Ugrás a tartalomhoz

„Rebutia minuscula” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox |taxon= Rebutia minuscula }}  
{{Taxonbox|taxon= Rebutia minuscula}}
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
* ''Rebutia minuscula'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 5: 102. 1895 sec. Ritz & al. 2007
 
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* '''''Rebutia minuscula''''' (Karl Moritz Schumann) Karl Moritz Schumann, 1895
A '''nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.<br />
 
A '''fajnév''' jelentése nagyjából:
=== A név eredete, etimológia ===
eléggé (meglehetősen) kicsi, kicsinyke, kisded, rövidke, a növény hajtásainak méretét jellemzi.
 
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Rebutia|Rebutia]]'', '''Pierre Rebut''' (1827–1898) francia szőlőtermesztő és kaktuszspecialista tiszteletére lett elnevezve.
* A fajnév, a ''minuscula'', a latin ''minusculus'' szóból ered, amelynek jelentése „egészen kicsi” vagy „apró termetű”, utalva a növény kistermetű növekedési formájára.
 
=== Típus ===
 
* ''Rebutia minuscula'' K. Schumann; Gyűjtő: névtelen (kereskedelmi import), Argentína, Tucumán, Salta; Típuspéldány: valószínűleg megsemmisült Berlinben (B).
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus minusculus'' néven Karl Moritz Schumann írta le a ''Monatsschrift für Kakteenkunde'' 5: 11. számában, 1895-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Karl Moritz Schumann, 1895.
 
{{Típusfaj|Rebutia minuscula|limit=5}}


== Az ''Rebutia minuscula'' alá bevont szinonima taxonok ==
== Az ''Rebutia minuscula'' alá bevont szinonima taxonok ==
24. sor: 33. sor:
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény alacsony termetű, csoportképző '''hajtás'''rendszerrel rendelkezik. A '''szár''' gömbölyded vagy enyhén nyomott gömb alakú, színe világoszöldtől a kékeszöldig terjedhet, átmérője általában 5 cm körüli. A '''bordák''' nem kifejezettek, helyettük spirálisan elhelyezkedő '''szemölcsök''' (podaria) borítják a testet. Az '''axillák''' gyapjasak vagy csupaszok. Az '''areolák''' kicsik, kerekdedek vagy oválisak, fehér nemezzel borítottak. A '''tövisek''' finomak, sörte- vagy tűszerűek, számuk változó (általában 25-30). A '''peremtövis''' fehéres, sárgás vagy barnás színű, 2-3 mm hosszú, sugárirányban szétálló. A '''középtövis''' gyakran nehezen megkülönböztethető a peremtövisektől, de néha 1-4 darab, valamivel erősebb és hosszabb tüske is megjelenik. A '''gyökérzet''' rostos, nem képez vastag répagyökeret.
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' tölcsér alakú, 2,5-4 cm hosszú és hasonló átmérőjű, többnyire skarlátvörös vagy mélyvörös, de a szinonim taxonoknál sárga, narancssárga vagy ibolyaszínű is lehet. A '''virág''' a '''szár''' alsó részén, az idősebb '''areolák'''ból fejlődik ki.
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' lándzsás, gyakran zöldes-vöröses árnyalatú. A '''belső lepellevél''' (szirmok) ragyogó vörös vagy narancsvörös, csúcsa hegyes vagy lekerekített.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek vagy sárgák, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' fehér vagy halványsárga, a '''bibe''' 4-5 ágú, krémszínű.
==== Termés ====
A termés kicsi, bogyószerű, gömbölyded, éretten vöröses vagy narancssárga színű, száraz maradékú virággal a csúcsán.
* '''Magja:''' Apró, matt fekete, hosszúkás-tojásdad alakú, finoman pontozott felülettel.
== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj őshonos '''Argentína''' északi részein, különösen '''Salta''', '''Tucumán''', '''Catamarca''' és '''Jujuy''' tartományokban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegyi régiókban él 1500 és 3500 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Gyakran sziklák repedéseiben, füves lejtőkön vagy köves talajon található meg, ahol a páratartalom magasabb, de a talaj jó vízelvezetésű. '''Litofiton''' vagy talajlakó életmódot folytat.
== Kultúrában tartás ==
A ''[[Rebutia minuscula]]'' az egyik legnépszerűbb kaktusz a gyűjteményekben, mivel rendkívül gazdagon virágzik már fiatal korában is. Világos, de a tűző naptól védett helyet kedvel. A növekedési időszakban rendszeres öntözést igényel, de két öntözés között hagyni kell a talajt kiszáradni. Télen teljesen szárazon és hűvösben (5-10 °C) kell tartani a virágképződés elősegítése érdekében. Szaporítása magvetéssel vagy a sarjak leválasztásával lehetséges.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Hasonlít a ''[[Rebutia senilis]]'' és ''[[Rebutia xanthocarpa]]'' fajokra, amelyekkel gyakran összevonták a rendszertanban. A ''[[Rebutia minuscula]]'' megkülönböztethető viszonylag rövid tövisei és a virágcső szerkezete alapján. A ''[[Rebutia senilis]]'' hosszabb, sűrűbb fehér tövisekkel rendelkezik.
== Forrás ==


* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.worldfloraonline.org/
* https://www.llifle.com/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Rebutia_minuscula


[[Kategória:Rebutia]]
[[Kategória:Rebutia]]
[[Kategória:Cactaceae]]

A lap 2026. január 26., 00:55-kori változata

Tudományos név

Tudományos név

  • Rebutia minuscula (Karl Moritz Schumann) Karl Moritz Schumann, 1895

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Rebutia, Pierre Rebut (1827–1898) francia szőlőtermesztő és kaktuszspecialista tiszteletére lett elnevezve.
  • A fajnév, a minuscula, a latin minusculus szóból ered, amelynek jelentése „egészen kicsi” vagy „apró termetű”, utalva a növény kistermetű növekedési formájára.

Típus

  • Rebutia minuscula K. Schumann; Gyűjtő: névtelen (kereskedelmi import), Argentína, Tucumán, Salta; Típuspéldány: valószínűleg megsemmisült Berlinben (B).
  • Első leírása: Echinocactus minusculus néven Karl Moritz Schumann írta le a Monatsschrift für Kakteenkunde 5: 11. számában, 1895-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Karl Moritz Schumann, 1895.
Rebutia minuscula képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Az Rebutia minuscula alá bevont szinonima taxonok

A(z) Rebutia minuscula szinonimái

  • Echinopsis minuscula, ≡ Echinocactus minusculus, ≡ Eurebutia minuscula, ≡ Lobivia minuscula
  • = Rebutia citricarpa
  • = Rebutia senilis, ≡ Lobivia senilis
  • = Rebutia senilis var. hyalacantha, ≡ Rebutia calliantha f. hyalacantha, ≡ Rebutia krainziana var. hyalacantha, ≡ Rebutia hyalacantha
  • = Rebutia senilis var. stuemeri, ≡ Rebutia senilis f. stuemeri
  • = Rebutia xanthocarpa, ≡ Lobivia xanthocarpa, ≡ Rebutia senilis var. xanthocarpa
  • = Rebutia dasyphrissa, ≡ Rebutia xanthocarpa var. dasyphrissa, ≡ Rebutia xanthocarpa f. dasyphrissa
  • = Rebutia violaciflora, ≡ Lobivia violaciflora, ≡ Rebutia xanthocarpa var. violaciflora, ≡ Rebutia minuscula f. violaciflora, ≡ Rebutia xanthocarpa f. violaciflora, ≡ Rebutia minuscula subsp. violaciflora
  • = Rebutia chrysacantha, ≡ Lobivia chrysacantha, ≡ Rebutia senilis var. chrysacantha, ≡ Rebutia senilis f. chrysacantha, ≡ Rebutia senilis subsp. chrysacantha
  • = Rebutia grandiflora, ≡ Rebutia minuscula var. grandiflora, ≡ Rebutia minuscula subsp. grandiflora
  • = Rebutia knuthiana, ≡ Rebutia violaciflora var. knuthiana, ≡ Rebutia minuscula f. knuthiana
  • = Rebutia senilis var. aurescens
  • = Rebutia senilis var. breviseta, ≡ Rebutia krainziana var. breviseta, ≡ Rebutia calliantha f. breviseta
  • = Rebutia senilis var. lilacinorosea, ≡ Rebutia senilis f. lilacinorosea
  • = Rebutia senilis var. stuemeriana, ≡ Rebutia stuemeriana
  • = Rebutia marsoneri, ≡ Rebutia minuscula var. marsoneri
  • = Rebutia carminea, ≡ Rebutia violaciflora var. carminea
  • = Rebutia sieperdaiana, ≡ Rebutia marsoneri var. sieperdaiana, ≡ Rebutia senilis var. sieperdaiana, ≡ Rebutia marsoneri f. sieperdaiana
  • = Rebutia senilis var. iseliniana, ≡ Rebutia senilis f. iseliniana, ≡ Rebutia chrysacantha var. iseliniana
  • = Rebutia senilis var. elegans, ≡ Rebutia senilis f. elegans
  • = Rebutia senilis var. kesselringiana, ≡ Rebutia senilis f. kesselringiana, ≡ Rebutia chrysacantha var. kesselringiana
  • = Rebutia calliantha, ≡ Rebutia wessneriana var. calliantha
  • = Rebutia krainziana, ≡ Rebutia calliantha var. krainziana, ≡ Rebutia wessneriana var. krainziana
  • = Rebutia wessneriana, ≡ Rebutia krainziana var. wessneriana, ≡ Rebutia minuscula var. wessneriana, ≡ Rebutia minuscula subsp. wessneriana
  • = Rebutia xanthocarpa var. citricarpa
  • Rebutia xanthocarpa f. citricarpa
  • = Rebutia xanthocarpa var. elegans, ≡ Rebutia chrysacantha var. elegans
  • = Rebutia xanthocarpa var. luteirosea
  • = Rebutia xanthocarpa var. salmonea, ≡ Rebutia xanthocarpa f. salmonea
  • = Rebutia senilis var. schieliana, ≡ Rebutia senilis f. schieliana, ≡ Rebutia chrysacantha var. schieliana
  • = Rebutia xanthocarpa var. coerulescens
  • = Rebutia calliantha var. beryllioides, ≡ Rebutia wessneriana var. beryllioides, ≡ Rebutia wessneriana subsp. beryllioides
  • = Rebutia kariusiana, ≡ Rebutia calliantha var. kariusiana, ≡ Rebutia minuscula f. kariusiana
  • = Rebutia wessneriana var. permutata, ≡ Rebutia wessneriana f. permutata
  • Rebutia permutata
  • = Rebutia xanthocarpa var. graciliflora
  • = Rebutia australis
  • = Cactus bertini
  • = Rebutia xanthocarpa f. graciliflora, − Rebutia graciliflora
  • = Rebutia wessneriana var. gokrausei, − Rebutia permutata f. gokrausei


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény alacsony termetű, csoportképző hajtásrendszerrel rendelkezik. A szár gömbölyded vagy enyhén nyomott gömb alakú, színe világoszöldtől a kékeszöldig terjedhet, átmérője általában 5 cm körüli. A bordák nem kifejezettek, helyettük spirálisan elhelyezkedő szemölcsök (podaria) borítják a testet. Az axillák gyapjasak vagy csupaszok. Az areolák kicsik, kerekdedek vagy oválisak, fehér nemezzel borítottak. A tövisek finomak, sörte- vagy tűszerűek, számuk változó (általában 25-30). A peremtövis fehéres, sárgás vagy barnás színű, 2-3 mm hosszú, sugárirányban szétálló. A középtövis gyakran nehezen megkülönböztethető a peremtövisektől, de néha 1-4 darab, valamivel erősebb és hosszabb tüske is megjelenik. A gyökérzet rostos, nem képez vastag répagyökeret.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, 2,5-4 cm hosszú és hasonló átmérőjű, többnyire skarlátvörös vagy mélyvörös, de a szinonim taxonoknál sárga, narancssárga vagy ibolyaszínű is lehet. A virág a szár alsó részén, az idősebb areolákból fejlődik ki.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél lándzsás, gyakran zöldes-vöröses árnyalatú. A belső lepellevél (szirmok) ragyogó vörös vagy narancsvörös, csúcsa hegyes vagy lekerekített.
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek vagy sárgák, a portokok sárgák. A bibeszál fehér vagy halványsárga, a bibe 4-5 ágú, krémszínű.

Termés

A termés kicsi, bogyószerű, gömbölyded, éretten vöröses vagy narancssárga színű, száraz maradékú virággal a csúcsán.

  • Magja: Apró, matt fekete, hosszúkás-tojásdad alakú, finoman pontozott felülettel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj őshonos Argentína északi részein, különösen Salta, Tucumán, Catamarca és Jujuy tartományokban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Magashegyi régiókban él 1500 és 3500 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Gyakran sziklák repedéseiben, füves lejtőkön vagy köves talajon található meg, ahol a páratartalom magasabb, de a talaj jó vízelvezetésű. Litofiton vagy talajlakó életmódot folytat.

Kultúrában tartás

A Rebutia minuscula az egyik legnépszerűbb kaktusz a gyűjteményekben, mivel rendkívül gazdagon virágzik már fiatal korában is. Világos, de a tűző naptól védett helyet kedvel. A növekedési időszakban rendszeres öntözést igényel, de két öntözés között hagyni kell a talajt kiszáradni. Télen teljesen szárazon és hűvösben (5-10 °C) kell tartani a virágképződés elősegítése érdekében. Szaporítása magvetéssel vagy a sarjak leválasztásával lehetséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Rebutia senilis és Rebutia xanthocarpa fajokra, amelyekkel gyakran összevonták a rendszertanban. A Rebutia minuscula megkülönböztethető viszonylag rövid tövisei és a virágcső szerkezete alapján. A Rebutia senilis hosszabb, sűrűbb fehér tövisekkel rendelkezik.

Forrás