„Kategória:Dracaena” változatai közötti eltérés

Dracaena
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Nolinoideae
Nemzetség	Dracaena

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 3., 13:06-kori változata

Tudományos név

Dracaena (Linnaeus) Linnaeus, 1767

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög drakaina (δράκαινα) szóból származik, amelynek jelentése „nőstény sárkány”. Az elnevezés a Dracaena draco fajhoz köthető, amelynek törzséből sérülés esetén vörös gyanta, úgynevezett „sárkányvér” folyik. A klasszikus görög etimológiát a Liddell–Scott–Jones (LSJ) szótár is megerősíti a drakon (kígyó, sárkány) nőnemű alakjaként.

Típus

Dracaena draco (Linnaeus) Linnaeus; gyűjtő: eredetileg az Atlanti-szigetekről (Kanári-szigetek) ismert taxon.
Első leírása: Linnaeus írta le először Asparagus draco néven a Systema Naturae 12. kiadásában (1767).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Linnaeus, 1767

Dracaena draco képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Terminalia P. Browne
Pleomele Salisbury
Sansevieria Petagna
Chrysodracon Jankalski
Dragonia Kuntze

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, lehetnek fatermetűek vagy cserjék. A fásodó szár gyakran elágazó, egyes fajoknál (például a sárkányfáknál) másodlagos vastagodás figyelhető meg, amely nem valódi fa, hanem rostos szövet. A hajtás csúcsán a levél vagy a levelek rozettát alkotnak. A levelek általában lándzsásak, szíj alakúak vagy kard alakúak, párhuzamos erezetűek, színük a sötétzöldtől a tarkáig terjedhet. Egyes korábbi Sansevieria fajoknál a levelek hengeresek és szukkulensek. A gyökér narancssárga vagy sárgás színű rizómákból is eredhet.

Generatív test

Virág

A virágzat általában végálló fürt vagy buga. A virág kicsi, illatos, színe fehéres, zöldes vagy sárgás.

Takarólevelek: A lepellevél hat tagú, az alapjánál csővé forrt össze, a cimpák szétállók vagy visszahajlók.

Ivarlevelek: Hat porzószál található, amelyek a lepelcső torkához nőttek, a portokok vonalasak. A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe pedig fejes vagy háromkaréjú.

Termés

A termés bogyó, amely érett állapotban általában narancssárga vagy piros színű, és egy-három magot tartalmaz.

Magja: Gömbölyded vagy tojásdad alakú, kemény.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Afrika trópusi területein, Madagaszkár szigetén, Dél-Ázsia vidékein, egészen Ausztrália északi részéig, valamint egy faj képviselteti magát Közép-Amerika trópusi részein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Legtöbbjük trópusi esőerdők alsóbb lombkoronaszintjén vagy szárazabb szavannákon él. Az ide tartozó fajok között találunk mezofiton és szukkulens jellegű növényeket is.

Kultúrában tartás

A Dracaena fajok világszerte népszerű dísznövények. Szobai körülmények között a jó vízáteresztő talajt és a világos, de közvetlen napsütéstől védett helyet kedvelik. Jól tolerálják az alacsonyabb páratartalmat is, de a túlöntözésre érzékenyek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Gyakran összetévesztik a Cordyline nemzetséggel, azonban a Dracaena gyökerei sárgák vagy narancssárgák, míg a Cordyline gyökerei fehérek. Emellett a Dracaena magjai és bogyói is eltérő szerkezetűek.

Szukkulens taxonok

A nemzetségbe olvadt Sansevieria klád tagjai kifejezetten szukkulens jellemzőkkel bírnak. Leveleik húsosak, víztárolásra módosultak, gyakran kemény, bőrszerű felülettel rendelkeznek, ami segíti a párologtatás csökkentését a száraz élőhelyeken.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az APG IV osztályozás szerint a Asparagaceae (spárgafélék) családjába és a Nolinoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a korábban különálló Sansevieria nemzetség a Dracaena csoporton belül helyezkedik el, így ma már szinonimaként kezelik és minden tagját a Dracaena nemzetségbe sorolják.

Forrás

A(z) „Dracaena” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

D

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox |taxon= Dracaena }}
+{{Speciesbox|taxon=Dracaena}}
-<span id="tudományos-név"></span>
 == Tudományos név ==
-* ''Dracaena'' Vand. ex L.
+* '''''Dracaena''''' (Linnaeus) Linnaeus, 1767
-* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
-== A név jelentése ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-A '''nemzetségnév''' a görög ''drakaina'' (δράκαινα) szóból származik, amelynek jelentése „nőstény sárkány”. Ez az elnevezés a nemzetség egyes fajainak vörös színű gyantájára, az ún. „sárkányvérre” utal, amely különösen a ''Dracaena cinnabari'' és rokon fajai esetében ismert.
-== Rendszertani helyzete ==
+A nemzetségnév a görög ''drakaina'' (δράκαινα) szóból származik, amelynek jelentése „nőstény sárkány”. Az elnevezés a ''Dracaena draco'' fajhoz köthető, amelynek törzséből sérülés esetén vörös gyanta, úgynevezett „sárkányvér” folyik. A klasszikus görög etimológiát a Liddell–Scott–Jones (LSJ) szótár is megerősíti a ''drakon'' (kígyó, sárkány) nőnemű alakjaként.
-A ''Dracaena'' nemzetség rendszertani megítélése az idők során többször változott. Korábban önálló családként (Dracaenaceae), illetve az Agavaceae vagy Ruscaceae családon belül is kezelték. A modern molekuláris genetikai vizsgálatok alapján ma az Asparagaceae család Nolinoideae alcsaládjába sorolják.
-A közelmúlt taxonómiai átrendezései során több, korábban külön nemzetségként kezelt csoport – így például a ''Sansevieria'' – beolvadt a ''Dracaena'' nemzetségbe.
+=== Típus ===
-== Leírás ==
+* '''''Dracaena draco''''' (Linnaeus) Linnaeus; gyűjtő: eredetileg az Atlanti-szigetekről (Kanári-szigetek) ismert taxon.
-A nemzetség tagjai többnyire örökzöld növények. Száruk lehet rövid, alig látható, vagy hosszú, fásodó, gyakran elágazó. A levelek rendszerint a hajtáscsúcsokon vagy rozettákban állnak, alakjuk a keskeny szíjlevelektől a széles, lándzsás formákig terjed. Felületük gyakran fényes, bőrszerű, sok fajnál jellegzetes színezettel vagy csíkozással.
+* '''Első leírása:''' Linnaeus írta le először ''Asparagus draco'' néven a ''Systema Naturae'' 12. kiadásában (1767).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Linnaeus, 1767
-Virágzata többnyire fürtös vagy bugás, a virágok kicsik, hat lepellevélből állnak, gyakran illatosak, és sok fajnál éjszaka nyílnak. A termés bogyó, amely 1–3 magot tartalmaz.
+{{Típusfaj|Dracaena draco|limit=5}}
-== Elterjedése és élőhelye ==
+=== Szinonimák ===
-A ''Dracaena'' fajok túlnyomórészt Afrika trópusi és szubtrópusi régióiban élnek, különösen Kelet- és Nyugat-Afrikában, valamint Madagaszkáron. Egyes fajok az Arab-félszigeten, Délkelet-Ázsiában és Közép-Amerikában is előfordulnak. Élőhelyeik a szárazabb erdőktől és szavannáktól a nedvesebb trópusi erdőkig terjednek, gyakran jól alkalmazkodva a vízhiányos időszakokhoz.
-== Kultúrája ==
+* '''''Terminalia''''' P. Browne
-Számos Dracaena faj világszerte elterjedt dísznövény, különösen szobanövényként. Általában jól tűrik a száraz levegőt, a rendszertelen öntözést és a félárnyékos körülményeket. A túlöntözésre és a tartósan hideg talajra érzékenyek. Laza, jó vízáteresztő talajt igényelnek, mérsékelt tápanyag-utánpótlással.
+* '''''Pleomele''''' Salisbury
+* '''''Sansevieria''''' Petagna
+* '''''Chrysodracon''''' Jankalski
+* '''''Dragonia''''' Kuntze
-== Gazdasági és kulturális jelentőség ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-Egyes fajok vörös gyantáját, a „sárkányvért” hagyományosan festékként, gyógyszerként és lakkanyagként használták. Más fajok rostjait helyi szinten kötelek, fonatok készítésére alkalmazták. A modern kertészetben elsősorban dekoratív levélzetük miatt értékesek.
-{{Galéria|Dracaena|limit=5}}
-== Egyéb ==
+=== Vegetatív test ===
-A nemzetség fajainak száma a rendszertani értelmezéstől függően változó, jelenleg több mint 100 fajt tartanak nyilván. A Dracaena-k nagyfokú morfológiai változatossága és ökológiai alkalmazkodóképessége miatt a botanikai rendszerezésben kiemelt figyelmet kapnak.
-== Forrás ==
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
+A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, lehetnek fatermetűek vagy cserjék. A fásodó '''szár''' gyakran elágazó, egyes fajoknál (például a sárkányfáknál) másodlagos vastagodás figyelhető meg, amely nem valódi fa, hanem rostos szövet. A '''hajtás''' csúcsán a '''levél''' vagy a '''levelek''' rozettát alkotnak. A '''levelek''' általában lándzsásak, szíj alakúak vagy kard alakúak, párhuzamos erezetűek, színük a sötétzöldtől a tarkáig terjedhet. Egyes korábbi ''Sansevieria'' fajoknál a '''levelek''' hengeresek és szukkulensek. A '''gyökér''' narancssárga vagy sárgás színű rizómákból is eredhet.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virágzat''' általában végálló fürt vagy buga. A '''virág''' kicsi, illatos, színe fehéres, zöldes vagy sárgás.
+* '''Takarólevelek:''' A lepellevél hat tagú, az alapjánál csővé forrt össze, a cimpák szétállók vagy visszahajlók.
+* '''Ivarlevelek:''' Hat porzószál található, amelyek a lepelcső torkához nőttek, a portokok vonalasak. A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe pedig fejes vagy háromkaréjú.
+==== Termés ====
+A termés bogyó, amely érett állapotban általában narancssárga vagy piros színű, és egy-három magot tartalmaz.
+* '''Magja:''' Gömbölyded vagy tojásdad alakú, kemény.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''Afrika''' trópusi területein, '''Madagaszkár''' szigetén, '''Dél-Ázsia''' vidékein, egészen '''Ausztrália''' északi részéig, valamint egy faj képviselteti magát '''Közép-Amerika''' trópusi részein is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbbjük trópusi esőerdők alsóbb lombkoronaszintjén vagy szárazabb szavannákon él. Az ide tartozó fajok között találunk mezofiton és szukkulens jellegű növényeket is.
+== Kultúrában tartás ==
+A ''Dracaena'' fajok világszerte népszerű dísznövények. Szobai körülmények között a jó vízáteresztő talajt és a világos, de közvetlen napsütéstől védett helyet kedvelik. Jól tolerálják az alacsonyabb páratartalmat is, de a túlöntözésre érzékenyek.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+Gyakran összetévesztik a ''Cordyline'' nemzetséggel, azonban a ''Dracaena'' gyökerei sárgák vagy narancssárgák, míg a ''Cordyline'' gyökerei fehérek. Emellett a ''Dracaena'' magjai és bogyói is eltérő szerkezetűek.
+== Szukkulens taxonok ==
+A nemzetségbe olvadt ''Sansevieria'' klád tagjai kifejezetten szukkulens jellemzőkkel bírnak. Leveleik húsosak, víztárolásra módosultak, gyakran kemény, bőrszerű felülettel rendelkeznek, ami segíti a párologtatás csökkentését a száraz élőhelyeken.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A nemzetség az APG IV osztályozás szerint a ''Asparagaceae'' (spárgafélék) családjába és a ''Nolinoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a korábban különálló ''Sansevieria'' nemzetség a ''Dracaena'' csoporton belül helyezkedik el, így ma már szinonimaként kezelik és minden tagját a ''Dracaena'' nemzetségbe sorolják.
+== Forrás ==
+* https://www.worldfloraonline.org/search?query=Dracaena
 * https://powo.science.kew.org/
-* https://ipni.org/
+* [https://en.wikipedia.org/wiki/Dracaena_(plant) https://en.wikipedia.org/wiki/Dracaena_(plant]
+[[Kategória:Nolinoideae]]
 [[Kategória:Asparagaceae]]