„Kategória:Schlumbergera” változatai közötti eltérés

Schlumbergera
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Rhipsalideae
Nemzetség	Schlumbergera

Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 22., 09:22-kori változata

Tudományos név

Schlumbergera (Lemaire) Lemaire, 1858
A tudományos név státusza: érvényes (Forrás: caryophyllales.org)

A név eredete, etimológia

A Schlumbergera tudományos (latinosított) nemzetségnevet Charles Lemaire 1853-ban adta Frédéric Schlumberger (1804–1865) francia kertész, kaktuszszakértő és műgyűjtő tiszteletére, aki a kertészeti botanika jelentős anyagi támogatója és patrónusa volt.

Típusfaj

Schlumbergera truncata (Haworth) Moran 1953
Első leírása: Epiphyllum truncatum Haworth, 1819
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Reid Venable Moran, 1953

Szinonimák

Epiphyllanthus Berger 1905
Zygocactus Schumann 1890
Epiphyllum Pfeiffer (nem Haworth)
Opuntiopsis Knebel (nom. inval.)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Cserjeszerűen (bokrosan) elágazó habitusú növények.

Hajtás, szár

A hajtások szegmensekre osztottak, tagoltak. A kaktuszok legalsó és legidősebb szártagjai 3–6 élűek, szögletesek vagy lekerekítettek. A hajtások két fő csoportra oszthatók:

Karácsonyikaktusz csoport: A fiatalabb szártagok laposak, levélszerűek, lágy szövetűek (ízesülések). Hosszuk 4–6 cm, szélességük 2–3 cm, alakjuk hosszúkás tojásdad, az ízesülési részeken egyenesen levágottak.
Epiphyllanthus csoport: A fiatalabb szegmensek hengeresek vagy nyomottak, Opuntia-szerűek.

A szártagok oldalsó élein több fogacska vagy csipke (szemölcs) képződik.

Areolák

Az areolák elhelyezkedése csoportfüggő:

A lapos szártagúaknál az areolák csak az oldaléleken és a csúcsélen találhatók. A csúcsi areola vonalszerű, kb. 1×15 mm.
Az Opuntia-szerűeknél az areolák a felszínen elszórtan helyezkednek el. Az areolákban fekete vagy sárgásbarna filces szövet és 1–3 db serteszőr található.

Tövisek

Nagyon vékonyak, törékenyek, sertészerűek, 5 mm-nél rövidebbek vagy egyáltalán nincsenek.

Generatív test

Virág

Az új hajtások végén egyesével vagy többesével jelennek meg. Hosszúak, nagyok (kb. 7×7 cm), sugaras szimmetriájúak vagy erősen zygomorf jellegűek. Színük ragyogó piros, bíbor, lilás, rózsaszín vagy fehér (termesztett változatoknál narancsos vagy sárga is). A virág töve vacokszerűen elkülönül. A lepellevelek keskenyek, hosszan kihegyezettek, enyhén visszahajlók. A porzók a virágcsövön rögzítettek, az alsók csőszerűen körülölelik a bibét. A bibe kiálló vagy a porzókkal megegyező hosszúságú.

Termés

Bogyószerű, gömbölyded, lekerekített kocka vagy fordított kúp alakú, bordázott. A virágmaradvány leválik az érett termésről.

Magja: Ovális vagy lapított ovális, 1,3–1,6 × 0,9–1,0 mm, barna, fényes, lapos kidomborodásokkal. A köldök (hilum) környéke enyhén kocsonyás, ragacsos, világosabb színű szálas képlettel csatlakozik a terméshez.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Délkelet-Brazília (Espírito Santo, Minas Gerais, Rio de Janeiro, Serra do Mar, Serra dos Orgaos) hegyvidékein honos.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Növényeken élő, fán lakó (epifiton) vagy köveken megtelepedő, sziklalakó (litofiton) életmódot folytatnak. Élőhelyük Amerika trópusi őserdői, szezonális esőerdői és nedves mérsékelt égövi területei.

Kultúrában tartás

A nemzetség fajai több árnyékot igényelnek (rövidnappalosak), meleg, páradús helyen, nedvesen tartandók. Ültetőközegnek tápanyagban gazdag, savanyú vagy semleges talaj (tőzegmohás föld) ajánlott. Virágzás után 1-2 hónap nyugalmi időszakot igényelnek, ekkor szárazon tartandók. Télen a világos, 10 °C körüli hőmérséklet az ideális.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség két fő morfológiai csoportra oszlik: a lapos szártagú “karácsonyikaktusz” típusra és a hengeres/nyomott szártagú, Opuntia-szerű típusra (korábban Epiphyllanthus). Az epifita kaktuszok más vonalaitól (pl. Rhipsalis, Hylocereus) szegmentált hajtásaik, léggyökér-képzési képességük és a jelentősen kevesebb víztartó alapszövetük különbözteti meg őket.

Taxonómia és filogenetika

Molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Korotkova et al. 2011) megerősítették, hogy a Schlumbergera a Rhipsalideae tribusz tagja, és közeli rokonságban áll a Hatiora nemzetséggel. A nemzetség monofiletikus, ha a korábbi Epiphyllanthus fajokat is tartalmazza.

A Schlumbergera nemzetség (karácsonyikaktuszok) rendszertana és származástana az egyik legjobban dokumentált terület a kaktuszfélék (Cactaceae) családján belül, köszönhetően gazdag kertészeti múltjuknak és a modern molekuláris vizsgálatoknak.

Taxonómiai besorolás

A nemzetség a kaktuszfélék családján belül a Cactoideae alcsaládba és a Rhipsalideae nemzetségcsoportba (tribusz) tartozik. Ebbe a csoportba tartoznak a jellegzetes epifita (fán lakó) kaktuszok, mint a Rhipsalis (vesszőkaktusz), a Hatiora (húsvéti kaktusz) és a Lepismium.

A nemzetség fejlődéstörténete és morfológiai csoportjai

A Schlumbergera fajai két jól elkülöníthető morfológiai vonalra oszthatók, amelyeket korábban külön nemzetségekként kezeltek:

Schlumbergera-csoport (korábban Zygocactus): Ezekre jellemzőek a lapos, szárnyalt szártagok, a fogazott élek és az erősen zigomorf (részarányos) virágok. Ide tartozik a típusfaj, a S. truncata.
Epiphyllanthus-csoport: Ezeknél a hajtások hengeresek vagy az Opuntia (fügekaktusz) szártagjaihoz hasonlók, az areolák pedig a szártag egész felületén elszórtan találhatók. Ide tartozik például a S. microsphaerica.

A modern taxonómia (főként David Hunt munkássága nyomán) e két csoportot összevonta, mivel a genetikai rokonság erősebbnek bizonyult a külső alaktani különbségeknél.

Filogenetika: A származás és rokonság

A molekuláris filogenetikai kutatások (különösen Korotkova et al. 2011-es és későbbi vizsgálatai) rávilágítottak a nemzetség pontos helyére a családfán.

Kialakulás és diverzitás

Géncentrum: A nemzetség monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származik. Evolúciós bölcsője Brazília délkeleti partvidéki hegyvidéke (Mata Atlântica), ahol az elszigetelt “köderdők” és sziklás csúcsok ideális feltételeket biztosítottak a fajképződéshez (speciáció).
Alkalmazkodás: Az epifita életmód (fán lakó) nem egyetlen esemény eredménye a kaktuszoknál, hanem a Rhipsalideae csoporton belül a Schlumbergera egy önálló, speciális ágat képvisel, amely a magas páratartalomhoz és a korlátozott tápanyagforrásokhoz alkalmazkodott.

Rokoni kapcsolatok

A genetikai adatok alapján a Schlumbergera legközelebbi rokonai a Hatiora (azon belül is a korábbi Rhipsalidopsis) nemzetség tagjai. Érdekesség, hogy a virágok formája (sugaras vs. zigomorf) az evolúció során gyorsan változott a beporzókhoz (kolibrik) való alkalmazkodás miatt, ezért a virágszerkezet sokáig félrevezette a korai rendszerezőket.

Aktuális fajlista

A jelenleg elfogadott taxonómiai konszenzus (Hunt et al., 2006) szerint a nemzetségbe az alábbi 6 alapfaj tartozik:

Faj neve	Jellegzetesség
S. truncata	Fogazott szélű szártagok, vízszintes, zigomorf virágok.
S. russelliana	Lekerekített szélű szártagok, lecsüngő, szimmetrikus virágok.
S. kautskyi	A S. truncata-hoz hasonló, de élesebb fogazattal és más virágszínnel.
S. orssichiana	Nagyméretű, nagyon korán nyíló virágok.
S. opuntioides	Opuntia-szerű, tüskés szártagok.
S. microsphaerica	Hengeres szártagok, magashegyi élőhely.

A Schlumbergera ma már egy stabil, molekulárisan alátámasztott nemzetség. Bár külsőleg (fenotípusosan) a fajok nagyon eltérőek lehetnek – a lapos levelektől a hengeres kaktusztestig –, a genetikai állományuk igazolja, hogy egyazon evolúciós vonal képviselői Brazília speciális ökoszisztémájában.

Egyéb

A filogenetikai közelség lehetővé tette a fajok közötti kereszteződést, ami a kertészetben rendkívül fontos:

S. × buckleyi: (S. truncata S. russelliana) – az igazi “régi” karácsonyi kaktusz.
S. × reginae: (S. truncata S. orssichiana) – modern, nagyméretű hibridek.

Forrás

https://thelastcactusclassification.top/category/schlumbergera/
https://kissarmin.hu/lexikon/item/222-schlumbergera.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Schlumbergera
https://en.wikipedia.org/wiki/Schlumbergera
https://caryophyllales.org/
Korotkova, N. et al. (2011): A phylogenetic analysis of Rhipsalideae (Cactaceae). American Journal of Botany.

A(z) „Schlumbergera” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

S

Schlumbergera truncata

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox
+|taxon= Schlumbergera
+}}
 == Tudományos név ==
-''Schlumbergera'' Lemaire 1858
+* ''Schlumbergera'' (Lemaire) Lemaire, 1858
+* '''A tudományos név státusza:''' érvényes (Forrás: caryophyllales.org)
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+=== A név eredete, etimológia ===
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+A ''Schlumbergera'' tudományos (latinosított) nemzetségnevet '''Charles Lemaire''' 1853-ban adta '''Frédéric Schlumberger''' (1804–1865) francia kertész, kaktuszszakértő és műgyűjtő tiszteletére, aki a kertészeti botanika jelentős anyagi támogatója és patrónusa volt.
-== Etimológia ==
+=== Típusfaj ===
-A ''Schlumbergera'' nemzetség nevét '''Lemaire''' adta '''Schlumberger''' francia kertész tiszteletére 1858-ban.
+* ''Schlumbergera truncata'' (Haworth) Moran 1953
+* '''Első leírása:''' ''Epiphyllum truncatum'' Haworth, 1819
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Reid Venable Moran, 1953
-== Szinonimák ==
+=== Szinonimák ===
-Epiphyllanthus Berger 1905, Zygocactus Schumann 1890
+* ''Epiphyllanthus'' Berger 1905
+* ''Zygocactus'' Schumann 1890
+* ''Epiphyllum'' Pfeiffer (nem Haworth)
+* ''Opuntiopsis'' Knebel (nom. inval.)
-== História ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-A nemzetséget '''Antoine Charles Lemaire''' írta le, aki több új kaktuszfajt ismertetett a 19. században. '''Schlumberger''' a kertészeti botanika támogatója és gyűjtője volt. A nemzetség korábbi ''Lemaireocereus'' néven ismert fajait ma más nemzetségekbe sorolták át (pl. ''Armatocereus'', ''Pachycereus'', ''Stenocereus'', ''Polaskia'').
+=== Vegetatív test ===
-== Leírás ==
+Cserjeszerűen (bokrosan) elágazó habitusú növények.
-A ''Schlumbergera'' nemzetség epifita (fákon élő) vagy litofita (köveken élő) életmódot folytató növényeket tartalmaz. A hajtások szegmensekre osztottak, 3–6 élűek, szögletesek vagy lekerekítettek. A fiatal szegmensek lapítottak, 4–6 cm hosszúak, 2–3 cm szélesek, néhány mm vastagok, ovális vagy hosszúkás tojásdad alakúak. Az areolák oldaléleken és csúcsélen helyezkednek el.
+==== Hajtás, szár ====
-'''Tövisek''' nincsenek, vagy ha találhatók, puhák, serteszerűek, 5 mm-nél rövidebbek. A '''virágok''' a szártagok végén egyesével vagy csoportosan nőnek, 7×7 cm nagyságúak, sugaras szimmetriájúak, színük piros, bíbor, lilás, rózsaszín vagy fehér. A '''lepellevelek''' keskenyek, hosszúak, enyhén visszahajlóak. A '''porzók''' a virágcsövön rögzítettek, a '''bibe''' kiálló vagy a porzókkal azonos hosszúságú.
+A hajtások szegmensekre osztottak, tagoltak. A kaktuszok legalsó és legidősebb szártagjai 3–6 élűek, szögletesek vagy lekerekítettek. A hajtások két fő csoportra oszthatók:
-A '''termés''' bogyószerű, gömb vagy lekerekített kocka, esetenként fordított kúp alakú, bordázott. A virágmaradvány az érett termésről leválik. A '''mag''' ovális vagy lapított ovális, 1,3–1,6 × 0,9–1,0 mm, barna, fényes, lapos kidomborodásokkal, köldökrégió (magcsatlakozási pont) enyhén kocsonyás.
+# '''Karácsonyikaktusz csoport:''' A fiatalabb szártagok laposak, levélszerűek, lágy szövetűek (''ízesülések''). Hosszuk 4–6 cm, szélességük 2–3 cm, alakjuk hosszúkás tojásdad, az ízesülési részeken egyenesen levágottak.
+# '''Epiphyllanthus csoport:''' A fiatalabb szegmensek hengeresek vagy nyomottak, ''Opuntia''-szerűek.
-== Élőhely ==
+A szártagok oldalsó élein több fogacska vagy csipke (szemölcs) képződik.
-Délkelet-Brazília hegyvidékei (Espírito Santo, Minas Gerais, Rio de Janeiro, Serra do Mar, Serra dos Orgaos). Epifita, fákon élő növények.
+==== Areolák ====
-== Gondozás ==
+Az areolák elhelyezkedése csoportfüggő:
+* A lapos szártagúaknál az areolák csak az oldaléleken és a csúcsélen találhatók. A csúcsi areola vonalszerű, kb. 1×15 mm.
+* Az Opuntia-szerűeknél az areolák a felszínen elszórtan helyezkednek el. Az areolákban fekete vagy sárgásbarna filces szövet és 1–3 db serteszőr található.
-A fajok rövidnappalosak, több árnyékot igényelnek. Meleg, páradús környezetben tarthatók, tápanyagban gazdag, savanyú vagy semleges talajban. Virágzás után 1–2 hónap nyugalmi időszak szükséges, ekkor a talaj szárazon tartható.
+==== Tövisek ====
-== Szerzők és forrás ==
+Nagyon vékonyak, törékenyek, sertészerűek, 5 mm-nél rövidebbek vagy egyáltalán nincsenek.
-* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
+=== Generatív test ===
-* '''Kép:'''
-* '''Lektorálta:'''
+==== Virág ====
-* '''Forrás:'''
-** https://caryophyllales.org/
+Az új hajtások végén egyesével vagy többesével jelennek meg. Hosszúak, nagyok (kb. 7×7 cm), sugaras szimmetriájúak vagy erősen ''zygomorf'' jellegűek. Színük ragyogó piros, bíbor, lilás, rózsaszín vagy fehér (termesztett változatoknál narancsos vagy sárga is). A virág töve vacokszerűen elkülönül. A lepellevelek keskenyek, hosszan kihegyezettek, enyhén visszahajlók. A porzók a virágcsövön rögzítettek, az alsók csőszerűen körülölelik a bibét. A bibe kiálló vagy a porzókkal megegyező hosszúságú.
-** https://powo.science.kew.org/
-** https://thelastcactusclassification.top/category/schlumbergera/
+==== Termés ====
-** https://kissarmin.hu/lexikon/item/222-schlumbergera.html
+Bogyószerű, gömbölyded, lekerekített kocka vagy fordított kúp alakú, bordázott. A virágmaradvány leválik az érett termésről.
+* '''Magja:''' Ovális vagy lapított ovális, 1,3–1,6 × 0,9–1,0 mm, barna, fényes, lapos kidomborodásokkal. A köldök (''hilum'') környéke enyhén kocsonyás, ragacsos, világosabb színű szálas képlettel csatlakozik a terméshez.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Délkelet-Brazília''' ('''Espírito Santo''', '''Minas Gerais''', '''Rio de Janeiro''', '''Serra do Mar''', '''Serra dos Orgaos''') hegyvidékein honos.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Növényeken élő, fán lakó (''epifiton'') vagy köveken megtelepedő, sziklalakó (''litofiton'') életmódot folytatnak. Élőhelyük Amerika trópusi őserdői, szezonális esőerdői és nedves mérsékelt égövi területei.
+== Kultúrában tartás ==
+A nemzetség fajai több árnyékot igényelnek (rövidnappalosak), meleg, páradús helyen, nedvesen tartandók. Ültetőközegnek tápanyagban gazdag, savanyú vagy semleges talaj (tőzegmohás föld) ajánlott. Virágzás után 1-2 hónap nyugalmi időszakot igényelnek, ekkor szárazon tartandók. Télen a világos, 10 °C körüli hőmérséklet az ideális.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A nemzetség két fő morfológiai csoportra oszlik: a lapos szártagú “karácsonyikaktusz” típusra és a hengeres/nyomott szártagú, ''Opuntia''-szerű típusra (korábban ''Epiphyllanthus''). Az epifita kaktuszok más vonalaitól (pl. ''Rhipsalis'', ''Hylocereus'') szegmentált hajtásaik, léggyökér-képzési képességük és a jelentősen kevesebb víztartó alapszövetük különbözteti meg őket.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Korotkova et al. 2011) megerősítették, hogy a ''Schlumbergera'' a ''Rhipsalideae'' tribusz tagja, és közeli rokonságban áll a ''Hatiora'' nemzetséggel. A nemzetség monofiletikus, ha a korábbi ''Epiphyllanthus'' fajokat is tartalmazza.
+A ''Schlumbergera'' nemzetség (karácsonyikaktuszok) rendszertana és származástana az egyik legjobban dokumentált terület a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családján belül, köszönhetően gazdag kertészeti múltjuknak és a modern molekuláris vizsgálatoknak.
+=== Taxonómiai besorolás ===
+A nemzetség a kaktuszfélék családján belül a '''Cactoideae''' alcsaládba és a '''Rhipsalideae''' nemzetségcsoportba (tribusz) tartozik. Ebbe a csoportba tartoznak a jellegzetes epifita (fán lakó) kaktuszok, mint a ''Rhipsalis'' (vesszőkaktusz), a ''Hatiora'' (húsvéti kaktusz) és a ''Lepismium''.
+==== A nemzetség fejlődéstörténete és morfológiai csoportjai ====
+A ''Schlumbergera'' fajai két jól elkülöníthető morfológiai vonalra oszthatók, amelyeket korábban külön nemzetségekként kezeltek:
+# '''Schlumbergera-csoport (korábban ''Zygocactus''):''' Ezekre jellemzőek a lapos, szárnyalt szártagok, a fogazott élek és az erősen zigomorf (részarányos) virágok. Ide tartozik a típusfaj, a ''S. truncata''.
+# '''Epiphyllanthus-csoport:''' Ezeknél a hajtások hengeresek vagy az ''Opuntia'' (fügekaktusz) szártagjaihoz hasonlók, az areolák pedig a szártag egész felületén elszórtan találhatók. Ide tartozik például a ''S. microsphaerica''.
+A modern taxonómia (főként '''David Hunt''' munkássága nyomán) e két csoportot összevonta, mivel a genetikai rokonság erősebbnek bizonyult a külső alaktani különbségeknél.
+=== Filogenetika: A származás és rokonság ===
+A molekuláris filogenetikai kutatások (különösen Korotkova et al. 2011-es és későbbi vizsgálatai) rávilágítottak a nemzetség pontos helyére a családfán.
+==== Kialakulás és diverzitás ====
+* '''Géncentrum:''' A nemzetség monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származik. Evolúciós bölcsője Brazília délkeleti partvidéki hegyvidéke (Mata Atlântica), ahol az elszigetelt “köderdők” és sziklás csúcsok ideális feltételeket biztosítottak a fajképződéshez (''speciáció'').
+* '''Alkalmazkodás:''' Az epifita életmód (fán lakó) nem egyetlen esemény eredménye a kaktuszoknál, hanem a ''Rhipsalideae'' csoporton belül a ''Schlumbergera'' egy önálló, speciális ágat képvisel, amely a magas páratartalomhoz és a korlátozott tápanyagforrásokhoz alkalmazkodott.
+==== Rokoni kapcsolatok ====
+A genetikai adatok alapján a ''Schlumbergera'' legközelebbi rokonai a ''Hatiora'' (azon belül is a korábbi ''Rhipsalidopsis'') nemzetség tagjai. Érdekesség, hogy a virágok formája (sugaras vs. zigomorf) az evolúció során gyorsan változott a beporzókhoz (kolibrik) való alkalmazkodás miatt, ezért a virágszerkezet sokáig félrevezette a korai rendszerezőket.
+==== Aktuális fajlista ====
+A jelenleg elfogadott taxonómiai konszenzus (Hunt et al., 2006) szerint a nemzetségbe az alábbi 6 alapfaj tartozik:
+{| class="wikitable"
+|-
+! Faj neve
+! Jellegzetesség
+|-
+| '''''S. truncata'''''
+| Fogazott szélű szártagok, vízszintes, zigomorf virágok.
+|-
+| '''''S. russelliana'''''
+| Lekerekített szélű szártagok, lecsüngő, szimmetrikus virágok.
+|-
+| '''''S. kautskyi'''''
+| A ''S. truncata''-hoz hasonló, de élesebb fogazattal és más virágszínnel.
+|-
+| '''''S. orssichiana'''''
+| Nagyméretű, nagyon korán nyíló virágok.
+|-
+| '''''S. opuntioides'''''
+| ''Opuntia''-szerű, tüskés szártagok.
+|-
+| '''''S. microsphaerica'''''
+| Hengeres szártagok, magashegyi élőhely.
+|}
+A ''Schlumbergera'' ma már egy stabil, molekulárisan alátámasztott nemzetség. Bár külsőleg (fenotípusosan) a fajok nagyon eltérőek lehetnek – a lapos levelektől a hengeres kaktusztestig –, a genetikai állományuk igazolja, hogy egyazon evolúciós vonal képviselői Brazília speciális ökoszisztémájában.
+== Egyéb ==
+A filogenetikai közelség lehetővé tette a fajok közötti kereszteződést, ami a kertészetben rendkívül fontos:
+* S. × buckleyi: (''S. truncata'' ''S. russelliana'') – az igazi “régi” karácsonyi kaktusz.
+* S. × reginae: (''S. truncata'' ''S. orssichiana'') – modern, nagyméretű hibridek.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/schlumbergera/
+* https://kissarmin.hu/lexikon/item/222-schlumbergera.html
+* https://hu.wikipedia.org/wiki/Schlumbergera
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Schlumbergera
+* https://caryophyllales.org/
+* Korotkova, N. et al. (2011): A phylogenetic analysis of ''Rhipsalideae'' (Cactaceae). ''American Journal of Botany''.
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Rhipsalideae]]