Euphorbia ingens

Euphorbia ingens
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Fabids
Rend	Malpighiales
Család	Euphorbiaceae
Alcsalád	Euphorbioideae
Nemzetség-; csoport	Euphorbieae
Alnemzetség-csoport	Euphorbiinae
Nemzetség	Euphorbia
Faj	Euphorbia ingens

Tudományos név

Euphorbia ingens E.Mey. ex Boiss.(1862)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „euphorbos” szóból ered, jelentése „jól táplált”, „kövérkés”. A név II. Juba mauretániai király udvari orvosára, Euphorbosra utal, aki tejnedvű növényeket használt gyógyításra.
A fajnév latin eredetű, jelentése „igen nagy, hatalmas, óriási”, a növény termetes, fatermetű habitusára utal.

Típuspéldány

* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert

Első leírása: E. Meyer ex Boissier, Prodromus Systematis Naturalis Regni Vegetabilis 15(2): 87 (1862)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Boissier

Szinonimák

Euphorbia similis A. Berger (1906)
Euphorbia natalensis A. Berger (1906)
Euphorbia tenebrosa N. E. Brown (1912)
Euphorbia ambacensis N. E. Brown (1913)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fatermetű, akár 10 méter magasra is megnövő, erőteljesen elágazó növény. Vastag törzséből felfelé álló, sűrű koronát alkotó ágak fejlődnek. A hajtások négyélűek, kb. 7,5 cm vastagok, 15 cm-es szakaszokra tagolódnak. A bordák élén hullámos, változó erősségű fogazat figyelhető meg, a fogak kb. 18 mm-re helyezkednek el egymástól. Sérüléskor fehér, mérgező tejnedvet bocsát ki.

Areolák

Kör alakú, kb. 5 mm átmérőjű, enyhén parásodó tövispajzsok.

Tövisek

Középtövis: legfeljebb 2 mm hosszú
Peremtövis: nincs külön elkülönülve, rövid, gyenge tövisek

Generatív test

Virág

A hajtásvégeken fejlődő cyathium virágzat 2–5 virágból álló bogas egység. A cyathium kb. 1 cm átmérőjű, rövid (3 mm-es) kocsányon ül.

Lepellevelek: a cyathiumban valódi csésze- és pártalevelek nincsenek, helyettük ötosztatú álcsésze (involucrum) és nektáriummirigyek találhatók
Ivarlevelek: a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül

Termés

Háromrekeszű toktermés, amely éretten vöröses vagy lilás színűvé válik.

Magja: szürkésbarna, 3–4 × 2–3 mm-es, háromélű keresztmetszetű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrikai Köztársaság (KwaZulu-Natal, Limpopo, Gauteng, Északi-Fokföld), Szváziföld, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, Malawi; behurcoltan Afrika más trópusi és szubtrópusi területein is
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: akáciás és cserjés szavannák, domb- és hegyvidékek, sziklás, homokos vagy köves területek, ritkás növényzetben

Kultúrában tartás

Teljes napfényigényű, a fiatal példányok enyhe árnyékolást igényelnek. Jó vízáteresztő, ásványi anyagban gazdag, szervesanyagban szegény talajban nevelhető. Nyáron jól szellőző helyet igényel, akár szabadban is tartható. Télen világos, kb. 10 °C-os, teljesen száraz tartás szükséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Fatermetű habitusa, négyélű, szegmentált hajtásai és erősen elágazó koronája jól elkülönítik a legtöbb más Euphorbia-fajtól.

Taxonómia és filogenetika

Az Euphorbiaceae család egyik nagytermetű, fatermetű képviselője, több szinonim név alatt ismert.

Egyéb

Tejnedve erősen mérgező, irritációt és súlyos egészségkárosodást okozhat. Ugyanakkor hagyományosan gyógyászati és ipari célokra is használták (pl. faanyag, építőanyag, tüzelés előtti feldolgozás).

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 656. kártya