Rebutia canigueralii

Rebutia canigueralii
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Rebutiinae
Nemzetség	Rebutia
Faj	Rebutia canigueralii

Tudományos név

• Rebutia canigueralii Cárdenas, 1964
• A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

Fotó: Lukoczki Zoltán

A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A fajt a bolíviai Sucre város La Recoleta nevű kolostorának egyik papjáról, Juan Cañigueral atyáról, a faj felfedezőjéről nevezték el.
Az itt tárgyalt forma egykor a Sulcorebutia nemzetségbe tartozott; a nemzetségnév a latin sulcus = barázda szóból ered, és a szemölcsök tetején található barázdás areolákra utal.
Az egykor fajként leírt pasopayana taxon nevét a Pasopaya településről kapta, amelynek közelében az élőhelye található.

Típuspéldány

Fotó: Lukoczki Zoltán

• Első leírása: Kakteen und Orchideen Rundschau 1984(3): 54, 1984

A(z) Weingartia canigueralii szinonimái

• (A(z) Rebutia canigueralii a(z) Weingartia canigueralii szinonimája)*

• ≡ Rebutia canigueralii, ≡ Sulcorebutia canigueralii
• = Sulcorebutia tarabucoensis, ≡ Weingartia tarabucoensis, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. tarabucoensis
• = Aylostera zavaletae, ≡ Sulcorebutia zavaletae, ≡ Weingartia zavaletae
• = Sulcorebutia rauschii, ≡ Weingartia rauschii, ≡ Rebutia rauschii, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. rauschii
• = Rebutia caracarensis, ≡ Sulcorebutia caracarensis, ≡ Weingartia caracarensis
• = Rebutia inflexiseta, ≡ Sulcorebutia inflexiseta, ≡ Weingartia inflexiseta
• = Sulcorebutia frankiana, ≡ Weingartia frankiana
• = Sulcorebutia alba, ≡ Weingartia alba, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. alba
• = Sulcorebutia verticillacantha var. aureiflora, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. aureiflora, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. aureiflora, ≡ Weingartia tarabucoensis var. aureiflora
• = Sulcorebutia verticillacantha var. cuprea, ≡ Sulcorebutia verticillacantha subsp. cuprea, ≡ Weingartia cuprea
• = Sulcorebutia vasqueziana var. albspina, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. albispina, ≡ Sulcorebutia losenickyana var. albispina
• = Sulcorebutia frankiana var. aureispina
• = Sulcorebutia losenickyana, ≡ Weingartia losenickyana, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. losenickyana, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. losenickyana, ≡ Sulcorebutia vasqueziana var. losenickyana, ≡ Weingartia vasqueziana var. losenickyana, ≡ Weingartia vasqueziana subsp. losenickyana
• = Weingartia ritteri, ≡ Sulcorebutia ritteri, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. ritteri
• = Sulcorebutia verticillacantha var. applanata, ≡ Sulcorebutia canigueralii var. applanata
• = Sulcorebutia verticillacantha var. verticosior
• = Weingartia aureispina
• = Weingartia brevispina, ≡ Sulcorebutia brevispina, ≡ Sulcorebutia verticillacantha f. brevispina
• = Weingartia callecallensis, ≡ Sulcorebutia callecallensis, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. callecallensis, ≡ Weingartia tarabucoensis var. callecallensis
• = Weingartia saxatilis
• = Weingartia perplexiflora, ≡ Sulcorebutia perplexiflora
• = Weingartia albaoides, ≡ Sulcorebutia albaoides
• = Weingartia albaoides subsp. subfusca, ≡ Weingartia albaoides subsp. subfuscata, ≡ Sulcorebutia albaoides var. subfusca
• = Sulcorebutia verticillacantha var. chatajillensis, ≡ Sulcorebutia losenickyana var. chatajillensis, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. chatajillensis
• = Weingartia croceareolata, ≡ Sulcorebutia croceareolata
• = Weingartia pasopayana, ≡ Sulcorebutia pasopayana, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. pasopayana
• = Weingartia rubroaurea, ≡ Sulcorebutia rubroaurea, − Weingartia rubro-aurea
• = Weingartia tarabucina
• = Sulcorebutia fischeriana, ≡ Weingartia fischeriana
• = Sulcorebutia gemmae, ≡ Weingartia gemmae
• = Sulcorebutia christiei
• = Sulcorebutia pulchra subsp. lenkae
• = Sulcorebutia tarabucoensis subsp. patriciae
• = Sulcorebutia vasqueziana subsp. pedroensis
• = Sulcorebutia elizabethae, ≡ Weingartia elizabethae, ≡ Weingartia gemmae var. elizabethae
• = Sulcorebutia naunacaensis, ≡ Weingartia naunacaensis, ≡ Weingartia gemmae subsp. naunacaensis, ≡ Weingartia gemmae var. naunacaensis
• = Sulcorebutia tarabucoensis subsp. lindae
• = Sulcorebutia cantargalloensis, ≡ Weingartia cantargalloensis
• = Sulcorebutia frankiana var. intermedia
• = Sulcorebutia frankiana var. rectispina
• = Sulcorebutia frankiana var. variabilis
• = Sulcorebutia pulchra var. albiareolata, ≡ Sulcorebutia albiareolata
• = Sulcorebutia pulchra var. longispina, ≡ Sulcorebutia callichroma var. longispina
• = Sulcorebutia heliosoides, ≡ Weingartia heliosoides
• = Sulcorebutia callichroma
• = Sulcorebutia crispata var. muelleri
• = Sulcorebutia arachnites
• = Sulcorebutia luteiflora
• = Sulcorebutia slabana
• = Sulcorebutia cantargalloensis var. torrepampensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

Vaskos, répaszerű, elágazó főgyökere akár 130 mm hosszú is lehet. Többnyire sarjadó növény, ritkábban egyhajtású példányok is előfordulnak. A hajtások színe szürkészöld, mélyzöld vagy vöröses-lilás árnyalatú. Magasságuk és szélességük 10–30 mm.

Szemölcsök

Nem részletezettek külön, a hajtás felszínét a Sulcorebutia típusra jellemző szemölcsei (tuberkulum-ai) alkotják.

Areolák

Hosszúkásak, 2–5 mm hosszúak és 0,5–0,8 mm szélesek, barázdás jellegűek.

Tövisek

• Peremtövis: 6–12 db, fésűszerűen rendezettek, erősen a hajtásra simulók, 4–6 mm hosszúak, színük világosabb vagy sötétebb barna, tövüknél megvastagodottak és sötétebb árnyalatúak

Generatív test

Virág

A virágbimbók a hajtás alsó részén, gyakran a talajszint alatt fejlődnek, színük mélyzöld vagy vörösesbarna. Gazdagon virágzó faj. A virágok hossza és szélessége egyaránt 25–35 mm. Illatuk általában nincs, ritkán enyhén kellemetlen szag észlelhető.

• Lepellevelek: külső lepellevelek halványabb vagy sötétebb kárminvörösek, külső oldaluk gyakran zöldes; belső lepellevelek fénylő kárminvörösek, gyakran nagyon sötét árnyalatúak, a torok felé narancssárga vagy sárga átmenettel
• Ivarlevelek: porzószálak sötét vöröseslilák; bibeszál zöld; bibe sárga

Termés

Kb. 6 mm átmérőjű, barnás vagy olivazöld termések, hasonló színű pikkelyekkel fedettek, kevés fehér hajjal.

• Magja: 1,2–1,5 mm-es, tompa fekete, kerekded, kucsma alakú

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Bolívia, Chuquisaca megye, Presto és Pasopaya települések közötti terület, 2700–3200 m tengerszint feletti magasságban
• Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: magashegyi fennsíki lankás dombok köves legelői, vulkanikus vagy üledékes kőzeten kialakult puna növényzet, sziklagyepek; élőhelyén alacsony pázsitfűfélék, mohák, zuzmók és kistermetű kétszikűek társaságában él; a száraz időszakban a növény szinte teljesen a talajba húzódik, így alig észrevehető

Kultúrában tartás

Lassan növekvő taxon. Megfelelő gondozás mellett már kisebb csoportok is virágzanak, az idősebb példányok májusban különösen gazdagon nyílnak. Gondozása megegyezik a Sulcorebutia fajok többségéével: szerves anyagban szegény, ásványi összetételű, alacsony pH-jú talaj, nagyon óvatos öntözés és állandó légmozgás a fejlődési időszakban, hűvös és száraz pihentetés a nyugalmi időszakban. A nyári kánikulát nehezen viseli, amelyet szabadban tartással és szellőztetéssel lehet enyhíteni, csapadék elleni védelemmel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Apró termete, erősen a hajtásra simuló, fésűszerű peremtövisei és sötét kárminvörös virágai különítik el a közeli rokon Sulcorebutia és Rebutia fajoktól.

Taxonómia és filogenetika

A taxont először Lau gyűjtötte 1970-ben L 387 gyűjtőszámon Sulcorebutia pulchra néven. Később Brandt új fajként írta le Weingartia pasopayana néven, Lau növényét jelölve típusként. A későbbi rendszertani értelmezések a taxont a Rebutia canigueralii körébe vonták, míg a Sulcorebutia nemzetség státusza ma már vitatott.

Egyéb

Rausch WR 593 gyűjtőszámú növénye a gyűjteményekben viszonylag gyakori, kissé nagyobb hajtásaival tér el a Lau-féle típusformától.

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 809. kártya