„Kategória:Pereskioideae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Pereskioideae Engelm., Bot. California [W.H.Brewer] 1: 243 (1876). | synonym = }} | ||
| | === A név eredete, etimológia === | ||
A családcsoport neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nevéből származik. A nemzetséget '''[[Charles Plumier]]''' francia botanikus nevezte el '''[[Nicolas-Claude Fabri de Peiresc]]''' (1580–1637) francia csillagász, régész és humanista tiszteletére. A klasszikus latinosított tulajdonnévből képzett tudományos névhez az ''-oideae'' alcsaládi rangjelző kapcsolódik. | |||
'' | === Típus === | ||
* Típusnemzetség: ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' Mill. | |||
* '''Első leírása:''' '''[[George Engelmann]]''', Bot. California [W.H.Brewer] 1: 243 (1876). | |||
* A taxon alcsaládi rangú. | |||
= | {{Típusfaj | Pereskia | limit=5}} | ||
=== Szinonimák === | |||
* Nincs megadva szinonima a forrásban. | |||
* | |||
=== ''' | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
Az alcsalád képviselői törpe cserjék vagy fák. A '''szár''' nem vagy nagyon gyengén pozsgás. Az '''areolák''' tövisesek, a lomblevelek hónaljában kialakult tömörödött brachyblasztok (rövidszártagú oldalhajtás, ahol az areolák kialakulnak). A '''szár''' anatómiai felépítésére jellemző, hogy van sztóma (gázcserenyílás) a '''szár''' epidermiszén, a kéreg ('''periderm''', az epidermiszt leváltó védőszövetréteg) pedig '''későn''' alakul ki. A primer epidermisz (a '''szár''' eredeti külső sejtrétege) sokáig megmarad funkcionális állapotban. A '''levelek''' feltűnőek, lombhullatók, néha enyhén húsosak, párhuzamosan erezettek (pinnát erezett). A '''tövisek''' az areolákból erednek. Az Andok-klád tagjainál nincs brachyblaszt-'''levél''', és egyszerű, orsó alakú szkleridek (megvastagodott falú, kemény sejtek) találhatók a szövetekben, míg az SSA-klád tagjainál brachyblaszt-'''levelek''' előfordulnak, és halmozott orsó alakú szkleridek jellemzik őket. Az Andok-klád szárán sok sztóma található, míg az SSA-klád tagjaira a kevés sztóma jellemző. | |||
* A '' | === Generatív test === | ||
* | ==== Virág ==== | ||
A '''virág''' felépítése a kaktuszfélék között ősi jellegeket mutat. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' és '''párta''' elkülönülése kevésbé kifejezett, a '''sziromlevél''' és '''lepellevél''' struktúrák színesek, látványosak. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' számosak, a '''portokok''' jól fejlettek; a '''termő''' a '''bibeszál''' és a '''bibe''' alkotta rendszerrel a virág centrális részén helyezkedik el. A pollen morfológiája alapján a két belső klád élesen elkülönül: az Andok-klád esetében a pollen többnyire '''3 vagy 6–9 colpatus''' (barázdákkal rendelkező), míg az SSA-klád esetében a pollen '''12–15 colpatus'''. | |||
* ' | ==== Termés ==== | ||
A termések húsos bogyók, amelyek gyakran megőrzik a redukált levelek vagy pikkelyek nyomait. | |||
* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok, feketék, és nem rendelkeznek a többi kaktuszalcsaládra jellemző specializált magköpennyel vagy pikkelyszerű képződményekkel. | |||
=== | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Teljesen dél-amerikai taxon; az alcsalád elterjedési területe '''Dél-Amerika''' sivatagi, félsivatagi és száraz trópusi régióira korlátozódik, kis átfedéssel a ''Leuenbergeria aureiflora'' esetében. Az SSA-klád tagjai Dél–Dél-Amerika (South-South America) területein élnek, míg az Andok-klád földrajzilag elkülönülten, a dél-amerikai kontinens délebbi, nyugatibb, andoki területeihez kapcsolódik. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz trópusi erdők, szavannák és félsivatagi cserjések lakói, ahol fás szárú, többnyire lombhullató életmódot folytatnak. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A növények trópusi származásuk miatt melegigényesek, a fagyokat nem bírják. Minimális pozsgás jellegük miatt rendszeresebb öntözést igényelnek, mint a magasabban fejlett, erősen szukkulens kaktuszok. Gazdag humusztartalmú, jó vízáteresztő talajban fejlődnek a legjobban. | |||
== | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A ''Pereskioideae'' alcsalád (és a ''Pereskia s.str.'') könnyen megkülönböztethető a korábban ide sorolt, de ma már különálló alcsaládot alkotó ''Leuenbergeria'' nemzetségtől, mivel a ''Pereskioideae'' tagjainál a '''száron sztómák vannak''', és a '''periderm (másodlagos kéreg) későn fejlődik'''. A család többi alcsaládjától (pl. ''Opuntioideae'', ''Cactoideae'') a valódi, teljesen kifejlett, pinnát erezetű lomblevelek és a fásodó, nem szukkulens szár alapján különíthető el. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
Az alcsaládba jelenleg egyetlen elfogadott nemzetség tartozik: | |||
* ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' Mill. (szoros értelemben vett, *sensu stricto* jelentésben), amely magában foglalja a korábbi ''Rhodocactus'' nemzetséget, de kizárja a ''Leuenbergeria''-t. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
== | A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások, különösen a több száz sejtmagi génen alapuló vizsgálatok megerősítették, hogy a ''Pereskia s.str.'' monofiletikus egységet képez, ha a ''Leuenbergeria'' nemzetséget kizárják belőle. A ''Pereskia s.str.'' nemzetségen belül a genetikai vizsgálatok két erősen támogatott belső kládot mutatnak ki: | ||
1. '''Andok-klád''' (Andean clade): morfológiailag sok szár-sztóma, a brachyblaszt-levelek hiánya, egyszerű orsó alakú szkleridek és többnyire 3 vagy 6–9 colpatus pollen jellemzi. | |||
2. '''SSA-klád''' (South-South America clade): morfológiailag kevés sztóma, jelen lévő brachyblaszt-levelek, halmozott orsó alakú szkleridek és 12–15 colpatus pollen jellemzi. Ezt a csoportot korábban külön nemzetségként is javasolták ''Rhodocactus'' néven. | |||
A két kládot összekötő ág támogatottsága azonban alacsony. A kutatások szerzői a gyér mintaszám miatt jelenleg '''nem ismerik el külön nemzetségként a Rhodocactust''', így az alcsalád egyetlen nemzetséget tartalmaz. | |||
== Forrás == | |||
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes] | * [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes] | ||
[[Kategória:Cactaceae]] | [[Kategória:Cactaceae]] | ||
A lap 2026. május 21., 09:01-kori változata
| Pereskioideae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Pereskioideae |
Tudományos név
- Pereskioideae Engelm., Bot. California [W.H.Brewer] 1: 243 (1876).
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A családcsoport neve a típusnemzetség, a Pereskia nevéből származik. A nemzetséget Charles Plumier francia botanikus nevezte el Nicolas-Claude Fabri de Peiresc (1580–1637) francia csillagász, régész és humanista tiszteletére. A klasszikus latinosított tulajdonnévből képzett tudományos névhez az -oideae alcsaládi rangjelző kapcsolódik.
Típus
- Típusnemzetség: Pereskia Mill.
- Első leírása: George Engelmann, Bot. California [W.H.Brewer] 1: 243 (1876).
- A taxon alcsaládi rangú.
Pereskia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Nincs megadva szinonima a forrásban.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Az alcsalád képviselői törpe cserjék vagy fák. A szár nem vagy nagyon gyengén pozsgás. Az areolák tövisesek, a lomblevelek hónaljában kialakult tömörödött brachyblasztok (rövidszártagú oldalhajtás, ahol az areolák kialakulnak). A szár anatómiai felépítésére jellemző, hogy van sztóma (gázcserenyílás) a szár epidermiszén, a kéreg (periderm, az epidermiszt leváltó védőszövetréteg) pedig későn alakul ki. A primer epidermisz (a szár eredeti külső sejtrétege) sokáig megmarad funkcionális állapotban. A levelek feltűnőek, lombhullatók, néha enyhén húsosak, párhuzamosan erezettek (pinnát erezett). A tövisek az areolákból erednek. Az Andok-klád tagjainál nincs brachyblaszt-levél, és egyszerű, orsó alakú szkleridek (megvastagodott falú, kemény sejtek) találhatók a szövetekben, míg az SSA-klád tagjainál brachyblaszt-levelek előfordulnak, és halmozott orsó alakú szkleridek jellemzik őket. Az Andok-klád szárán sok sztóma található, míg az SSA-klád tagjaira a kevés sztóma jellemző.
Generatív test
Virág
A virág felépítése a kaktuszfélék között ősi jellegeket mutat.
- Takarólevelek: A csésze és párta elkülönülése kevésbé kifejezett, a sziromlevél és lepellevél struktúrák színesek, látványosak.
- Ivarlevelek: A porzószálak számosak, a portokok jól fejlettek; a termő a bibeszál és a bibe alkotta rendszerrel a virág centrális részén helyezkedik el. A pollen morfológiája alapján a két belső klád élesen elkülönül: az Andok-klád esetében a pollen többnyire 3 vagy 6–9 colpatus (barázdákkal rendelkező), míg az SSA-klád esetében a pollen 12–15 colpatus.
Termés
A termések húsos bogyók, amelyek gyakran megőrzik a redukált levelek vagy pikkelyek nyomait.
- Magja: A magok viszonylag nagyok, feketék, és nem rendelkeznek a többi kaktuszalcsaládra jellemző specializált magköpennyel vagy pikkelyszerű képződményekkel.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Teljesen dél-amerikai taxon; az alcsalád elterjedési területe Dél-Amerika sivatagi, félsivatagi és száraz trópusi régióira korlátozódik, kis átfedéssel a Leuenbergeria aureiflora esetében. Az SSA-klád tagjai Dél–Dél-Amerika (South-South America) területein élnek, míg az Andok-klád földrajzilag elkülönülten, a dél-amerikai kontinens délebbi, nyugatibb, andoki területeihez kapcsolódik.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdők, szavannák és félsivatagi cserjések lakói, ahol fás szárú, többnyire lombhullató életmódot folytatnak.
Kultúrában tartás
A növények trópusi származásuk miatt melegigényesek, a fagyokat nem bírják. Minimális pozsgás jellegük miatt rendszeresebb öntözést igényelnek, mint a magasabban fejlett, erősen szukkulens kaktuszok. Gazdag humusztartalmú, jó vízáteresztő talajban fejlődnek a legjobban.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Pereskioideae alcsalád (és a Pereskia s.str.) könnyen megkülönböztethető a korábban ide sorolt, de ma már különálló alcsaládot alkotó Leuenbergeria nemzetségtől, mivel a Pereskioideae tagjainál a száron sztómák vannak, és a periderm (másodlagos kéreg) későn fejlődik. A család többi alcsaládjától (pl. Opuntioideae, Cactoideae) a valódi, teljesen kifejlett, pinnát erezetű lomblevelek és a fásodó, nem szukkulens szár alapján különíthető el.
Szukkulens taxonok
Az alcsaládba jelenleg egyetlen elfogadott nemzetség tartozik:
- Pereskia Mill. (szoros értelemben vett, *sensu stricto* jelentésben), amely magában foglalja a korábbi Rhodocactus nemzetséget, de kizárja a Leuenbergeria-t.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások, különösen a több száz sejtmagi génen alapuló vizsgálatok megerősítették, hogy a Pereskia s.str. monofiletikus egységet képez, ha a Leuenbergeria nemzetséget kizárják belőle. A Pereskia s.str. nemzetségen belül a genetikai vizsgálatok két erősen támogatott belső kládot mutatnak ki: 1. Andok-klád (Andean clade): morfológiailag sok szár-sztóma, a brachyblaszt-levelek hiánya, egyszerű orsó alakú szkleridek és többnyire 3 vagy 6–9 colpatus pollen jellemzi. 2. SSA-klád (South-South America clade): morfológiailag kevés sztóma, jelen lévő brachyblaszt-levelek, halmozott orsó alakú szkleridek és 12–15 colpatus pollen jellemzi. Ezt a csoportot korábban külön nemzetségként is javasolták Rhodocactus néven.
A két kládot összekötő ág támogatottsága azonban alacsony. A kutatások szerzői a gyér mintaszám miatt jelenleg nem ismerik el külön nemzetségként a Rhodocactust, így az alcsalád egyetlen nemzetséget tartalmaz.