Lithops otzeniana

Lithops otzeniana
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Törzs	Ruschiae
Nemzetség	Lithops
Faj	Lithops otzeniana

Tudományos név

• Lithops otzeniana Nel, 1937

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög lithos („kő”) szóból származik, jelentése kőszerű.
• A fajnév gyűjtőjéről, M. Otzen-ről kapta a nevét, aki Lüderitzben egy gyémántbánya titkára volt és a faj felfedezője.

Típuspéldány

• Első leírása: Kakteenkunde 1937, (8): 123–127.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nel, 1937

Fotó: Hankusz Alicia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény hosszú idő alatt tekintélyes teleppé fejlődhet.

A vegetatív test egyetlen levélpárból áll.

Levelek

A levélpár nagy, 25–30 mm hosszú és 14–18 mm széles.

Felülnézetben megnyúlt ovális alakú, felső felülete domború.

A levelek közti hasíték mély.

Felszínét domborműszerűen kiemelkedő szigetek tarkítják.

Az fenestra nagy, áttetsző, erősen tagolt szegéllyel.

Színe halvány szürkészöldtől kékeszöldön át szürkésbarnáig változik, néha ibolyaszínű vagy narancsos árnyalattal.

Gyökér

Fotó: Szabó László

A gyökérzet dúsan elágazó radix primaria rendszerű.

Generatív test

Virág

A virágok nagyok, sárga színűek.

Virágzási ideje szeptember–október.

Termés

A termés 5 rekeszű tok.

• Magja: világosbarna, gömbölyded, kis csőrrel, átlagosan 0,55 mm nagyságú.

Fotó: Szabó László

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Dél-Afrikai Köztársaság, elsősorban a Brakfontein farm környékén, Loeriesfonteintől északnyugatra; további előfordulások ismertek Kliprand és Gamoep térségéből.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Vízfolyások mentén fordul elő, gneisz alapkőzeten, lejtős területeken. Kevés csapadékú területeken él, ahol más kristályvirágfélék is előfordulnak, például Conophytum concordans és Conophytum arturolfago, de ezek nem nőnek együtt a Lithops otzeniana-val.

Kultúrában tartás

Laza szerkezetű, jó vízáteresztő talajban fejlődik a legjobban.

Semleges vagy enyhén savanyú pH-jú földkeverékben jól nevelhető.

Tavasztól őszig napos, télen világos helyet igényel.

Teleltetése kb. 10 °C-on ajánlott, vegetációs időszakban az optimális hőmérséklet 20–30 °C.

Öntözésmentes téli időszak után március végétől fokozatosan növelhető a vízadag.

Szaporítása szinte kizárólag magvetéssel történik.

A magvetés optimális ideje április vagy szeptember.

A magok fényben csíráznak, 15–25 °C között, állandó nedvesség mellett.

Az első virágzás a magvetés utáni 4–5. évben várható.

Fotó: Szabó László

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes nagy, áttetsző fenestra-ja és a felszínt borító szigetek alapján könnyen felismerhető.

Ismert sziget nélküli formája is, teljesen nyitott ablakkal.

Egyéb

Ismert kultúrváltozata az élénk türkiz-zöldes árnyalatú „Aquamarine” (C128A).

A fajhoz tartozó ismert Cole-gyűjtőszámok: C128, C128A, C280, C350.

Szerzők

• Szöveg: Szabó László
• Kép: Hankusz Alicia 1; Szabó László 2-4
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete, Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgáslapok 49. kártya