„Kategória:Miqueliopuntia” változatai közötti eltérés

Opuntia miquelii
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika
Rendszertani besorolás
Faj	Opuntia miquelii

Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Miqueliopuntia

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. április 12., 06:04-kori változata

Tudományos név

Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)
elfogadott, érvényes név
Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.
szinonima név

A név eredete, etimológia

A Miqueliopuntia nemzetségnév egy dedikációs előtagból és egy klasszikus nemzetségnévből álló hibrid képzés.
- Az előtag: Friedrich Anton Wilhelm Miquel (1811–1871) tiszteletére lett választva, aki neves holland botanikus, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. A nevet eredetileg Monville alkotta meg (mint fajnevet), majd Frič és F. Ritter emelte nemzetségi szintre.
- Az utótag: Az Opuntia névből származik. A klasszikus források (például a Chantraine-féle görög szótár) és Plinius leírásai alapján az Opous (Όποῦς) görög város nevére vezethető vissza, ahol egy olyan növény élt, amelynek levelei a földre érve gyökeret vertek.

Típus

Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter; Gyűjtő: Monville, Chile.
Első leírása: Monville (mint Opuntia miquelii).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.

Miqueliopuntia miquelii képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Opuntia (pro parte)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Bokros (fruticosus), álló (erectus) növények, amelyek több méter átmérőjű csomókat (caespes) alkotnak. A szár ízelt (articulatus), hengeres (cylindricus), az elágazások a csúcs (apex) közelében történnek. A szár erőteljes (validus) és jellegzetesen hamvaskék (glaucus) színű. A szemölcsök jól meghatározottak, kiállóak (prominens) és megnyúltak (elongatus). Az areolák területén glochidium-ok és sok hosszú tövis található. A tövisek esetében a tövisburok (vagina) teljesen hiányzik (absens).

Generatív test

Virág

A virág nappali nyílású (diurnalis), a hajtás csúcsának közelében fejlődik, de jellemzően nem nyílik ki teljesen. Színe a fehértől és a sárgától a lazacrózsaszínen át az intenzív rózsaszínig változhat. A beporzást rovarok (insecta) végzik.

Takarólevelek: A lepellevél színe változatos (fehér, sárga, rózsaszín), a belső lepellevél sűrűn álló.
Ivarlevelek: A porzószálak és a termő a típusra jellemző felépítésű, a bibe mélyen a virág belsejében marad.

Termés

A termés gömb alakú (globosus) vagy tojás alakú (ovalis), színe a fehérestől a halványzöldig terjed. A gyümölcshús (pulpa) húsos (carnosus) és víznedvű (succosus). A termés fel nem nyíló (indehiscens), felületén az areolák tövisekkel fedettek.

Magja: Elég nagy (3,5-5 mm), színe sárgásfehértől az okkerig terjed. Alakja lapított (compressus), korong alakú (discoideus), jellegzetesen kiálló szegéllyel (margo prominens) rendelkezik. A köldökzsinór (funicularis) köpenye kemény és enyhén szőrös (pilosus).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- A déli Atacama-sivatag száraz, rendkívül kopár területein él.
- Kedveli a teljes napfényt és a klasztikus üledékes talajokat (solum sedimentarius clasticus).
- Tengerszint feletti magassága 80 m-től körülbelül 1550 m-ig terjed.
- Az éghajlatot hosszú, 6-10 hónapos száraz időszakok jellemzik, a téli csapadékmennyiség mindössze 100-300 mm.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Miqueliopuntia hamvaskék, erőteljesen szemölcsös hengeres száraival és a tövishüvely hiányával különül el a rokon nemzetségektől. A fel nem nyíló, húsos termés, amelynek areolái tövisesek, szintén fontos határozóbélyeg.

Szukkulens taxonok

A nemzetség monotipikus (egy fajból áll), amely az Opuntioideae alcsaládba tartozik. A kládot az erőteljes, bokros növekedés és a speciális magmorfológia jellemzi, amely elkülöníti a tágabb értelemben vett Opuntia csoporttól.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (például Griffith & Porter, 2009; Majure és mtsai, 2012) megerősítették a nemzetség különállását. A molekuláris vizsgálatok során a taxont nem találták más nemzetségbe ágyazódva, így a nemzetségi rang fenntartása filogenetikailag indokolt (Hernández-Ledesma és mtsai, 2015).

Forrás

A(z) „Miqueliopuntia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

M

Miqueliopuntia miquelii

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox
+{{Taxonbox | accepted = Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) | synonym = Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.}}
-|taxon=Miqueliopuntia
+=== A név eredete, etimológia ===
-}}
-== Tudományos név ==
+* A '''Miqueliopuntia''' nemzetségnév egy dedikációs előtagból és egy klasszikus nemzetségnévből álló hibrid képzés.
-* ''Miqueliopuntia'' Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)
+** Az előtag: '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) tiszteletére lett választva, aki neves holland botanikus, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. A nevet eredetileg '''Monville''' alkotta meg (mint fajnevet), majd '''Frič''' és '''F. Ritter''' emelte nemzetségi szintre.
+** Az utótag: Az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' névből származik. A klasszikus források (például a '''Chantraine'''-féle görög szótár) és '''Plinius''' leírásai alapján az ''Opous'' (Όποῦς) görög város nevére vezethető vissza, ahol egy olyan növény élt, amelynek levelei a földre érve gyökeret vertek.
-=== A név eredete, etimológia ===
+=== Típus ===
-'''Monville''' az ''Opuntia'' nemzetségből származó növényt '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) tiszteletére nevezte el, aki a Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt Hollandiában 1859 és 1871 között.
+* ''[[Miqueliopuntia miquelii]]'' (Monv.) F.Ritter; Gyűjtő: '''Monville''', Chile.
+* '''Első leírása:''' '''Monville''' (mint ''Opuntia miquelii'').
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Friedrich Ritter''', 1980.
-=== Típuspéldány ===
+{{Típusfaj | Miqueliopuntia miquelii | limit=5}}
-* ''Miqueliopuntia miquelii'' (Monv.) F.Ritter
+=== Szinonimák ===
-* '''''Első leírása:''''' Monville
-* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' F. Ritter, 1980
-{{Típusfaj|Miqueliopuntia miquelii}}
+* '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' (pro parte)
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-==== Hajtás, szár ====
+'''Bokros''' (''fruticosus''), '''álló''' (''erectus'') növények, amelyek több méter átmérőjű '''csomókat''' (''caespes'') alkotnak. A '''szár''' ízelt (''articulatus''), '''hengeres''' (''cylindricus''), az elágazások a '''csúcs''' (''apex'') közelében történnek. A '''szár''' erőteljes (''validus'') és jellegzetesen '''hamvaskék''' (''glaucus'') színű. A '''szemölcsök''' jól meghatározottak, '''kiállóak''' (''prominens'') és '''megnyúltak''' (''elongatus''). Az '''areolák''' területén '''glochidium-ok''' és sok hosszú '''tövis''' található. A '''tövisek''' esetében a '''tövisburok''' (''vagina'') teljesen '''hiányzik''' (''absens'').
-'''Bokros''' (''fruticosus''), '''álló''' (''erectus'') növények nemzetsége, amelyek több méter átmérőjű '''csomókat''' (''caespes'') alkotnak.
-'''Ízelt''' (''articulatus'') '''hengeres''' (''cylindricus'') szárak, amelyek a '''csúcson''' (''apex'') vagy annak közelében ágaznak el.
-A szárak '''erőteljesek''' (''validus'') és '''hamvaskékek''' (''glaucus'').
-==== Szemölcsök ====
-'''Jól meghatározottak''', '''kiállóak''' (''prominens''), '''megnyúltak''' (''elongatus'').
-==== Areolák, tövisek ====
-'''Glochidákat''' (''glochidium'') és '''sok hosszú tövist''' (''multus longus spina'') viselnek, a '''tövisburok (-hüvely)''' (''vagina'') '''hiányzik''' (''absens'').
 === Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' nappali nyílású (''diurnalis''), a '''hajtás''' csúcsának közelében fejlődik, de jellemzően nem nyílik ki teljesen. Színe a fehértől és a sárgától a lazacrózsaszínen át az intenzív rózsaszínig változhat. A beporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.
-==== Virág ====
+* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe változatos (fehér, sárga, rózsaszín), a belső '''lepellevél''' sűrűn álló.
-* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), a szárak '''csúcsának közelében''' jelenik meg, '''nem nyílik ki teljesen'''.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''termő''' a típusra jellemző felépítésű, a bibe mélyen a virág belsejében marad.
-* '''Fehér''', '''sárga''', '''lazacrózsaszín'''től '''intenzív rózsaszínig''' terjedő színű.
-* '''Rovarok''' (''insecta'') porozzák.
 ==== Termés ====
+A '''termés''' gömb alakú (''globosus'') vagy tojás alakú (''ovalis''), színe a fehérestől a halványzöldig terjed. A gyümölcshús (''pulpa'') '''húsos''' (''carnosus'') és '''víznedvű''' (''succosus''). A '''termés''' fel nem nyíló (''indehiscens''), felületén az areolák '''tövis'''ekkel fedettek.
-'''Gömb''' alakú (''globosus'') vagy '''tojás''' alakú (''ovalis''), '''fehéres'''től '''halványzöldig''' terjedő színű, '''húsos''' (''carnosus''), '''víznedvű''' (''succosus'') gyümölcshússal (''pulpa'').
+* '''Magja:''' Elég nagy (3,5-5 mm), színe sárgásfehértől az okkerig terjed. Alakja '''lapított''' (''compressus''), '''korong''' alakú (''discoideus''), jellegzetesen '''kiálló szegéllyel''' (''margo prominens'') rendelkezik. A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpenye kemény és enyhén '''szőrös''' (''pilosus'').
-'''Fel nem nyíló''' (''indehiscens'').
-Az '''termésareolák tövisekkel''' fedettek.
-* '''''Magja:''''' Elég '''nagy''' (3,5-5 mm), '''sárgásfehér'''től '''okker''' színűig, '''lapított''' (''compressus''), '''korong''' alakú (''discoideus''), '''kiálló szegéllyel''' (''margo prominens''). A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpeny '''kemény''', '''enyhén szőrös''' (''pilosus'').
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
-'''''Élőhely:''''' A '''déli Atacama-sivatag''' '''száraz''', '''rendkívül kopár''' területein, '''teljes napfényben'''. '''Klasztikus üledékes talajokon''' (''solum sedimentarius clasticus'') nő.
+** A déli Atacama-sivatag száraz, rendkívül kopár területein él.
+** Kedveli a teljes napfényt és a '''klasztikus üledékes talajokat''' (''solum sedimentarius clasticus'').
+** Tengerszint feletti magassága 80 m-től körülbelül 1550 m-ig terjed.
+** Az éghajlatot hosszú, 6-10 hónapos száraz időszakok jellemzik, a téli csapadékmennyiség mindössze 100-300 mm.
-* '''''Éghajlati tényezők:''''' '''80 m'''-től megközelítőleg '''1550 m''' tengerszint feletti magasságig fordul elő. A '''száraz időszakok hosszúak''', 6-10 hónapig tartanak, téli csapadékmennyiségük 100-300 mm.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A déli Atacama-sivatag növénytársulásában él.
+A ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' hamvaskék, erőteljesen szemölcsös hengeres száraival és a tövishüvely hiányával különül el a rokon nemzetségektől. A fel nem nyíló, húsos termés, amelynek areolái tövisesek, szintén fontos határozóbélyeg.
-== Egyéb ==
+== Szukkulens taxonok ==
+A nemzetség '''monotipikus''' (egy fajból áll), amely az ''Opuntioideae'' alcsaládba tartozik. A kládot az erőteljes, bokros növekedés és a speciális magmorfológia jellemzi, amely elkülöníti a tágabb értelemben vett ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' csoporttól.
-* '''''Taxonómia:''''' A nemzetség '''monotipikus''', jelenleg csak egy elismert faj van: – ''Miqueliopuntia miquelii'' (Monv.) F.Ritter 1980
+== Taxonómia és filogenetika ==
-*'''''Filogenetika:'''''
+A 2010 utáni filogenetikai kutatások (például '''Griffith & Porter''', 2009; '''Majure és mtsai''', 2012) megerősítették a nemzetség különállását. A molekuláris vizsgálatok során a taxont nem találták más nemzetségbe ágyazódva, így a nemzetségi rang fenntartása filogenetikailag indokolt ('''Hernández-Ledesma és mtsai''', 2015).
-** A nemzetség '''monotipikus''' (egy fajból áll).
-** Vizsgálták: Griffith &amp; Porter (2009), Majure és mtsai (2012).
-** '''Nem találták más nemzetségbe ágyazódva''', így a '''nemzetségi rang indokolt'''.
-** [Hernández-Ledesma és mtsai (2015)]
-== Szerzők és forrás ==
+== Forrás ==
-* '''''Szöveg:''''' F. Ritter
+* [https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/ The Last Cactus Classification - Miqueliopuntia]
-* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/
+* [https://www.ipni.org/n/869-1 International Plant Names Index (IPNI)]
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:29221-1 Plants of the World Online (POWO)]
-[[Kategória:Cactaceae]]
 [[Kategória:Opuntieae]]