„Kategória:Espostoopsis” változatai közötti eltérés

Espostoopsis
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Cereinae
Nemzetség	Espostoopsis

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 24., 11:11-kori változata

Tudományos név

Espostoopsis (Buxbaum) Buxbaum, 1968
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

Az Espostoopsis név az Espostoa nemzetségnév és a görög -opsis (hasonló) végződés összevonásából származik, utalva a nemzetség külső hasonlóságára az Espostoa kaktuszokkal.

Típusfaj

Espostoopsis dybowskii (Roland-Gosselin) Buxbaum
Első leírása: Cereus dybowskii Roland-Gosselin néven a Bulletin de la Société Botanique de France 55: 193. (1908) folyóiratban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Franz Buxbaum, 1968

Szinonimák

Gerocephalus F.Ritter

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Cserjés növekedésű növények, felálló, oszlopos szárral, amely tőből elágazik. Az epidermiszt fehér szőrök borítják, amelyek védelmi funkciót látnak el.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák száma magas (22–28), alacsonyak. Az areolák szőrösek. A tövisek közül 2–3 tűszerű középtövis és 10 rövid, finom peremtövis fejlődik, utóbbiak gyakran elrejtőznek az areolák szőrzetében. A kifejlett, reproduktív szakaszban lévő szárakon oldalsó, sűrűn gyapjas cephalium alakul ki, amelyből a virágok előtörnek.

Generatív test

Virág

Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk rövid tölcsér vagy harang alakú, színük fehéres. A megporzást denevérek végzik.

Termés

Tojás alakú, húsos, nem felnyíló (indehiscent), halványrózsaszín termés, amelyen megmaradnak a száraz lepellevelek maradványai.

Magja: Érdes, szemölcsös (tuberculate), fényes barna színű. A magok terjesztését madarak és denevérek végzik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia északi része).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A nemzetség endemikus Bahia államban. A caatinga nevű brazil tövises szárazerdők lakója, északkeleti kopár dombokon 250 m és 750 m közötti tengerszint feletti magasságban. Sziklák között, repedésekben nő, sűrű, de elszigetelt populációkat alkotva, melyek a táj meghatározó elemei. Észak-Bahiában kvarcit sziklakibúvásokon él, míg a déli populációk gneisz szigethegyeken (inselberg) találhatók.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai: Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) tanulmány alapján az Espostoopsis a Cereeae tribuszba tartozik, és filogenetikailag közel áll a Coleocephalocereus nemzetséghez, bár morfológiailag az Espostoa fajokra emlékeztet a cephalium képződése miatt.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 |taxon=Espostoopsis
 }}
 == Tudományos név ==
-* ''Espostoopsis'' (Backeberg) Buxbaum, 1968
+* ''Espostoopsis'' (Buxbaum) Buxbaum, 1968
 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes
@@ 19. sor: / 20. sor: @@
 === Szinonimák ===
-* '''''Gereauocereus''''' Doweld
+* '''''Gerocephalus''''' F.Ritter
-* '''''Gereocereus''''' Doweld
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 ==== Hajtás, szár ====
-Cserjés növekedésű növények, felálló, oszlopos szárakkal, amelyek az alapnál ágaznak el. Az epidermiszt védő fehér szőrök borítják. A bordák alacsonyak és számosak (22-28).
+Cserjés növekedésű növények, felálló, oszlopos szárral, amely tőből elágazik. Az epidermiszt fehér szőrök borítják, amelyek védelmi funkciót látnak el.
-==== Areolák ====
-Az ''areola''-k gyapjasak, szőrösek. A kifejlett és szaporodóképes szárakon sűrűn gyapjas oldalsó ''cephalium'' alakul ki, amelyben a virágok megjelennek.
-==== Tövisek ====
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
-* '''Középtövis:''' 2-3 darab, tűszerű (''acicularis'').
+A '''bordák''' száma magas (22–28), alacsonyak. Az '''areolák''' szőrösek. A '''tövisek''' közül 2–3 tűszerű '''középtövis''' és 10 rövid, finom '''peremtövis''' fejlődik, utóbbiak gyakran elrejtőznek az '''areolák''' szőrzetében. A kifejlett, reproduktív szakaszban lévő szárakon oldalsó, sűrűn gyapjas ''cephalium'' alakul ki, amelyből a virágok előtörnek.
-* '''Peremtövis:''' 10 darab, rövid és finom, amelyek elrejtőznek az ''areola''-k szőrei között.
 === Generatív test ===
@@ 43. sor: / 38. sor: @@
 ==== Virág ====
-Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk rövid cső vagy harang formájú, színük fehéres. Denevérek porozzák be őket.
+Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk rövid tölcsér vagy harang alakú, színük fehéres. A megporzást denevérek végzik.
 ==== Termés ====
-Tojás alakú, húsos, fel nem nyíló (''indehiscent''). Színe halványrózsaszín, a száraz virágtakaró maradványai megmaradnak rajta. Madarak és denevérek biztosítják a terjesztését.
+Tojás alakú, húsos, nem felnyíló (''indehiscent''), halványrózsaszín termés, amelyen megmaradnak a száraz lepellevelek maradványai.
-* '''Magja:''' Érdes, szemölcsös (tuberkulum-os), fényes, barna.
+* '''Magja:''' Érdes, szemölcsös (''tuberculate''), fényes barna színű. A magok terjesztését madarak és denevérek végzik.
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Észak-Bahia). A nemzetség Bahia állam északi részén kvarcit sziklakibúvásokon nő, míg a déli populációk kisebb morfológiai különbségeket mutatnak, és sávos szerkezetű metamorf kőzetből (gneiszből) felépülő meredek kőzetfalakon találhatók.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Bahia északi része).
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A monotipikus nemzetség Bahia állam (Brazília) endemikus növénye. A caatingában, a brazil tövises száraz erdőben nő, az északkeleti kopár dombokon, 250 m és 750 m közötti tengerszint feletti magasságban. Sziklák között, repedésekben él, sűrű, de elkülönülő populációkat alkotva, a táj domináns növényeként.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség endemikus Bahia államban. A ''caatinga'' nevű brazil tövises szárazerdők lakója, északkeleti kopár dombokon 250 m és 750 m közötti tengerszint feletti magasságban. Sziklák között, repedésekben nő, sűrű, de elszigetelt populációkat alkotva, melyek a táj meghatározó elemei. Észak-Bahiában kvarcit sziklakibúvásokon él, míg a déli populációk gneisz szigethegyeken (''inselberg'') találhatók.
 == Taxonómia és filogenetika ==