Rebutia steinbachii subsp. tiraquensis

Rebutia steinbachii subsp. tiraquensis
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Rebutiinae
Nemzetség	Rebutia
Faj	Rebutia steinbachii subsp. tiraquensis

Tudományos név

• Rebutia steinbachii Werdermann, 1931
• Alfaj: Rebutia steinbachii subsp. tiraquensis (Cárdenas) Hunt, 1997
• Korábbi név: Sulcorebutia tiraquensis (Cárd.) F. Ritter, 1961
• Varietas: Sulcorebutia tiraquensis var. electracantha Backeberg, 1963

A név eredete, etimológia

A Rebutia nemzetségnév Pierre Rebut (1830–1898) francia szőlőtermesztő és pozsgáskertész nevét viseli.
A fajnév steinbachii José Steinbach (1856–1929) német származású biológusnak és terepgyűjtőnek állít emléket.
A korábbi nemzetségnév (Sulcorebutia) a latin sulcus (= barázda) szóból ered, a szemölcsökön megjelenő barázdákra utal.
A tiraquensis név a bolíviai Tiraque településre utal, míg az electracantha varietasnév ógörög eredetű (electron = borostyán, akantha = tövis), és a tövisek jellegzetes színére utal.

Első leírás

• Sulcorebutia tiraquensis var. electracantha: Descriptiones Cactearum Novarum 3: 14 (1963)

Szinonimák

• Sulcorebutia tiraquensis var. electracantha Backeberg, 1963
• Weingartia electracantha (Backeb.) F. H. Brandt, 1982

Alaktani jellemzés

Növekedés, szár

Többnyire egyhajtású, de idősebb korban sarjadó példányok is előfordulnak. A hajtások kb. 50 mm magasak, átmérőjük elérheti a 120 mm-t.

Bordák és szemölcsök

• Bordák száma: 13–26
• Lefutásuk egyenes vagy spirális

Tövisek

• Peremtövisek: kb. 25 db, tűszerűek, kb. 13 mm hosszúak, borostyánsárga színűek
• Középtövisek: legfeljebb 7 db, tű- vagy árszerűek, kissé hosszabbak a peremtöviseknél
• Színük a peremtövisekhez hasonló, tövüknél gyakran vöröses árnyalattal
• A tövisek üvegszerűen áttetszők, sima felületűek, hajlékonyak és erősen szúrósak

HORAČEK megfigyelései szerint az élőhelyen a sárga és barnás tövisű formák közel azonos arányban fordulnak elő; ritkábban vöröses vagy fehér tövisű példányok is ismertek.

Virág

• Méret: kb. 35 mm hosszú, 30 mm széles
• Szín: narancsvörös, élénk lilás rózsaszín, vörös, sötétvörös; ritkán sárga
• Porzószálak: lilák
• Bibeszál: alul lila, felül fehéres
• Bibe: sárga, kb. 4 mm

Termés és mag

• Termés: rózsaszínes
• Mag: kb. 1,2 × 0,9 mm, fénytelen fekete, gömbölyded, sapka- vagy kucsmaalakú

Elterjedés és élőhely

• Ország: Bolívia
• Megye: Cochabamba
• Tartomány: Ayopaya
• Magasság: 3000–3200 m

Az élőhely az Epizana–Santa Cruz közötti út mentén található, fennsíki és hegyláncokon fekvő dombokon. A növények vulkanikus és üledékes kőzeteken, minimális humusztartalmú, aprózódott felszínen élnek, alacsony fűfélék, mohák és zuzmók társaságában.

Kultúrában tartás

Erőteljes, sűrű tövisei és kompakt alakja miatt különösen dekoratív. Saját gyökerén is jól fejlődik.
Igényei megegyeznek a Sulcorebutia csoport többi tagjáéval: ásványi jellegű, savanyú ültetőközeg, óvatos öntözés, jó légmozgás. Magyarországi körülmények között május–június folyamán virágzik.
HORAČEK szerint magról könnyebben szaporítható, mint sok más Sulcorebutia faj.

Taxonómiai megjegyzések

Backeberg eredetileg a Sulcorebutia tiraquensis varietasaként írta le. A mai rendszertan a tiraquensis taxont a Rebutia steinbachii alfajaként kezeli. A gyűjtők körében azonban máig gyakori a Sulcorebutia tiraquensis fajnév és az electracantha varietas használata.

Szerzők és forrás

• Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta és kiegészítette: Papp László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 811. kártya