„Echinopsis pachanoi” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Echinopsis pachanoi}} <span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == * ''Echinopsis pachanoi'' (Britton & Rose) H.Friedrich & G.D.Rowley * '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Trichocereus pachanoi'' Britton & Rose 1920 * '''A tudományos név státusza:''' szinonima <span id="etimológia"></span> == A név eredete, etimológia == A '''nemzetségnév''' ''Echinopsis'' a görög echinos (sündisznó, tüskés) és opsis…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
<span id="szinonimák"></span> | <span id="szinonimák"></span> | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
[[Fájl:Echinopsis pachanoi.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Balázs]] | |||
* :contentReference[oaicite:0]{index=0} Britton & Rose | * :contentReference[oaicite:0]{index=0} Britton & Rose | ||
* ''Trichocereus chalaensis'' Rauh & Backeb. | * ''Trichocereus chalaensis'' Rauh & Backeb. | ||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
A bordák száma általában 6–8, széles alapúak, lekerekített élűek. Az areolák felett keresztirányú bemetszések figyelhetők meg. Tövisezete változó: előfordulhat teljesen tövistelen forma, de egy areolán 1–5 (ritkán akár 10) sárgás vagy barnás tövis is megjelenhet, 1–2(–5) cm hosszúságban. | A bordák száma általában 6–8, széles alapúak, lekerekített élűek. Az areolák felett keresztirányú bemetszések figyelhetők meg. Tövisezete változó: előfordulhat teljesen tövistelen forma, de egy areolán 1–5 (ritkán akár 10) sárgás vagy barnás tövis is megjelenhet, 1–2(–5) cm hosszúságban. | ||
[[Fájl:Echinopsis pachanoi.LZ 02.jpg|bélyegkép|Fotó:Lukoczki Balázs]] | |||
Virágai nagyok, 19–23 cm hosszúak, éjszaka nyílnak és illatosak. A külső lepellevelek barnásvörösek, a belsők fehérek. A porzók zöldesek, sárga portokokkal. A magház és a virágcső fekete, göndör szőrökkel borított. | Virágai nagyok, 19–23 cm hosszúak, éjszaka nyílnak és illatosak. A külső lepellevelek barnásvörösek, a belsők fehérek. A porzók zöldesek, sárga portokokkal. A magház és a virágcső fekete, göndör szőrökkel borított. | ||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
<span id="elterjedés"></span> | <span id="elterjedés"></span> | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
[[Fájl:Echinopsis pachanoi.LZ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Balázs]] | |||
A faj őshonos '''Ecuador''' déli részén, különösen Azuay tartományban, Cuenca környékén, mintegy 2500 m tengerszint feletti magasságban. Elterjedése '''Peru''' északi területeire is átnyúlik. Hegyvidéki, mérsékelt klímájú területeken él, ahol a nappali hőmérséklet egész évben 20 °C körül alakul, az éjszakák viszont hűvösek. | A faj őshonos '''Ecuador''' déli részén, különösen Azuay tartományban, Cuenca környékén, mintegy 2500 m tengerszint feletti magasságban. Elterjedése '''Peru''' északi területeire is átnyúlik. Hegyvidéki, mérsékelt klímájú területeken él, ahol a nappali hőmérséklet egész évben 20 °C körül alakul, az éjszakák viszont hűvösek. | ||
A lap 2026. január 3., 18:30-kori változata
| Echinopsis pachanoi | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Echinopsis |
| Faj | Echinopsis pachanoi |
 
| |
Tudományos név
- Echinopsis pachanoi (Britton & Rose) H.Friedrich & G.D.Rowley
- A tudományos név státusza: érvényes
- Trichocereus pachanoi Britton & Rose 1920
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév Echinopsis a görög echinos (sündisznó, tüskés) és opsis (megjelenés) szavakból ered, a tüskés megjelenésre utalva. A fajnév pachanoi Abelardo Pachano ecuadori botanikus nevét őrzi, aki 1918-ban részt vett a típuspéldány begyűjtésében.
Típuspéldány
- Első leírása: Trichocereus pachanoi Britton & Rose, 1920
- Első közlés: The Cactaceae 2: 134 (1920)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Echinopsis pachanoi (Britton & Rose) H.Friedrich & G.D.Rowley, 1974
Szinonimák
- :contentReference[oaicite:0]{index=0} Britton & Rose
- Trichocereus chalaensis Rauh & Backeb.
- Trichocereus santaensis Rauh & Backeb.
- Echinopsis chalaensis (Rauh & Backeb.) H.Friedrich & G.D.Rowley
- Echinopsis santaensis (Rauh & Backeb.) H.Friedrich & G.D.Rowley
Leírás
Erőteljes növekedésű, oszlopos kaktusz, amely természetes élőhelyén 3–6 méter, kivételesen akár 10–12 méter magasra is megnőhet. Idősebb korban gyakran elágazik, az oldalhajtások többnyire a törzs közelében, felfelé törően fejlődnek. A fiatal hajtások enyhén kékeszöldek, az idősebbek sötétzöld színűek.
A bordák száma általában 6–8, széles alapúak, lekerekített élűek. Az areolák felett keresztirányú bemetszések figyelhetők meg. Tövisezete változó: előfordulhat teljesen tövistelen forma, de egy areolán 1–5 (ritkán akár 10) sárgás vagy barnás tövis is megjelenhet, 1–2(–5) cm hosszúságban.
Virágai nagyok, 19–23 cm hosszúak, éjszaka nyílnak és illatosak. A külső lepellevelek barnásvörösek, a belsők fehérek. A porzók zöldesek, sárga portokokkal. A magház és a virágcső fekete, göndör szőrökkel borított.
Termése megnyúlt vagy röviden gömbölyded, sötétzöld, éréskor sárgás vagy enyhén vöröses árnyalatú, 3–4 cm széles és 5–6 cm hosszú. Magjai feketék vagy sötétbarnák, érdes felszínűek, 1,5–2 mm nagyságúak.
Elterjedés és élőhely
A faj őshonos Ecuador déli részén, különösen Azuay tartományban, Cuenca környékén, mintegy 2500 m tengerszint feletti magasságban. Elterjedése Peru északi területeire is átnyúlik. Hegyvidéki, mérsékelt klímájú területeken él, ahol a nappali hőmérséklet egész évben 20 °C körül alakul, az éjszakák viszont hűvösek.
Élőhelyein vulkanikus vagy aprózódott kőzetfelszíneken, ritkás lombhullató cserjék, fűfélék és más kaktuszfajok társaságában fordul elő.
Kultúra
Kultúrában rendkívül igénytelen és könnyen tartható faj. Gyakran alkalmazzák oltóalanyként. Tavasztól őszig szabadban nevelhető, jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajban. Télen szárazon tartva a 0 °C körüli hőmérsékletet is károsodás nélkül elviseli.
Vegetatív úton, hajtásdugványról könnyen szaporítható. Ivarérett növényről származó dugványok már viszonylag fiatal korban virágzásra képesek.
Egyéb megjegyzések
A faj kultúrája feltehetően több ezer éves múltra tekint vissza. Az andoki térség őslakos népei kerítésnövényként, építőanyagként, valamint rituális és gyógyászati célokra is használták. Innen ered közismert spanyol neve, a „San Pedro kaktusz”. Pszichoaktív alkaloidtartalma miatt napjainkban is nagy érdeklődés övezi.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán, Papp László
- Kép: Lukoczki Balázs
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgasok 600. kartya