m tengerszint feletti magasságig előfordulnak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A nemzetség fajai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, de különösen jellemzőek rájuk a száraz, sziklás, félsivatagos és hegyvidéki környezetek. Sok faj meredek sziklafalakon, sziklarepedésekben vagy sziklás lejtőkön él. A magashegységi fajok között több tömött, párnaszerű telepet alkotó forma található. A növények a száraz időszakokhoz alkalmazkodtak, és egyes fajok olyan szélsőségesen száraz élőhelyeken élnek, ahol a csapadék nagyon ritka, ezért a levegő nedvességének és a ködnek is jelentős szerepe lehet vízellátásukban.
Kultúrában tartás
A Deuterocohnia nemzetség számos faja pozsgásnövényként is tartható. A termesztésben különösen a szárazságtűrő, kompakt növekedésű fajok érdekesek, például a Deuterocohnia brevifolia és a Deuterocohnia lotteae.
Világos, napos helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag termesztőközeget igényelnek. A növekedési időszakban rendszeresen öntözhetők, de az öntözések között a közegnek ki kell száradnia. Télen a vízellátást jelentősen csökkenteni kell. A pangó vizet és a tartósan nedves, hideg környezetet rosszul viselik.
A fajok többsége lassú növekedésű. A tömött, párnaszerű fajok oldalhajtásokkal könnyen terjeszkednek, ezért idővel nagy, összefüggő telepet alkothatnak. Szaporításuk történhet a rozetták vagy oldalhajtások leválasztásával, illetve magvetéssel.
A Deuterocohnia lotteae és Deuterocohnia brevifolia a broméliák között különösen szárazságtűrő fajok. A Deuterocohnia lotteae esetében a termesztési tapasztalatok szerint a teljes napfény vagy világos félárnyék, a jó vízelvezetés, a nyári rendszeres öntözés és a téli száraz tartás megfelelő. A faj a broméliák között viszonylag hidegtűrő, de a téli nedvességet nem viseli jól.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Deuterocohnia nemzetség fajai a Bromeliaceae családon belül több más, rozettás, szárazságtűrő nemzetséggel is összetéveszthetők, különösen a Dyckia fajokkal. A Deuterocohnia és a Dyckia közötti különbségek a vegetatív bélyegek mellett különösen a virágzáskor válnak jól láthatóvá.
A korábban Abromeitiella néven kezelt fajok – köztük a Deuterocohnia brevifolia, Deuterocohnia abstrusa és Deuterocohnia lotteae – különösen jellegzetes, tömött párnát alkotó növekedésűek. A molekuláris vizsgálatok alapján azonban ezek a fajok a Deuterocohnia belsejében helyezkednek el, ezért az Abromeitiella önálló nemzetségi rangja nem tartható fenn.
Szukkulens taxonok
A Deuterocohnia a Bromeliaceae család egyik jellegzetesen szárazságtűrő, pozsgás jellegű nemzetsége. Fajai között több olyan található, amely húsos, merev levelekkel rendelkezik, és a vizet hosszabb száraz időszakok átvészelésére használja.
Különösen érdekesek a korábban Abromeitiella alatt kezelt fajok, amelyek apró rozetták százait egyesítő, kemény, tömött párnákat képezhetnek. Ide tartozik a Deuterocohnia brevifolia, a Deuterocohnia abstrusa és a Deuterocohnia lotteae. Ezek a növények száraz, gyakran meredek sziklafalakon élnek, és a broméliák között szokatlanul erősen szukkulens, szárazságtűrő életmódot képviselnek.
Taxonómia és filogenetika
A Deuterocohnia az Bromeliaceae családba, a Pitcairnioideae alcsaládba és a Pitcairnieae csoportba tartozó dél-amerikai nemzetség. A nemzetséget Carl Christian Mez írta le 1894-ben. Az IPNI szerint a Deuterocohnia nomenklaturális típusa a Deuterocohnia longipetala (Baker) Mez, amelynek bazionimja Dyckia longipetala Baker.
A nemzetség rendszertani történetének fontos állomása volt az Abromeitiella összevonása. Spencer és Smith 1992-ben az Abromeitiella nemzetséget a Deuterocohnia szinonimájává vonták össze, mivel a két csoport több lényeges morfológiai bélyegben megegyezik. Ezek között szerepelnek az aszimmetrikus csészelevelek, a teljesen felső állású petefészek, a jellegzetes függelékkel rendelkező magok, valamint a rövid virágzati tengely és a párnaszerű növekedési forma egyes fajokban.
A jelenlegi filogenomikai vizsgálatok ezt az összevonást lényegében megerősítik. A 2026-ban publikált, 1815 alacsony példányszámú nukleáris génre és teljes plasztomokra épülő vizsgálat 17 Deuterocohnia fajt vizsgált. A nukleáris filogenetikai eredmények szerint a Deuterocohnia monofiletikus, és a Dyckia testvércsoportja; a két nemzetség együtt a Pitcairnia + Fosterella csoport testvércsoportja.
A vizsgálat a Deuterocohnia belsejében hat, erősen támogatott fő kládot különített el. Ezek közül az egyik a Deuterocohnia lotteae + Deuterocohnia abstrusa + Deuterocohnia brevifolia csoportot tartalmazza. Ez különösen fontos az Abromeitiella történeti értelmezése szempontjából: a korábban ebbe a nemzetségbe sorolt négy faj közül három – Deuterocohnia abstrusa, Deuterocohnia brevifolia és Deuterocohnia lotteae – valóban egymással alkot kládot, de ez a klád a Deuterocohnia nemzetségen belül helyezkedik el.
A negyedik egykori Abromeitiella faj, a Deuterocohnia scapigera ezzel szemben nem ehhez a csoporthoz tartozik, hanem a Deuterocohnia gableana és Deuterocohnia sanctae-crucis közelében helyezkedik el. Ez jól mutatja, hogy a párnaszerű növekedési forma önmagában nem jelöl egyetlen, egységes evolúciós vonalat.
A 2026-os filogenomikai vizsgálat a nemzetségen belül hat fő kládot különített el: a Deuterocohnia recurvipetala–Deuterocohnia longipetala–Deuterocohnia haumanii–Deuterocohnia glandulosa csoportot; a Deuterocohnia sanctae-crucis + Deuterocohnia gableana–Deuterocohnia scapigera csoportot; a Deuterocohnia lotteae + Deuterocohnia abstrusa–Deuterocohnia brevifolia csoportot; a Deuterocohnia schreiteri–Deuterocohnia digitata csoportot; a Deuterocohnia chrysantha–Deuterocohnia strobilifera csoportot; valamint a Deuterocohnia brevispicata + Deuterocohnia meziana–Deuterocohnia seramisiana csoportot.
A Deuterocohnia fajai rendkívül nagy magassági és alaktani változatosságot mutatnak. A vizsgált fajok elterjedési magassága a tengerszint közeli területektől mintegy 3900 m-ig terjed. A filogenetikai eredmények alapján a különböző növekedési formák – köztük a tömött párnaformák – több alkalommal, egymástól függetlenül is kialakulhattak.
Egyéb
A Deuterocohnia különösen érdekes nemzetség a broméliák evolúciójának kutatásában, mert a nemzetségen belül a száraz, alacsony tengerszint feletti magasságú élőhelyektől a magashegységi környezetekig, valamint a lazább növekedésű növényektől a rendkívül tömött, párnaszerű telepekig sokféle életforma megtalálható.
A korábban önálló Abromeitiella nemzetségként kezelt növények története jól példázza, hogy a feltűnően hasonló növekedési forma nem feltétlenül jelent önálló evolúciós leszármazási sort. A modern nukleáris filogenomikai adatok alapján a Deuterocohnia nemzetségen belüli rokonsági viszonyok jóval összetettebbek, mint amit kizárólag a külső morfológiai hasonlóság alapján feltételezni lehetett.
Forrás
- IPNI – Deuterocohnia Mez
- Plants of the World Online – Deuterocohnia
- Plants of the World Online – Deuterocohnia brevifolia
- Plants of the World Online – Deuterocohnia lotteae
- Plants of the World Online – Deuterocohnia abstrusa
- LLIFLE – Deuterocohnia brevifolia
- LLIFLE – Deuterocohnia lotteae
- Phylogenomics, ecomorphological evolution, and historical biogeography in Deuterocohnia
A(z) „Deuterocohnia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.