„Rebutia hoffmannii” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
* ''[[Aylostera deminuta]]'' (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016 | * ''[[Aylostera deminuta]]'' (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016 | ||
** A tudományos név státusza: érvényes | ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
* ''Rebutia hoffmannii'' Diers & Rausch, 1987 | * ''Rebutia hoffmannii'' Diers & Rausch, 1987 | ||
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima | ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A nemzetségnév a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.<br /> | A '''nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.<br /> | ||
A taxont '''Rausch''' és '''Diers''' az 1925-ben született német kaktuszkutatóról, '''Werner Hoffmann'''-ról nevezték el. Hoffmann elsősorban a dél-amerikai élőhelyek kutatásával foglalkozott, egyik perui útinaplóját a '''''Kaktusz-Világ''''' folyóirat is közölte az 1980-as évek elején. | A '''taxont''' '''Rausch''' és '''Diers''' az 1925-ben született német kaktuszkutatóról, '''Werner Hoffmann'''-ról nevezték el. Hoffmann elsősorban a dél-amerikai élőhelyek kutatásával foglalkozott, egyik perui útinaplóját a '''''Kaktusz-Világ''''' folyóirat is közölte az 1980-as évek elején. | ||
<span id="szinonimák"></span> | <span id="szinonimák"></span> | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
[[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | [[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | ||
| 25. sor: | 24. sor: | ||
<span id="vegetatív-test"></span> | <span id="vegetatív-test"></span> | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
<span id="hajtás-szár"></span> | <span id="hajtás-szár"></span> | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Kezdetben egyhajtású, később csoportképző növény. A hajtások lapos vagy gömbszerű alakúak, idősebb korban kissé megnyúlhatnak. Szélességük élőhelyen kb. 35 mm, kultúrában elérheti a 40 mm-t. Színük világoszöld, a hajtáscsúcs kissé belapult és tövises. | Kezdetben egyhajtású, később csoportképző növény. A hajtások lapos vagy gömbszerű alakúak, idősebb korban kissé megnyúlhatnak. Szélességük élőhelyen kb. 35 mm, kultúrában elérheti a 40 mm-t. Színük világoszöld, a hajtáscsúcs kissé belapult és tövises. | ||
| 38. sor: | 35. sor: | ||
<span id="axillák"></span> | <span id="axillák"></span> | ||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
Az axillák gyapjúja jelentéktelen. | Az axillák gyapjúja jelentéktelen. | ||
<span id="areolák"></span> | <span id="areolák"></span> | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák kerekek, körülbelül 1 mm szélesek, egymáshoz közel állók, fehéres vagy barnás gyapjú borítja őket. | Az areolák kerekek, körülbelül 1 mm szélesek, egymáshoz közel állók, fehéres vagy barnás gyapjú borítja őket. | ||
[[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | [[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | ||
| 49. sor: | 44. sor: | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Középtövis:''' 5–6 db, kissé erősebb és hosszabb, csúcsuk barnás | * '''Középtövis:''' 5–6 db, kissé erősebb és hosszabb, csúcsuk barnás | ||
* '''Peremtövis:''' finomabb, fehéres színű, 5–10 mm hosszú, csúcsuk gyakran barna, az egész növénynek sárgás-barnás megjelenést adva | * '''Peremtövis:''' finomabb, fehéres színű, 5–10 mm hosszú, csúcsuk gyakran barna, az egész növénynek sárgás-barnás megjelenést adva | ||
| 55. sor: | 49. sor: | ||
<span id="generatív-test"></span> | <span id="generatív-test"></span> | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
<span id="virág"></span> | <span id="virág"></span> | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok téglavörösek, a lepellevelek belső oldala kissé sötétebb árnyalatú, mint a külső. Tölcsér alakúak, kb. 40 mm hosszúak és 45 mm szélesek. | A virágok téglavörösek, a lepellevelek belső oldala kissé sötétebb árnyalatú, mint a külső. Tölcsér alakúak, kb. 40 mm hosszúak és 45 mm szélesek. | ||
| 67. sor: | 59. sor: | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés 3–4 mm átmérőjű gömb, pikkelyekkel, sörtékkel és kevés szőrrel borítva. | A termés 3–4 mm átmérőjű gömb, pikkelyekkel, sörtékkel és kevés szőrrel borítva. | ||
* '''Magja:''' hosszúkás, sisak alakú, 0,9 × 0,6 mm méretű | * '''Magja:''' hosszúkás, sisak alakú, 0,9 × 0,6 mm méretű | ||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | <span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Salta tartomány, Santa Victoria környéke; továbbá '''Bolívia''', Tarija megye | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Salta tartomány, Santa Victoria környéke; továbbá '''Bolívia''', Tarija megye | ||
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' 2300–2500 m tengerszint feletti magasságban sziklagyepekben él, főként mohákkal, zuzmókkal és ritkás, alacsony pázsitfűfélékkel körülvéve | * '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' 2300–2500 m tengerszint feletti magasságban sziklagyepekben él, főként mohákkal, zuzmókkal és ritkás, alacsony pázsitfűfélékkel körülvéve | ||
| 80. sor: | 69. sor: | ||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Lassan növő, könnyen kezelhető és könnyen virágzó faj. Kompakt csoportokat képez, átültetése csak akkor szükséges, ha a cserepet teljesen benőtte, mindig csak kissé nagyobb edénybe. Talaja ásványi alapú és savanyú kémhatású legyen. A fejlődési időszakban sok napfényt és friss levegőt igényel. Télen teljesen szárazon tartva némi fagyot is elvisel. Különlegessége a ''fiebrigii'' fajcsoporton belül lilás árnyalatú virágainak megjelenése. | Lassan növő, könnyen kezelhető és könnyen virágzó faj. Kompakt csoportokat képez, átültetése csak akkor szükséges, ha a cserepet teljesen benőtte, mindig csak kissé nagyobb edénybe. Talaja ásványi alapú és savanyú kémhatású legyen. A fejlődési időszakban sok napfényt és friss levegőt igényel. Télen teljesen szárazon tartva némi fagyot is elvisel. Különlegessége a ''fiebrigii'' fajcsoporton belül lilás árnyalatú virágainak megjelenése. | ||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | <span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A fajt leírói a ''Rebutia spinosissima'' közeli rokonaként mutatták be. Színesebb és sűrűbb tövisei, lilás árnyalatú virágai, laposabb szemölcsei és hosszúkásabb hajtásai alapján jól elkülöníthető forma. | A fajt leírói a ''Rebutia spinosissima'' közeli rokonaként mutatták be. Színesebb és sűrűbb tövisei, lilás árnyalatú virágai, laposabb szemölcsei és hosszúkásabb hajtásai alapján jól elkülöníthető forma. | ||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | <span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A rendszerezők hosszú ideig a ''Rebutia spinosissima'' szinonimájaként kezelték. ''The New Cactus Lexicon'' a ''spinosissima'' taxont, és vele együtt a ''hoffmannii''-t is a ''Rebutia fiebrigii'' alá sorolta, így jelenleg e rendkívül változatos faj szinonimájaként tartják számon. | A rendszerezők hosszú ideig a ''Rebutia spinosissima'' szinonimájaként kezelték. ''The New Cactus Lexicon'' a ''spinosissima'' taxont, és vele együtt a ''hoffmannii''-t is a ''Rebutia fiebrigii'' alá sorolta, így jelenleg e rendkívül változatos faj szinonimájaként tartják számon. | ||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Bár rendszertanilag szinonimának tekintik, az alaktani különbségek miatt a gyűjtők gyakran eltérő jeltáblával látják el, és önálló névként használják a gyűjteményekben. | Bár rendszertanilag szinonimának tekintik, az alaktani különbségek miatt a gyűjtők gyakran eltérő jeltáblával látják el, és önálló névként használják a gyűjteményekben. | ||
<span id="szerzők"></span> | <span id="szerzők"></span> | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán | * '''Kép:''' Lukoczki Zoltán | ||
| 107. sor: | 91. sor: | ||
<span id="forrás"></span> | <span id="forrás"></span> | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 736. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 736. kártya | ||
[[Kategória:Rebutia]] | [[Kategória:Rebutia]] | ||
A lap 2026. január 11., 13:15-kori változata
| Rebutia hoffmannii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Rebutiinae |
| Nemzetség | Rebutia |
| Faj | Rebutia hoffmannii |
 
| |
Tudományos név
- Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
- A tudományos név státusza: érvényes
- Rebutia hoffmannii Diers & Rausch, 1987
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.
A taxont Rausch és Diers az 1925-ben született német kaktuszkutatóról, Werner Hoffmann-ról nevezték el. Hoffmann elsősorban a dél-amerikai élőhelyek kutatásával foglalkozott, egyik perui útinaplóját a Kaktusz-Világ folyóirat is közölte az 1980-as évek elején.
Szinonimák
- Aylostera hoffmannii (Diers & Rausch) Mosti et Papini, 2011
- Érvényes név és szinonimák a Rebutia hoffmannii taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kezdetben egyhajtású, később csoportképző növény. A hajtások lapos vagy gömbszerű alakúak, idősebb korban kissé megnyúlhatnak. Szélességük élőhelyen kb. 35 mm, kultúrában elérheti a 40 mm-t. Színük világoszöld, a hajtáscsúcs kissé belapult és tövises.
Szemölcsök
Mintegy 23 alacsony bordája apró, kúpos szemölcsökre tagolt.
Axillák
Az axillák gyapjúja jelentéktelen.
Areolák
Az areolák kerekek, körülbelül 1 mm szélesek, egymáshoz közel állók, fehéres vagy barnás gyapjú borítja őket.
Tövisek
- Középtövis: 5–6 db, kissé erősebb és hosszabb, csúcsuk barnás
- Peremtövis: finomabb, fehéres színű, 5–10 mm hosszú, csúcsuk gyakran barna, az egész növénynek sárgás-barnás megjelenést adva
Generatív test
Virág
A virágok téglavörösek, a lepellevelek belső oldala kissé sötétebb árnyalatú, mint a külső. Tölcsér alakúak, kb. 40 mm hosszúak és 45 mm szélesek.
- Lepellevelek: csésze halványzöldes árnyalatú pikkelyekkel, párta téglavörös, belső lepellevelek cinóbervörös középcsíkkal
- Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák, bibeszál fehér, bibe sárga
Termés
A termés 3–4 mm átmérőjű gömb, pikkelyekkel, sörtékkel és kevés szőrrel borítva.
- Magja: hosszúkás, sisak alakú, 0,9 × 0,6 mm méretű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, Salta tartomány, Santa Victoria környéke; továbbá Bolívia, Tarija megye
- Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: 2300–2500 m tengerszint feletti magasságban sziklagyepekben él, főként mohákkal, zuzmókkal és ritkás, alacsony pázsitfűfélékkel körülvéve
Kultúrában tartás
Lassan növő, könnyen kezelhető és könnyen virágzó faj. Kompakt csoportokat képez, átültetése csak akkor szükséges, ha a cserepet teljesen benőtte, mindig csak kissé nagyobb edénybe. Talaja ásványi alapú és savanyú kémhatású legyen. A fejlődési időszakban sok napfényt és friss levegőt igényel. Télen teljesen szárazon tartva némi fagyot is elvisel. Különlegessége a fiebrigii fajcsoporton belül lilás árnyalatú virágainak megjelenése.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A fajt leírói a Rebutia spinosissima közeli rokonaként mutatták be. Színesebb és sűrűbb tövisei, lilás árnyalatú virágai, laposabb szemölcsei és hosszúkásabb hajtásai alapján jól elkülöníthető forma.
Taxonómia és filogenetika
A rendszerezők hosszú ideig a Rebutia spinosissima szinonimájaként kezelték. The New Cactus Lexicon a spinosissima taxont, és vele együtt a hoffmannii-t is a Rebutia fiebrigii alá sorolta, így jelenleg e rendkívül változatos faj szinonimájaként tartják számon.
Egyéb
Bár rendszertanilag szinonimának tekintik, az alaktani különbségek miatt a gyűjtők gyakran eltérő jeltáblával látják el, és önálló névként használják a gyűjteményekben.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 736. kártya