„Kategória:Coleocephalocereus” változatai közötti eltérés

Coleocephalocereus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Cereinae
Nemzetség	Coleocephalocereus

Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 24., 09:22-kori változata

Tudományos név

Coleocephalocereus (Backeberg) Backeberg, 1938
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög koleos (tok, hüvely) és kephale (fej), valamint a latin cereus (gyertya) szavakból tevődik össze, utalva a növények szárának oldalán kialakuló, mélyedésbe süllyedt laterális kefáliumra.

Típusfaj

Coleocephalocereus fluminensis (Miethe) Backeberg;
Gyűjtő: Miethe, Brazília, Rio de Janeiro, Maricá, 1938.
Első leírása: Curt Backeberg: Blätter für Kakteenforschung 1938(6): [22]. 1938.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1938

Szinonimák

Buiningia Buxbaum
Siccobaccatus P.J.Braun & Esteves
Mariottia Guiggi

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Felálló, félig felálló vagy kúszó növények nemzetsége, fajtól függően tőből elágazóak vagy elágazás nélküliek; a szár gömbölyded vagy megnyúlt, oszlopos formájú.

Areolák

Az areola-k meglehetősen kicsik és egymáshoz közel helyezkednek el. Tövisek változók.

Generatív test

Virág

A cephalium oldalsó vagy csúcsi helyzetű, többé-kevésbé a szárba ágyazódik, gyapjúból és robusztus sörtékből áll, ebben jelennek meg a virágok. A virágok éjszakaiak, önmeddők, denevérek és lepkék porozzák be őket (vagy nappaliak a Buiningia alnemzetségben, ahol kolibrik a beporzók); alakjuk csöves, harang vagy tölcsér formájú; színük fehér, rózsaszínes-fehér, zöldes-fehér, zöldessárga vagy lilásvörös.

Termés

A termések húsos bogyók, gömbölydedek vagy bunkó alakúak, csupaszok, éréskor kilökődnek és egy bazális póruson keresztül nyílnak ki.

Magja: A magok gömbölydedek vagy körte alakúak (pyriform), szemölcsösek (tuberculate), fekete színűek; terjedésüket főként hangyák (myrmecochoria) és gyíkok (saurochoria) segítik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia, Espirito Santo, Minas Gerais, Rio de Janeiro, Sao Paulo).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Coleocephalocereus nemzetség endemikusan él Brazíliában sziklák között, gránitkibúvásokon és gyakran enyhén lejtős teraszokon, olyan repedésekben, ahol humuszfelhalmozódások találhatók; előfordul a caatinga-ban (száraz brazil tövises erdő) is, más kaktuszokkal és pozsgásokkal együtt, 200 m-től 800 m tengerszint feletti magasságig. A hőmérséklet alig változik az év során, a relatív páratartalom pedig meglehetősen magas.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai: Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján a Coleocephalocereus a Cereeae tribusz Cereinae altribuszának bazális grádusba tartozik.

Forrás

A(z) „Coleocephalocereus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

C

Coleocephalocereus neoestevesii X

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 === Típusfaj ===
-* Curt Backeberg, Brazília, Rio de Janeiro (sziklás tengerparti dűnék), 1938
+* ''Coleocephalocereus fluminensis'' (Miethe) Backeberg;
-* '''Első leírása:''' ''Coleocephalocereus fluminensis'' (Miquel) Backeberg; ''Blätter für Kakteenforschung'' 1938(6): [22]. 1938.
+* '''Gyűjtő:''' Miethe, Brazília, Rio de Janeiro, Maricá, 1938.
+* '''Első leírása:''' Curt Backeberg: ''Blätter für Kakteenforschung'' 1938(6): [22]. 1938.
 * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Curt Backeberg, 1938
 === Szinonimák ===
-* '''''Buiningia''''' Buxbaum
+* ''Buiningia'' Buxbaum
-* '''''Pseudopilocereus''''' Buxbaum
+* ''Siccobaccatus'' P.J.Braun & Esteves
+* ''Mariottia'' Guiggi
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
@@ 28. sor: / 30. sor: @@
 ==== Hajtás, szár ====
-Oszlopos vagy megnyúlt testű kaktuszok, amelyek lehetnek magányosak vagy tőből elágazók. A szárak felállóak, fekvőek vagy ívesen felemelkedők. Jellemző rájuk a laterális (oldalsó) kefálium kialakulása, amely a virágzóképes korban jelenik meg.
+Felálló, félig felálló vagy kúszó növények nemzetsége, fajtól függően tőből elágazóak vagy elágazás nélküliek; a szár gömbölyded vagy megnyúlt, oszlopos formájú.
-==== Szemölcsök (tuberkulum-ai) ====
-A szárak alacsony, lekerekített bordákra tagolódnak, amelyeken a szemölcsök (tuberkulum-ai) nem különülnek el élesen, a bordák folyamatosak.
-==== Axillák ====
-A kefálium területén az axillák gazdagon gyapjasak és sörtések.
 ==== Areolák ====
-Az areolák kicsik, kerekdedek vagy oválisak, a kefáliumon kívüli részeken nemezesek.
+Az ''areola''-k meglehetősen kicsik és egymáshoz közel helyezkednek el. Tövisek változók.
-==== Tövisek ====
-* '''Középtövis:''' Rendszerint erősebbek, 1-4 darab, színük a sárgástól a barnásig terjedhet.
-* '''Peremtövis:''' Számos (több mint 10), vékonyabbak, tűszerűek vagy sörteszerűek.
 === Generatív test ===
@@ 51. sor: / 40. sor: @@
 ==== Virág ====
-A virágok a laterális kefáliumból fejlődnek ki, éjjel nyílnak. Cső alakúak vagy tölcséresek, fehérek vagy krémszínűek. A perikarpium és a virágcső csupasz vagy csak apró pikkelyekkel fedett.
+A ''cephalium'' oldalsó vagy csúcsi helyzetű, többé-kevésbé a szárba ágyazódik, gyapjúból és robusztus sörtékből áll, ebben jelennek meg a virágok. A virágok éjszakaiak, önmeddők, denevérek és lepkék porozzák be őket (vagy nappaliak a ''Buiningia'' alnemzetségben, ahol kolibrik a beporzók); alakjuk csöves, harang vagy tölcsér formájú; színük fehér, rózsaszínes-fehér, zöldes-fehér, zöldessárga vagy lilásvörös.
 ==== Termés ====
-A termés bogyószerű, gömbölyded vagy tojásdad, éretten vöröses vagy lilás színű, húsos, de belül gyakran üreges.
+A termések húsos bogyók, gömbölydedek vagy bunkó alakúak, csupaszok, éréskor kilökődnek és egy bazális póruson keresztül nyílnak ki.
-* '''Magja:''' Kicsi, fekete, szemcsés felületű, körte alakú vagy ovális.
+* '''Magja:''' A magok gömbölydedek vagy körte alakúak (''pyriform''), szemölcsösek (''tuberculate''), fekete színűek; terjedésüket főként hangyák (''myrmecochoria'') és gyíkok (''saurochoria'') segítik.
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' keleti része (Bahia, Espírito Santo, Minas Gerais és Rio de Janeiro államok).
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' ('''Bahia''', '''Espirito Santo''', '''Minas Gerais''', '''Rio de Janeiro''', '''Sao Paulo''').
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban kristályos kőzeteken (inszelbergeken) vagy tengerparti sziklákon élnek, gyakran teljes napsütésnek kitéve, szukkulens bozótosokban.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A ''Coleocephalocereus'' nemzetség endemikusan él Brazíliában sziklák között, gránitkibúvásokon és gyakran enyhén lejtős teraszokon, olyan repedésekben, ahol humuszfelhalmozódások találhatók; előfordul a ''caatinga''-ban (száraz brazil tövises erdő) is, más kaktuszokkal és pozsgásokkal együtt, 200 m-től 800 m tengerszint feletti magasságig. A hőmérséklet alig változik az év során, a relatív páratartalom pedig meglehetősen magas.
 == Taxonómia és filogenetika ==
-A '''J. M. de Vos és munkatársai''': Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján a ''Coleocephalocereus'' a ''Cereeae'' tribusz tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették a nemzetség monofiletikus jellegét és közeli rokonságát a ''Melocactus'' és ''Micranthocereus'' nemzetségekkel.
+A '''J. M. de Vos és munkatársai''': Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) alapján a ''Coleocephalocereus'' a ''Cereeae'' tribusz ''Cereinae'' altribuszának bazális grádusba tartozik.
 == Forrás ==