„Kategória:Asparagaceae” változatai közötti eltérés

Asparagaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. január 2., 00:34-kori változata

Tudományos név

Asparagaceae Jussieu (1789), nomen conservandum

A név eredete, etimológia

Az Asparagaceae családnév a típusnemzetség, az Asparagus nevéből származik. A kifejezés a latin asparagus szóból ered, amely a görög asparagos (ἀσπάραγος) szóra vezethető vissza. Ez utóbbi valószínűleg a perzsa asparag szóból származik, melynek jelentése „hajtás” vagy „nyitás”, utalva a növény ehető, frissen feltörekvő hajtásaira.

Típusnemzetség

Asparagus L.; Carl von Linné, 1753.
Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu írta le először család szinten 1789-ben a Genera Plantarum című művében.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család modern, kiterjesztett értelmezését az Angiosperm Phylogeny Group határozta meg az APG II (2003) és APG III (2009) rendszerekben.

Asparagus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Agavaceae Dumortier
Anemarrhenaceae Conran, Clifford & Rudall
Anthericaceae J. Agardh
Aphyllanthaceae Burnett
Hesperocallidaceae Traub
Hyacinthaceae Batsch ex Borkhausen
Laxmanniaceae Bubani
Lomandraceae Lotsy
Ruscaceae M. Roemer
Themidaceae Salisbury

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatók köztük lágyszárú évelők, húsos gyöktörzzsel rendelkező növények, kúszónövények, sőt fatermetű szukkulensek is (például a Dracaena vagy Yucca nemzetségekben). Sok fajnál a valódi levelek apró, pikkelyszerű képletekké redukálódtak, feladatukat pedig ellaposodott, levélszerű szárak, úgynevezett cladodium-ok veszik át. A gyökérrendszer gyakran koloncos vagy rizómás (rhizoma). Egyes taxonoknál előfordul az anomális vastagodás a szárban.

Generatív test

Virág

A virágzat változatos: fürt (racemus), ernyő (umbella) vagy fejecske. A virágok általában hímnősek, sugárszimmetrikusak (actinomorph). A lepel (perigonium) hat tagú, két körben helyezkedik el, a lepellevelek szabadok vagy csővé forrtak. A porzók száma általában hat. A magház felső, középső vagy alsó állású, három termőlevélből forrt össze.

Termés

A termés leggyakrabban húsos bogyó (bacca) vagy lokulicid toktermés (capsula).

Magja: A magvak gyakran feketék a fitomelán tartalom miatt (bár az Asparagoideae alcsaládban ez hiányzik), gömbölydedek vagy lapítottak. Az endospermium kemény, olajban és hemicellulózban gazdag.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedt család (kozmopolita). Különösen diverzek az arid és mediterrán területeken, mint Mexikó, Dél-Afrika, a Földközi-tenger vidéke és Ausztrália.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók a sivatagoktól és félsivatagoktól kezdve a trópusi esőerdőkön át a mérsékelt övi erdőkig és sztyeppékig. Számos fajuk kifejezetten szárazságtűrő (xerophyton).

Szukkulent taxonok

A család számos szukkulens taxont foglal magában, különösen az Agavoideae alcsaládban. Ide tartoznak az Agave nemzetség fajai, amelyek pozsgás leveleikben tárolják a vizet, valamint a Yucca és Sansevieria nemzetségek. Ezekre a növényekre jellemző a vastag cuticula, a CAM-típusú fotoszintézis és a tőlevélrózsás (rosetta) növekedési forma.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Asparagaceae az Asparagales rendbe tartozik. A modern rendszertan hét alcsaládot különít el, amelyek korábban önálló családként szerepeltek: Aphyllanthoideae, Brodiaeoideae, Scilloideae, Agavoideae, Lomandroideae, Nolinoideae és Asparagoideae. Ez a molekuláris filogenetikai adatokon alapuló összevonás teszi a családot az egyszikűek egyik legváltozatosabb csoportjává.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-=  Agavoideae (Agavafélék) =
+{{Speciesbox|taxon=Asparagaceae}}
+== Tudományos név ==
-Az Agavaceae hagyományosan önálló családként szerepelt, de a modern rendszertan szerint az Asparagaceae családon belül az Agavoideae alcsaládot alkotja. A csoport főként Észak- és Közép-Amerika száraz, félsivatagi és sziklás élőhelyein elterjedt. A legismertebb nemzetségek közé tartozik az Agave, Yucca, Hesperaloe, Furcraea és Polianthes.
+* '''''Asparagaceae''''' Jussieu (1789), ''nomen conservandum''
-== Jellemzők ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-=== Morfológia ===
+Az ''Asparagaceae'' családnév a típusnemzetség, az ''Asparagus'' nevéből származik. A kifejezés a latin ''asparagus'' szóból ered, amely a görög ''asparagos'' (ἀσπάραγος) szóra vezethető vissza. Ez utóbbi valószínűleg a perzsa ''asparag'' szóból származik, melynek jelentése „hajtás” vagy „nyitás”, utalva a növény ehető, frissen feltörekvő hajtásaira.
-Az Agavoideae tagjai általában:
-* évelő, hosszú életű növények
-* tőrózsát alkotó levelek, gyakran merevek, hosszúak, szálas szélűek
-* részben szukkulens levelek, amelyek vízraktározó szöveteket tartalmaznak
-* vastag, gyakran fásodó gyöktörzs vagy rizómás növekedés néhány fajnál
-A levelek általában egyszerűek, húsosabbak a szárazságtűrő fajoknál. Sok fajnak végén tövis vagy fogazat található.
+=== Típusnemzetség ===
-=== Virágok ===
+* ''Asparagus'' L.; Carl von Linné, 1753.
-A virágok rendszerint:
+* '''Első leírása:''' Antoine Laurent de Jussieu írta le először család szinten 1789-ben a ''Genera Plantarum'' című művében.
-* fürtös, álernyős vagy füzéres virágzatban helyezkednek el
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A család modern, kiterjesztett értelmezését az '''Angiosperm Phylogeny Group''' határozta meg az APG II (2003) és APG III (2009) rendszerekben.
-* öttagúak, cső alakúak, fehér, sárga, zöld vagy lila színűek
-* általában beporzó rovarok vagy madarak (kolibrik) által kerülnek beporzásra
-=== Termés és magok ===
+{{Típusfaj|Asparagus|limit=5}}
-* Termésük toktermés vagy bogyószerű
-* Sok faj magvai kicsik, szél által terjednek
-=== Anyagcsere és alkalmazkodás ===
+=== Szinonimák ===
-* Szárazságtűrő fajok, részben szukkulens levelekkel
-* A tőrózsa és vastag, vízraktározó levelek lehetővé teszik a hosszabb aszályos időszakok túlélését
-== Elterjedés és élőhelyek ==
+* '''Agavaceae''' Dumortier
-Főként Észak- és Közép-Amerikában, különösen Mexikó, Dél-USA, Karib-térség, valamint Közép-Amerika száraz és félszáraz területein. Néhány faj déli Dél-Amerikában is előfordul. Élőhelyeik:
+* '''Anemarrhenaceae''' Conran, Clifford &amp; Rudall
-* sziklás lejtők
+* '''Anthericaceae''' J. Agardh
-* félsivatagi bozótosok
+* '''Aphyllanthaceae''' Burnett
-* száraz hegyvidéki területek
+* '''Hesperocallidaceae''' Traub
-* nyílt prérik és félsivatagi sztyeppék
+* '''Hyacinthaceae''' Batsch ex Borkhausen
+* '''Laxmanniaceae''' Bubani
+* '''Lomandraceae''' Lotsy
+* '''Ruscaceae''' M. Roemer
+* '''Themidaceae''' Salisbury
-== Ökológiai szerep ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-* Vízmegtartás – szukkulens levelek és rizómás gyökerek segítik a túlélést a szárazságban
-* Beporzás – rovarok, madarak (különösen kolibrik) és néhány éjszakai lepkefaj
-* Élőhely-stabilizáció – nagy, tövises rozetta formák védelmet nyújtanak az állatoknak és segítik a talaj megkötését
-== Gazdasági jelentőség ==
+=== Vegetatív test ===
-* Dísznövények – Agave, Yucca és Hesperaloe fajok népszerűek kertekben és xerofita gyűjteményekben
-* Rost- és ipari felhasználás – Agave-fajok rostjai kötelek, szőttesek és fonalak készítésére használhatók
-* Élelmiszer és ital – Agave tequilana és más Agave-fajok a tequila, pulque és mezcal előállításában fontosak
-* Országos és helyi jelentőség – Yucca-fajok dekorációs és kultikus célokra is használatosak
-== Fontosabb nemzetségek ==
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-* Agave – nagy, szukkulens tőrózsák, ipari és italipari jelentőség
-* Yucca – fásodó szárú vagy bokorszerű fajok, dekoratív levelekkel
-* Hesperaloe – hosszú, karcsú levelek és lógó virágzatok
-* Furcraea – hosszú életű, rostos szárú növények
-* Polianthes – kisebb, illatos virágú, földön élő rozetta
-== Megjegyzések a rendszertanhoz ==
+A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatók köztük lágyszárú évelők, húsos gyöktörzzsel rendelkező növények, kúszónövények, sőt fatermetű szukkulensek is (például a ''Dracaena'' vagy ''Yucca'' nemzetségekben). Sok fajnál a valódi levelek apró, pikkelyszerű képletekké redukálódtak, feladatukat pedig ellaposodott, levélszerű szárak, úgynevezett ''cladodium''-ok veszik át. A gyökérrendszer gyakran koloncos vagy rizómás (''rhizoma''). Egyes taxonoknál előfordul az anomális vastagodás a szárban.
-Az Agavoideae alcsalád a modern rendszertanban az Asparagaceae család része. A csoport tagjai jól alkalmazkodtak a száraz, félszáraz élőhelyekhez, és fontosak a botanikai, ökológiai és gazdasági szempontból.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágzat változatos: fürt (''racemus''), ernyő (''umbella'') vagy fejecske. A virágok általában hímnősek, sugárszimmetrikusak (''actinomorph''). A lepel (''perigonium'') hat tagú, két körben helyezkedik el, a lepellevelek szabadok vagy csővé forrtak. A porzók száma általában hat. A magház felső, középső vagy alsó állású, három termőlevélből forrt össze.
+==== Termés ====
+A termés leggyakrabban húsos bogyó (''bacca'') vagy lokulicid toktermés (''capsula'').
+* '''Magja:''' A magvak gyakran feketék a fitomelán tartalom miatt (bár az ''Asparagoideae'' alcsaládban ez hiányzik), gömbölydedek vagy lapítottak. Az endospermium kemény, olajban és hemicellulózban gazdag.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedt család ('''kozmopolita'''). Különösen diverzek az arid és mediterrán területeken, mint '''Mexikó''', '''Dél-Afrika''', a '''Földközi-tenger vidéke''' és '''Ausztrália'''.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatók a sivatagoktól és félsivatagoktól kezdve a trópusi esőerdőkön át a mérsékelt övi erdőkig és sztyeppékig. Számos fajuk kifejezetten szárazságtűrő (''xerophyton'').
+== Szukkulent taxonok ==
+A család számos szukkulens taxont foglal magában, különösen az ''Agavoideae'' alcsaládban. Ide tartoznak az ''Agave'' nemzetség fajai, amelyek pozsgás leveleikben tárolják a vizet, valamint a ''Yucca'' és ''Sansevieria'' nemzetségek. Ezekre a növényekre jellemző a vastag ''cuticula'', a CAM-típusú fotoszintézis és a tőlevélrózsás (''rosetta'') növekedési forma.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint az ''Asparagaceae'' az ''Asparagales'' rendbe tartozik. A modern rendszertan hét alcsaládot különít el, amelyek korábban önálló családként szerepeltek: ''Aphyllanthoideae'', ''Brodiaeoideae'', ''Scilloideae'', ''Agavoideae'', ''Lomandroideae'', ''Nolinoideae'' és ''Asparagoideae''. Ez a molekuláris filogenetikai adatokon alapuló összevonás teszi a családot az egyszikűek egyik legváltozatosabb csoportjává.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Asparagaceae
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+[[Kategória:Asparagales]]