„Parodia schwebsiana” változatai közötti eltérés

Parodia schwebsiana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Notocacteae
Nemzetség	Parodia
Faj	Parodia schwebsiana

Újabb szerkesztés →

A lap 2026. szeptember 20., 06:04-kori változata

Tudományos név

Parodia schwebsiana (Werderm.) Backeb., 1935
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Parodia nemzetségnevet Parodi vezetéknevéről kapta.
A schwebsiana fajnév Willy Schwebs (1876–1934) német kaktuszkertész és -gyűjtő nevét őrzi.

Típus

Típustaxon: Echinocactus schwebsianus Werderm.; Bolívia, Cochabamba környéke, Steinbach gyűjtése; a típushoz kapcsolódó eredeti anyag Werdermann 1930-as protológusában szereplő, számozatlan ábra.
Első leírása: Erich Werdermann, 1930, Echinocactus schwebsianus Werderm., Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 2: 186.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1935, Parodia schwebsiana (Werderm.) Backeb.

Parodia schwebsiana képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Parodia schwebsiana szinonimái

≡ Echinocactus schwebsianus, ≡ Bolivicactus schwebsianus, ≡ Parodia schwebsiana var. schwebsiana
= Parodia schwebsiana var. salmonea, ≡ Parodia schwebsiana f. salmonea, − Parodia schwebsiana var. salmonea
= Parodia schwebsiana var. applanata, ≡ Parodia schwebsiana f. applanata, ≡ Parodia applanata, − Parodia salmonea var. applanata
= Parodia salmonea
= Parodia salmonea var. carminata
= Parodia minima

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény többnyire magányosan növő, zöld, kezdetben lapított gömbölyded, később gömbölyded, idősebb korban röviden hengeres hajtású. A szár mintegy 3,5–27,5 cm magas és 7,7–9,7 cm átmérőjű lehet, csúcsi része erősen gyapjas. A bordák száma 9–21, egyenes vagy spirálisan futó, többé-kevésbé szemölcsös tagoltságú. A levelek hiányoznak, a gyökérzet a kaktuszokra jellemző.

A areolák a fiatalabb részeken gyapjasak lehetnek. A tövisek a koronarészben barnásak, később aranysárgák, vöröses alappal, illetve sárgák, sötétebb vagy barnás alappal és csúccsal. A radiális tövisek száma 3–6, esetenként legfeljebb 10. A négy középtövis kereszt alakban helyezkedik el, feltűnőbb a radiális töviseknél; az alsó középtövis lapított és erősen kampós, hossza 1,9 cm-nél rövidebb lehet.

Generatív test

Virág

A virág a hajtás csúcsán, gyapjas virágzó areolákból fejlődik. A virág sötétvörös vagy élénk vérvörös színű, mintegy 2–3 cm magas és 2–2,5 cm átmérőjű. A virágzási areolák gyapjasak, a legfelsőbbeken serteszerű képződmények is lehetnek.

Takarólevelek: A csésze és párta helyett a kaktuszvirágra jellemző virágtakaró fejlődik; a külső és belső takarólevelek élénk sötétvörös, illetve vérvörös színűek.
Ivarlevelek: A porzószálak, portokok, valamint a termő és a bibe részleteiről a felhasznált források nem közölnek elegendő adatot.

Termés

A termés gömbölyded, mintegy 0,3–0,4 cm átmérőjű.

Magja: Fekete, fényes, gumós felszínű, sztrofiolummal rendelkező mag.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Bolívia, elsősorban Cochabamba környékén, a keleti Andok interandoki, sziklás völgyeiben; előfordulása a Cochabamba megyei területhez kötődik.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, interandoki sziklás völgyek lakója, mintegy 2810–3200 m tengerszint feletti magasságban. Az élőhely a bolíviai montán száraz erdők, valamint a montán gyep- és cserjés társulások területéhez kapcsolódik. A növény sziklás felszíneken, sziklakibúvásokon él. A korábbi lelőhelyi adatok 2300–2800 m közötti magasságot is megadnak, így az ismert magassági tartomány forrásonként eltér.

Kultúrában tartás

A Parodia nemzetség fajaihoz hasonlóan jól áteresztő, ásványi anyagokban gazdag, laza termesztőközeget igényel. A növényt világos, jól szellőző helyen célszerű tartani. A vegetációs időszakban rendszeres, de jó vízelvezetés mellett történő öntözést igényel, nyugalmi időszakban viszont szárazon tartandó. A kultúrában tartott példányok idővel elveszíthetik eredeti gömbölyded alakjukat és megnyúlhatnak. Magról szaporítható; a gyökeres példányok lassabban fejlődnek, de a töviszetük erőteljesebben fejlődhet. A faj a termesztésben viszonylag könnyen tartható és rendszeresen virágzik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Parodia schwebsiana jellegzetes bélyege az aranysárga, vöröses alappal rendelkező töviszet, amelyből különösen feltűnik az alsó, lapított és erősen kampós középtövis. A növény csúcsa erősen fehér gyapjas, a bordák száma rendszerint 9–21, és a virág sötétvörös vagy élénk vérvörös. A faj a teljes ismert elterjedési területén viszonylag egységes bélyegeket mutat.

A Parodia schwebsiana var. salmonea és Parodia schwebsiana var. applanata, valamint az ezekből létrehozott kombinációk a faj körül korábban alkalmazott taxonómiai elkülönítésekhez kapcsolódnak; a jelenlegi POWO-koncepció ezeket a Parodia schwebsiana szinonimái között kezeli.

Taxonómia és filogenetika

A Parodia nemzetség a Cactaceae családba, a Cactoideae alcsaládba és a Notocacteae tribuszba sorolható. A Parodia schwebsiana eredetileg Echinocactus schwebsianus Werderm. néven került leírásra 1930-ban. Curt Backeberg 1935-ben helyezte a Parodia nemzetségbe. Később a faj számára a Bolivicactus nemzetségnév alatt is létrejött kombináció, amelyet a jelenlegi POWO-koncepció nem fogad el önálló nemzetségi elhelyezésként.

A faj jelenleg elfogadott neve a POWO és a World Flora Online adatbázisaiban Parodia schwebsiana (Werderm.) Backeb. A WFO a fajt a Cactaceae család, Parodia nemzetség alatt kezeli. A korábban külön kezelt Parodia applanata, Parodia minima és Parodia salmonea neveket a jelenlegi rendszertani kezelés a Parodia schwebsiana szinonimái között tartja számon.

Egyéb

A faj a szakirodalomban jól felismerhető, jellegzetes töviszetű Parodia-ként jelenik meg. A World Flora Online adatbázisa az IUCN alapján a fajt Least Concern kategóriában tartja nyilván.

Forrás

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 == Taxonómia és filogenetika ==
-A ''[[Parodia]]'' nemzetség a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Notocacteae|Notocacteae]] tribuszba sorolható. A ''Parodia schwebsiana'' eredetileg ''Echinocactus schwebsianus'' Werderm. néven került leírásra 1930-ban. Curt Backeberg 1935-ben helyezte a ''Parodia'' nemzetségbe. Később a faj számára a ''Bolivicactus'' nemzetségnév alatt is létrejött kombináció, amelyet a jelenlegi POWO-koncepció nem fogad el önálló nemzetségi elhelyezésként.
+A ''[[Parodia]]'' nemzetség a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Notocacteae|Notocacteae]] tribuszba sorolható. A ''[[Parodia schwebsiana]]'' eredetileg ''Echinocactus schwebsianus'' Werderm. néven került leírásra 1930-ban. [[Curt Backeberg]] 1935-ben helyezte a ''[[:Kategória:Parodia|Parodia]]'' nemzetségbe. Később a faj számára a ''Bolivicactus'' nemzetségnév alatt is létrejött kombináció, amelyet a jelenlegi ''POWO''-koncepció nem fogad el önálló nemzetségi elhelyezésként.
-A faj jelenleg elfogadott neve a POWO és a World Flora Online adatbázisaiban ''[[Parodia schwebsiana]]'' (Werderm.) Backeb. A WFO a fajt a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család, ''[[Parodia]]'' nemzetség alatt kezeli. A korábban külön kezelt ''Parodia applanata'', ''Parodia minima'' és ''Parodia salmonea'' neveket a jelenlegi rendszertani kezelés a ''Parodia schwebsiana'' szinonimái között tartja számon.
+A faj jelenleg elfogadott neve a ''POWO'' és a ''World Flora Online'' adatbázisaiban ''[[Parodia schwebsiana]]'' (Werderm.) Backeb. A ''WFO'' a fajt a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család, ''[[Parodia]]'' nemzetség alatt kezeli. A korábban külön kezelt ''Parodia applanata'', ''Parodia minima'' és ''Parodia salmonea'' neveket a jelenlegi rendszertani kezelés a ''[[Parodia schwebsiana]]'' szinonimái között tartja számon.
 == Egyéb ==