„Kategória:Brasiliopuntia” változatai közötti eltérés

A Brasiliopuntia nemzetségbe tartozó növények megjelenésükben változatosak. Egyes fajok lapos levélpárnákkal (kladódák) rendelkeznek, míg mások hengeres szárúak. A lapos levélpárnás fajokat gyakran fügekaktusznak, a hengeres szárúakat chollának nevezik. A levelek tövisekre redukálódtak, amelyek apró, párnászerű képződményekből, úgynevezett bimbóudvarokból nőnek ki. Ezek a tövisek védelmet nyújtanak a növényevőkkel szemben és csökkentik a vízveszteséget.

A nemzetség virágai nagyok, mutatósak, színük a sárga, narancssárga, piros és rózsaszín között változik. Egyes fajok ehető gyümölcsöt teremnek, amelyeket Dél-Amerikában fogyasztanak. A Brasiliopuntia fajok alkalmazkodtak a száraz és félszáraz környezethez, és CAM fotoszintézisük révén takarékoskodnak a vízzel, mivel éjszaka nyitják ki a gázcserenyílásaikat.

A Brasiliopuntia a kaktuszok (Cactaceae) család Opuntioideae alcsaládjába tartozik. Korábban az Opuntia nemzetséghez sorolták, de molekuláris és morfológiai bizonyítékok alapján különálló nemzetségként kezelik. Jelenleg kettő elismert faj tartozik a nemzetséghez. Rokon nemzetségek ugyanebben az alcsaládban az Austrocylindropuntia, Tephrocactus, Pterocactus és Grusonia.

A Brasiliopuntia Dél-Amerikában őshonos, főként Argentína, Bolívia, Brazília, Kuba, Paraguay, és Peru száraz és félszáraz régióiban. Élőhelyük a homokos sivatagoktól a sziklás hegyoldalakig terjed.Több fajukat dísznövényként is termesztik.

A Brasiliopuntia-ak könnyen termeszthetők. Kedvelik a jó vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges, homokos talajt. Erős fényt és teljes napsütést igényelnek. Az öntözést mértékkel kell végezni, a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Szárazságtűrők, hosszabb ideig képesek víz nélkül túlélni. Szaporíthatók magról, dugványról vagy tőosztással. Gyakori kártevők a gyapjastetvek, takácsatkák, valamint gombás fertőzések.

A Brasiliopuntia fajok ökológiai szerepe jelentős: biztosítják az élőhelyet és táplálékot száraz területeken élő állatok számára, emellett hozzájárulnak a talaj stabilizálásához. Gazdasági jelentőségük elsősorban dísznövényként van.

• Brasiliopuntia brasiliensis: Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.

• Brasiliopuntia schulzii: Élőhelye Argentína és Paraguay, jellemzően körülbelül 50 cm magasra nő.