„Opuntia microdasys” változatai közötti eltérés

Opuntia microdasys
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Opuntia
Faj	Opuntia microdasys

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. május 14., 15:25-kori változata

Tudományos név

Opuntia microdasys (Lehm.) Pfeiff., Enum. Diagn. Cact.: 154. 1837 sec. Parfitt & Gibson 2003
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév eredete nem tisztázott. Egy magyarázat szerint Opusz ókori görög város nevét őrzi latin közvetítéssel („Opuntius” = Opuszba való, opuszi). Valószínűbb azonban, hogy a név az ógörög „opos” = fügelé szóból származik, a fajok fügeszerű termésére utalva. Egy harmadik magyarázat szerint a név azték–latin szóösszetétel.
A fajnév az ógörög „mikros” = kicsi és „dasys” = gyapjas, szőrös, borzas szavak összetétele, a tövistelen hajtások finom glochidaszőrzetére utal.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az első leírás nem jelölte meg
Első leírása: Ind. Sem. Hort. Hamburg 16. 1827.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ludwig Georg Karl Pfeiffer 1837

A(z) Opuntia microdasys szinonimái

≡ Cactus microdasys, ≡ Opuntia microdasys subsp. microdasys
= Opuntia pulvinata
= Opuntia microdasys var. minor, ≡ Opuntia microdasys f. minor
= Opuntia microdasys var. laevior
= Opuntia macrocalyx
= Opuntia lubrica
= Opuntia herrfeldtii
= Opuntia microdasys var. pallida
= Opuntia microdasys var. albispina
= Opuntia microdasys subvar. albiflora

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Felálló, legfeljebb 1 méter magasra növő, vagy a földön elheverő, sok szártagból álló, bokros növekedésű faj. A szártagok nem válnak el könnyen egymástól, laposak, fényes zöldek, kerekdedek vagy hosszúkásak. Hosszuk általában 7–10 cm, szélességük 4–8 cm.

Szemölcsök

Szemölcsei alacsonyak, pihések.

Areolák

Az areolák a szártagokon átlós sorokba rendezettek, majdnem kerekek, 2–5 mm átmérőjűek, gyapjasak. A gyapjú színe a fehértől a cserszínűig változik, idősebb korban szürkévé válik.

Tövisek

Középtövis: hiányzik
Peremtövis: hiányzik
Glochidák: nagyszámúak, csaknem teljesen kitöltik az areolákat. Színük sárga, fehér vagy vörösesbarna, hosszúságuk legfeljebb 3 mm

Generatív test

Virág

A virágok belső lepellevelei egységesen fénylő sárgák, öregedésük során barackszínűvé válnak, 25–30 mm hosszúak.

Lepellevelek: fénylő sárgák, öregedve barackszínűek
Ivarlevelek: a porzószálak és a bibeszál fehérek, a portokok sárgásak, a bibeágak élénk- vagy sötétzöldek

Termés

A húsos termések vörösek, gömbölyűek vagy tojásdadok, 20–25 mm hosszúak és 12–16 mm átmérőjűek. Felületük hajas, rajtuk 35–50 areola található, amelyekből tövisek nem fejlődnek.

Magja: barnás, kissé lapított gömb alakú, 1–1,2 mm-es. Előfordulnak léha, terméketlen magok is

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó nagy részén elterjedt Chihuahua államtól Hidalgo államig
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: sivatagos dombokon, magasföldeken, ritkás lombhullató lágyszárúak és cserjék között él. Homoktalajtól a meszes agyagtalajig sokféle aljzaton előfordul

Kultúrában tartás

Kiterjedt és változatos élőhelyéből következően jól alkalmazkodó, igénytelen faj. Bár nem télálló, a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb Opuntia. Népszerűségét részben a tövisek hiányának, részben dekoratív, színes glochidaszőrzetének köszönheti.

Tavasztól őszig célszerű szabadban tartani, akár cserépben, akár kiültetve, mert így formásabb, felállóbb bokrok fejlődnek, mint forró üvegházi körülmények között. A bokor alakja a hajtások tervszerű eltávolításával jól formálható.

Virágzására tavasszal vagy nyár elején számíthatunk, főként hidegen, csaknem szárazon teleltetett példányok esetében. A leválasztott hajtások rendkívül könnyen gyökeresednek, ezért szaporítása egyszerű.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes a tövisek teljes hiánya és a sűrű, színes glochidaszőrzet. Hozzá nagyon hasonló faj az Opuntia rufida, amely barna glochidaszőrzetet visel, és amellyel könnyen hibridizálódik.

Taxonómia és filogenetika

A faj az Opuntia nemzetség egyik legismertebb, glochidákkal sűrűn fedett tagja. Az Opuntia macrocalyx nevet ma többnyire szinonimaként kezelik.

Egyéb

A kereskedelemben gyakran „nyuszifül-kaktusz” néven találkozni vele. Könnyű szaporíthatósága miatt az egyik legelterjedtebb díszkaktusz.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Rácz Ibolya (1), Bodor János (2–3)
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 333. kártya

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox |taxon= Opuntia microdasys}}
+{{Taxonbox
-== Tudományos név ==
+| accepted = Opuntia microdasys (Lehm.) Pfeiff., Enum. Diagn. Cact.: 154. 1837 sec. Parfitt & Gibson 2003
-* ''Opuntia microdasys '' (Lehm.) Pfeiff., Enum. Diagn. Cact.: 154. 1837 sec. Parfitt & Gibson 2003
+| synonym =
-** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
+}}
+<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+=== A név eredete, etimológia ===
+* A '''nemzetségnév''' eredete nem tisztázott. Egy magyarázat szerint Opusz ókori görög város nevét őrzi latin közvetítéssel („Opuntius” = Opuszba való, opuszi). Valószínűbb azonban, hogy a név az ógörög „opos” = fügelé szóból származik, a fajok fügeszerű termésére utalva. Egy harmadik magyarázat szerint a név azték–latin szóösszetétel.
+* A '''fajnév''' az ógörög „mikros” = kicsi és „dasys” = gyapjas, szőrös, borzas szavak összetétele, a tövistelen hajtások finom glochidaszőrzetére utal.
+<span id="típuspéldány"></span>
+=== Típuspéldány ===
+* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' az első leírás nem jelölte meg
+* '''Első leírása:''' Ind. Sem. Hort. Hamburg 16. 1827.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ludwig Georg Karl Pfeiffer 1837
+{{Kaktusz szinonimák}}
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+<span id="vegetatív-test"></span>
+=== Vegetatív test ===
+<span id="hajtás-szár"></span>
+==== Hajtás, szár ====
+Felálló, legfeljebb 1 méter magasra növő, vagy a földön elheverő, sok szártagból álló, bokros növekedésű faj. A szártagok nem válnak el könnyen egymástól, laposak, fényes zöldek, kerekdedek vagy hosszúkásak. Hosszuk általában 7–10 cm, szélességük 4–8 cm.
+<span id="szemölcsök"></span>
+==== Szemölcsök ====
+Szemölcsei alacsonyak, pihések.
+<span id="areolák"></span>
+==== Areolák ====
+Az areolák a szártagokon átlós sorokba rendezettek, majdnem kerekek, 2–5 mm átmérőjűek, gyapjasak. A gyapjú színe a fehértől a cserszínűig változik, idősebb korban szürkévé válik.
+<span id="tövisek"></span>
+==== Tövisek ====
+* '''Középtövis:''' hiányzik
+* '''Peremtövis:''' hiányzik
+* '''Glochidák:''' nagyszámúak, csaknem teljesen kitöltik az areolákat. Színük sárga, fehér vagy vörösesbarna, hosszúságuk legfeljebb 3 mm
+<span id="generatív-test"></span>
+=== Generatív test ===
+<span id="virág"></span>
+==== Virág ====
+A virágok belső lepellevelei egységesen fénylő sárgák, öregedésük során barackszínűvé válnak, 25–30 mm hosszúak.
+* '''Lepellevelek:''' fénylő sárgák, öregedve barackszínűek
+* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak és a bibeszál fehérek, a portokok sárgásak, a bibeágak élénk- vagy sötétzöldek
+<span id="termés"></span>
+==== Termés ====
+A húsos termések vörösek, gömbölyűek vagy tojásdadok, 20–25 mm hosszúak és 12–16 mm átmérőjűek. Felületük hajas, rajtuk 35–50 areola található, amelyekből tövisek nem fejlődnek.
+* '''Magja:''' barnás, kissé lapított gömb alakú, 1–1,2 mm-es. Előfordulnak léha, terméketlen magok is
+<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó nagy részén elterjedt Chihuahua államtól Hidalgo államig
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' sivatagos dombokon, magasföldeken, ritkás lombhullató lágyszárúak és cserjék között él. Homoktalajtól a meszes agyagtalajig sokféle aljzaton előfordul
+<span id="kultúrában-tartás"></span>
+== Kultúrában tartás ==
+Kiterjedt és változatos élőhelyéből következően jól alkalmazkodó, igénytelen faj. Bár nem télálló, a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb Opuntia. Népszerűségét részben a tövisek hiányának, részben dekoratív, színes glochidaszőrzetének köszönheti.
+Tavasztól őszig célszerű szabadban tartani, akár cserépben, akár kiültetve, mert így formásabb, felállóbb bokrok fejlődnek, mint forró üvegházi körülmények között. A bokor alakja a hajtások tervszerű eltávolításával jól formálható.
+Virágzására tavasszal vagy nyár elején számíthatunk, főként hidegen, csaknem szárazon teleltetett példányok esetében. A leválasztott hajtások rendkívül könnyen gyökeresednek, ezért szaporítása egyszerű.
+<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+Jellegzetes a tövisek teljes hiánya és a sűrű, színes glochidaszőrzet. Hozzá nagyon hasonló faj az ''Opuntia rufida'', amely barna glochidaszőrzetet visel, és amellyel könnyen hibridizálódik.
+<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A faj az Opuntia nemzetség egyik legismertebb, glochidákkal sűrűn fedett tagja. Az ''Opuntia macrocalyx'' nevet ma többnyire szinonimaként kezelik.
+<span id="egyéb"></span>
+== Egyéb ==
+A kereskedelemben gyakran „nyuszifül-kaktusz” néven találkozni vele. Könnyű szaporíthatósága miatt az egyik legelterjedtebb díszkaktusz.
+<span id="szerzők"></span>
+== Szerzők ==
+* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
+* '''Kép:''' Rácz Ibolya (1), Bodor János (2–3)
+* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László
+<span id="forrás"></span>
+== Forrás ==
+* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 333. kártya
+[[Kategória:Opuntia]]
+[[Kategória:Pozsgások kártyák]]