„Kategória:Geraniaceae” változatai közötti eltérés

Geraniaceae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Malvids
Rend	Geraniales
Család	Geraniaceae

• A család nevét a típusnemzetség, a Geranium után kapta. A kifejezés a görög geranos (γέρανος) szóból származik, amelynek jelentése daru (Liddell–Scott–Jones). Ez a növények termésének alakjára utal, amely a daru csőrére emlékeztet (Stearn: Botanical Latin). Erre vezethető vissza a magyar gólyaorrtermés elnevezés is, bár az etimológiai gyökerek a daruhoz kötődnek. A család leírását Antoine Laurent de Jussieu rögzítette 1789-ben a Genera Plantarum című művében.

• Geranium Linnaeus; Világszerte számos herbiáriumban megtalálható, többek között a Linné-társaság gyűjteményében (LINN).
• Első leírása: Genera Plantarum 268. (1789)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Jussieu Antoine Laurent de, 1789

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Hypseocharitaceae
• Vivianiaceae
• Ledocarpaceae
• Dirachmaceae
• Erodiceae
• Hyperum

A Geraniaceae család tagjai többnyire lágyszárú növények vagy félcserjék, ritkábban pozsgás szár jellemzi őket (pl. egyes Pelargonium és Sarcocaulon fajok). A szár gyakran ízelt jellegű, a nóduszoknál megduzzadt. A levelek általában szórt állásúak vagy átellenesek, pálhásak (stipula). A levéllemez többnyire tenyeresen vagy szárnyasan tagolt, osztott, esetleg összetett. A növényeket, így a hajtás részeit is, gyakran mirigyszőrök borítják, amelyek jellegzetes illóolajokat tartalmaznak. A gyökér vagy a gyökérzet egyes taxonoknál raktározásra módosulhat.

A virágzat általában álernyő (cymosa). A virág többnyire hímnős, öttagú, sugaras (actinomorph) vagy kétoldali (zygomorph) szimmetriájú, utóbbi különösen a Pelargonium nemzetségnél jellemző.

• Takarólevelek: A csésze 5 csészelevélből áll, amelyek gyakran szabadok vagy az alapjuknál összenőttek; a párta 5 szabad sziromlevél alkotja. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak két körben helyezkednek el (5+5), de gyakran előfordulnak meddő porzók; a termő felső állású, 5 termőlevélből nőtt össze, a bibeszál a központi tengelyhez (rostrum) nő hozzá, a bibe pedig elkülönült. Egy sorban maradjon!

A család legjellemzőbb vonása a különleges száraz, felnyíló termés, az úgynevezett gólyaorrtermés (schizocarpium). Éréskor a résztermések (mericarpium) a megnyúlt központi oszlopról (carpoforum) rugalmasan, gyakran csavarodva válnak le.

• Magja: Kevés endospermiummal rendelkezik, az embrió általában görbült.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a mérsékelt és szubtrópusi övezeteket részesítik előnyben; kiemelkedő a fajdiverzitás Dél-Afrikában (különösen a Pelargonium nemzetség esetében), valamint Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak nyílt füves pusztákon, erdőszéleken, sziklás lejtőkön és félsivatagi környezetben is.

A családból a Pelargonium nemzetség fajai és hibridjei (muskátlik) a legismertebb dísznövények. Fényigényesek, a jó vízelvezetésű talajt kedvelik. A szukkulens formák (Sarcocaulon) speciális, szárazabb tartást és pihentetést igényelnek.

A Geraniaceae legfőbb megkülönböztető bélyege a gólyaorrtermés (schizocarpium), ahol a résztermések a központi tengelyről válnak le.

A családon belül több nemzetség mutat szukkulenciát. A Pelargonium nemzetség számos faja rendelkezik pozsgás szárral vagy gyökérrel. A Sarcocaulon szekció tagjai (úgynevezett “bushman gyertyák”) erősen szukkulens, tövises szárral rendelkeznek, amelyet viaszos réteg véd a kiszáradástól.

Az APG 4 osztályozása alapján a Geraniaceae a Geraniales rend névadó családja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a család monofiletikus. A modern rendszertan a korábban különálló családokat (pl. Hypseocharitaceae, Vivianiaceae) beolvasztotta a Geraniaceae kereteibe vagy szoros testvércsoportként kezeli őket.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Geraniaceae
• https://de.wikipedia.org/wiki/Storchschnabelgewächse
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/