„Kategória:Euphorbia” változatai közötti eltérés

Euphorbia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Fabids
Rend	Malpighiales
Család	Euphorbiaceae
Nemzetség	Euphorbia

Újabb szerkesztés →

A lap 2026. január 2., 21:35-kori változata

Tudományos név

Euphorbia (Linnaeus) Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A név eredete Plinius (Naturalis Historia) leírására vezethető vissza, aki szerint II. Juba mauretániai király nevezte el a nemzetséget udvari orvosáról, Euphorbus-ról.

Az orvos nevének görög etimológiája az eu (jó) és a phorbe (legelő, táplálék) szavakból tevődik össze, jelentése „jól táplált”.

Típus

Euphorbia antiquorum Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: India, időpont: 1753 előtt, típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (Herbarium of the Linnean Society of London).

Első leírása: Linnaeus, Species Plantarum 1: 450. 1753.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné 1753.

Euphorbia antiquorum képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Chamaesyce Gray
Poinsettia Graham
Tithymalus Gaertner
Monadenium Pax
Synadenium Boissier
Pedilanthus Neck. ex Poit.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség rendkívül változatos megjelenésű, az egyéves lágyszárúaktól a fás szárú cserjéken át a hatalmas, kaktuszszerű pozsgás fákig terjed. Közös jellemzőjük a sérülésre kiserkenő, többnyire mérgező fehér tejnedvű váladék.

A pozsgás fajoknál a szár gyakran húsos, víztároló szövetekkel rendelkezik. A hajtás lehet hengeres, szögletes vagy gömb alakú. Számos fajnál a bordák markánsan kiemelkednek, amelyeken az areolák (vagy azoknak megfelelő képződmények) helyezkednek el. A levelek lehetnek szórtak, átellenesek vagy örvösek; sok szukkulens fajnál a levelek redukáltak vagy hamar lehullanak. A tövisek (módosult pálhalevelek) párban állnak az areolák mellett. A gyökér lehet karógyökér vagy gumósan megvastagodott.

Generatív test

Virág

A nemzetség legfőbb jellemzője a speciális virágzat, az úgynevezett cyathium. Ez egy csésze alakú képlet, amelyben egyetlen redukált termős virág és több, egyetlen porzóból álló porzós virág található.

Takarólevelek: A valódi lepellevél vagy sziromlevél hiányzik, de a cyathium szélén színes mirigyek és gyakran sziromszerű függelékek találhatók.
Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a portokok kétrekeszesek. A bibeszál háromtagú, a bibe gyakran kettéágazik.

Termés

A termés általában háromrekeszű toktermés (regma), amely éréskor robbanásszerűen nyílik fel.

Magja: A magvak gyakran rendelkeznek magtappal (caruncula), amely elősegíti a hangyák általi terjesztést (myrmecochoria).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Kozmopolita nemzetség, amely az egész világon elterjedt, de a legnagyobb fajgazdagságban Afrika szubtrópusi és trópusi területein, Madagaszkár szigetén, valamint Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok déli részein fordul elő.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a sivatagoktól a trópusi esőerdőkig mindenhol. A szukkulens alakok főként arid és szemiarid területeken élnek, gyakran sziklahasadékokban vagy törmelékes talajon mint litofiton vagy geofiton növények.

Kultúrában tartás

Sok faj kedvelt dísznövény, mint például a mikulásvirág vagy a kaktuszszerű pozsgás fajok. Fényigényesek, a pozsgásokat mérsékelten szabad öntözni, és fagymentes helyen kell teleltetni őket.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A szukkulens Euphorbia fajok vizuálisan nagyon hasonlítanak a kaktuszfélékre (Cactaceae), de a fehér tejnedvű váladék és a különleges cyathium virágzat egyértelműen megkülönbözteti őket. A kaktuszokkal ellentétben a töviseik nem areolákból induló tűlevél-módosulatok, hanem módosult pálhalevelek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Malpighiales rendbe és az Euphorbiaceae (kutyatejfélék) családba tartozik. A nemzetség monofiletikus, de rendkívül diverz, ezért több alnemzetségre (Esula, Euphorbia, Chamaesyce, Athymalus) osztják.

Forrás

A(z) „Euphorbia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

E

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Euphorbia ==
+{{Speciesbox|taxon=Euphorbia}}
-A '''Euphorbia''' a szegfűvirágúak rendjébe (Malpighiales), a kutyatejfélék családjába (Euphorbiaceae) tartozó, rendkívül változatos nemzetség, amelynek fajai világszerte megtalálhatók, főként trópusi és szubtrópusi területeken. A nemzetség tagjai között találhatók pozsgás, sivatagi élőhelyekhez alkalmazkodott fajok, valamint cserjék és fák is.
+== Tudományos név ==
-== Alaktani jellemzők ==
+* '''Euphorbia''' (Linnaeus) Linnaeus, 1753
-A pozsgás Euphorbia fajok szára húsos, gyakran tövisekkel vagy tövispárokkal rendelkezik. Levelek többnyire apróak vagy hiányoznak, a fotoszintézis főként a szárakon zajlik. Virágaik kis méretűek, egyneműek, de jellegzetes, sárgás vagy vöröses színű színlelő (cyathium) képződményekbe rendeződnek, amelyek vonzzák a rovarokat.
+=== A név eredete, etimológia ===
+A név eredete '''Plinius''' (Naturalis Historia) leírására vezethető vissza, aki szerint '''II. Juba''' mauretániai király nevezte el a nemzetséget udvari orvosáról, '''Euphorbus'''-ról.
+Az orvos nevének görög etimológiája az ''eu'' (jó) és a ''phorbe'' (legelő, táplálék) szavakból tevődik össze, jelentése „jól táplált”.
+=== Típus ===
+* ''Euphorbia antiquorum'' Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: India, időpont: 1753 előtt, típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (Herbarium of the Linnean Society of London).
+'''Első leírása:''' Linnaeus, Species Plantarum 1: 450. 1753.
+'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carl von Linné 1753.
+{{Típusfaj|Euphorbia antiquorum|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''Chamaesyce''''' Gray
+* '''''Poinsettia''''' Graham
+* '''''Tithymalus''''' Gaertner
+* '''''Monadenium''''' Pax
+* '''''Synadenium''''' Boissier
+* '''''Pedilanthus''''' Neck. ex Poit.
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A nemzetség rendkívül változatos megjelenésű, az egyéves lágyszárúaktól a fás szárú cserjéken át a hatalmas, kaktuszszerű pozsgás fákig terjed. Közös jellemzőjük a sérülésre kiserkenő, többnyire mérgező fehér '''tejnedvű''' váladék.
+A pozsgás fajoknál a '''szár''' gyakran húsos, víztároló szövetekkel rendelkezik. A '''hajtás''' lehet hengeres, szögletes vagy gömb alakú. Számos fajnál a '''bordák''' markánsan kiemelkednek, amelyeken az '''areolák''' (vagy azoknak megfelelő képződmények) helyezkednek el. A '''levelek''' lehetnek szórtak, átellenesek vagy örvösek; sok szukkulens fajnál a '''levelek''' redukáltak vagy hamar lehullanak. A '''tövisek''' (módosult pálhalevelek) párban állnak az '''areolák''' mellett. A '''gyökér''' lehet karógyökér vagy gumósan megvastagodott.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A nemzetség legfőbb jellemzője a speciális '''virágzat''', az úgynevezett ''cyathium''. Ez egy csésze alakú képlet, amelyben egyetlen redukált termős virág és több, egyetlen porzóból álló porzós virág található.
+* '''Takarólevelek:''' A valódi '''lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' hiányzik, de a ''cyathium'' szélén színes mirigyek és gyakran sziromszerű függelékek találhatók.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' kétrekeszesek. A '''bibeszál''' háromtagú, a '''bibe''' gyakran kettéágazik.
+==== Termés ====
+A termés általában háromrekeszű toktermés (''regma''), amely éréskor robbanásszerűen nyílik fel.
+* '''Magja:''' A magvak gyakran rendelkeznek magtappal (''caruncula''), amely elősegíti a hangyák általi terjesztést (''myrmecochoria'').
 == Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség világméretű elterjedésű, főként Afrika, Madagaszkár, Dél-Ázsia és Amerika trópusi és szubtrópusi régióiban. Pozsgás fajai elsősorban száraz, sivatagos vagy félsivatagos területeken élnek, jól alkalmazkodva az erős napsütéshez és a ritka csapadékhoz.
-== Kultúrában ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita nemzetség, amely az egész világon elterjedt, de a legnagyobb fajgazdagságban '''Afrika''' szubtrópusi és trópusi területein, '''Madagaszkár''' szigetén, valamint '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' déli részein fordul elő.
-A pozsgás Euphorbia fajok világos, napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Nyáron mérsékelt öntözést igényelnek, télen szárazon tartandók. Fagytűrő fajok ritkán fordulnak elő. A tejnedv mérgező, bőr- és szemirritációt okozhat, ezért óvatosan kell bánni velük.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak a sivatagoktól a trópusi esőerdőkig mindenhol. A szukkulens alakok főként arid és szemiarid területeken élnek, gyakran sziklahasadékokban vagy törmelékes talajon mint '''litofiton''' vagy '''geofiton''' növények.
+== Kultúrában tartás ==
+Sok faj kedvelt dísznövény, mint például a mikulásvirág vagy a kaktuszszerű pozsgás fajok. Fényigényesek, a pozsgásokat mérsékelten szabad öntözni, és fagymentes helyen kell teleltetni őket.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A szukkulens ''Euphorbia'' fajok vizuálisan nagyon hasonlítanak a kaktuszfélékre (''Cactaceae''), de a fehér '''tejnedvű''' váladék és a különleges ''cyathium'' virágzat egyértelműen megkülönbözteti őket. A kaktuszokkal ellentétben a töviseik nem '''areolákból''' induló tűlevél-módosulatok, hanem módosult pálhalevelek.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint a ''Malpighiales'' rendbe és az ''Euphorbiaceae'' (kutyatejfélék) családba tartozik. A nemzetség monofiletikus, de rendkívül diverz, ezért több alnemzetségre (''Esula'', ''Euphorbia'', ''Chamaesyce'', ''Athymalus'') osztják.
+== Forrás ==
-== Érdekességek ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
-A Euphorbia nemzetség fajai rendkívül változatosak: vannak apró, talajtakaró pozsgások, kaktuszokra hasonlító tövises formák, valamint nagyobb cserjék és fák. Tejnedvük és jellegzetes cyathium virágzatuk jól megkülönbözteti őket más pozsgás vagy sivatagi növényektől.
+* https://www.worldfloraonline.org/
+* https://hu.wikipedia.org/wiki/Euphorbia
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Euphorbia
+* https://www.llifle.com/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
 [[Kategória:Euphorbiaceae]]