Ugrás a tartalomhoz

Opuntia microdasys

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. május 14., 15:59-kor történt szerkesztése után volt. (Jokhel Csaba átnevezte a(z) Opuntia microdasys X lapot Opuntia microdasys lapra az átirányítást felülírva)
Opuntia microdasys

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Opuntia
Faj Opuntia microdasys
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Opuntia microdasys (Lehm.) Pfeiff., Enum. Diagn. Cact.: 154. 1837 sec. Parfitt & Gibson 2003
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév eredete nem tisztázott. Egy magyarázat szerint Opusz ókori görög város nevét őrzi latin közvetítéssel („Opuntius” = Opuszba való, opuszi). Valószínűbb azonban, hogy a név az ógörög „opos” = fügelé szóból származik, a fajok fügeszerű termésére utalva. Egy harmadik magyarázat szerint a név azték–latin szóösszetétel.
  • A fajnév az ógörög „mikros” = kicsi és „dasys” = gyapjas, szőrös, borzas szavak összetétele, a tövistelen hajtások finom glochidaszőrzetére utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az első leírás nem jelölte meg
  • Első leírása: Ind. Sem. Hort. Hamburg 16. 1827.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ludwig Georg Karl Pfeiffer 1837

A(z) Opuntia microdasys szinonimái

  • Cactus microdasys, ≡ Opuntia microdasys subsp. microdasys
  • = Opuntia pulvinata
  • = Opuntia microdasys var. minor, ≡ Opuntia microdasys f. minor
  • = Opuntia microdasys var. laevior
  • = Opuntia macrocalyx
  • = Opuntia lubrica
  • = Opuntia herrfeldtii
  • = Opuntia microdasys var. pallida
  • = Opuntia microdasys var. albispina
  • = Opuntia microdasys subvar. albiflora


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Felálló, legfeljebb 1 méter magasra növő, vagy a földön elheverő, sok szártagból álló, bokros növekedésű faj. A szártagok nem válnak el könnyen egymástól, laposak, fényes zöldek, kerekdedek vagy hosszúkásak. Hosszuk általában 7–10 cm, szélességük 4–8 cm.

Szemölcsök

Szemölcsei alacsonyak, pihések.

Areolák

Az areolák a szártagokon átlós sorokba rendezettek, majdnem kerekek, 2–5 mm átmérőjűek, gyapjasak. A gyapjú színe a fehértől a cserszínűig változik, idősebb korban szürkévé válik.

Tövisek

  • Középtövis: hiányzik
  • Peremtövis: hiányzik
  • Glochidák: nagyszámúak, csaknem teljesen kitöltik az areolákat. Színük sárga, fehér vagy vörösesbarna, hosszúságuk legfeljebb 3 mm

Generatív test

Virág

A virágok belső lepellevelei egységesen fénylő sárgák, öregedésük során barackszínűvé válnak, 25–30 mm hosszúak.

  • Lepellevelek: fénylő sárgák, öregedve barackszínűek
  • Ivarlevelek: a porzószálak és a bibeszál fehérek, a portokok sárgásak, a bibeágak élénk- vagy sötétzöldek

Termés

A húsos termések vörösek, gömbölyűek vagy tojásdadok, 20–25 mm hosszúak és 12–16 mm átmérőjűek. Felületük hajas, rajtuk 35–50 areola található, amelyekből tövisek nem fejlődnek.

  • Magja: barnás, kissé lapított gömb alakú, 1–1,2 mm-es. Előfordulnak léha, terméketlen magok is

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó nagy részén elterjedt Chihuahua államtól Hidalgo államig
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: sivatagos dombokon, magasföldeken, ritkás lombhullató lágyszárúak és cserjék között él. Homoktalajtól a meszes agyagtalajig sokféle aljzaton előfordul

Kultúrában tartás

Kiterjedt és változatos élőhelyéből következően jól alkalmazkodó, igénytelen faj. Bár nem télálló, a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb Opuntia. Népszerűségét részben a tövisek hiányának, részben dekoratív, színes glochidaszőrzetének köszönheti.

Tavasztól őszig célszerű szabadban tartani, akár cserépben, akár kiültetve, mert így formásabb, felállóbb bokrok fejlődnek, mint forró üvegházi körülmények között. A bokor alakja a hajtások tervszerű eltávolításával jól formálható.

Virágzására tavasszal vagy nyár elején számíthatunk, főként hidegen, csaknem szárazon teleltetett példányok esetében. A leválasztott hajtások rendkívül könnyen gyökeresednek, ezért szaporítása egyszerű.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes a tövisek teljes hiánya és a sűrű, színes glochidaszőrzet. Hozzá nagyon hasonló faj az Opuntia rufida, amely barna glochidaszőrzetet visel, és amellyel könnyen hibridizálódik.

Taxonómia és filogenetika

A faj az Opuntia nemzetség egyik legismertebb, glochidákkal sűrűn fedett tagja. Az Opuntia macrocalyx nevet ma többnyire szinonimaként kezelik.

Egyéb

A kereskedelemben gyakran „nyuszifül-kaktusz” néven találkozni vele. Könnyű szaporíthatósága miatt az egyik legelterjedtebb díszkaktusz.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Rácz Ibolya (1), Bodor János (2–3)
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 333. kártya


Fotó: Papp László