Ferocactus latispinus

Ferocactus latispinus
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Ferocactus
Faj	Ferocactus latispinus

Tudományos név

Ferocactus latispinus (Haw.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 143–144, pl. 16, f. 3. 1922. Sec. Hunt (2006)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve a latin ferox = vad szóval e növények rendkívül dús és erős tövisezettségére utal.
A latispinus pedig széles tövist jelent.

Ferocactus latispinus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Ferocactus latispinus szinonimái

≡ Cactus latispinus, ≡ Mammillaria latispina, ≡ Echinocactus recurvus var. latispinus, ≡ Echinocactus latispinus, ≡ Ferocactus recurvus var. latispinus, ≡ Bisnaga recurva subsp. latispina, ≡ Bisnaga latispina, ≡ Echinocactus corniger var. latispinus
= Cactus recurvus, ≡ Echinocactus recurvus, ≡ Echinofossulocactus recurvus, ≡ Ferocactus recurvus, ≡ Cactus recurvus, − Ferocactus latispinus var. recurvus
= Cactus nobilis, ≡ Echinocactus nobilis, ≡ Ferocactus nobilis
= Melocactus recurvus, ≡ Cereus recurvus
= Cactus cornigerus, ≡ Echinocactus corniger, ≡ Echinocactus cornigerus, ≡ Bisnaga cornigera
= Echinocactus nobilis
= Melocactus besleri-affinis
= Melocactus latispinus
= Echinocactus curvicornis
= Echinocactus stellatus
= Echinocactus solenacanthus, ≡ Echinocactus recurvus var. solenacanthus, ≡ Echinocactus recurvus f. solenacanthus
= Echinofossulocactus corniger, ≡ Echinofossulocactus cornigerus
= Echinofossulocactus corniger var. angustispinus, ≡ Echinofossulocactus cornigerus var. angustispinus, ≡ Echinofossulocactus angustispinus
= Echinofossulocactus elatior, ≡ Echinofossulocactus corniger var. elatior, ≡ Echinofossulocactus cornigerus var. elatior
= Echinofossulocactus recurvus var. campylacanthus
= Echinofossulocactus rubrospinus, ≡ Echinofossulocactus corniger var. rubrospinus, ≡ Echinofossulocactus cornigerus var. rubrospinus
= Echinocactus corniger var. flavispinus, ≡ Echinocactus latispinus var. flavispinus, ≡ Echinocactus corniger f. flavispinus, ≡ Ferocactus latispinus var. flavispinus, ≡ Ferocactus recurvus f. flavispinus
= Echinocactus corniger var. latispinus
= Echinocactus recurvus var. tricuspidatus
= Echinocactus stellaris, ≡ Echinocactus spiralis var. stellaris
= Echinocactus corniger var. rubrispinosus
= Echinocactus recurvus var. bicolor

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Magányos, lapított vagy nyomott gömb alakú, 25-40 cm magas és 40 cm széles lehet. A bőre világos, kékes- vagy szürkészöld. A csúcsa kissé gyapjas, a tövisek kiemelkednek belőle. Bordái száma általában 12, később 21 vagy több, egyenes lefutásúak, egy nagy kidudorodással az areolák felett. Az areolák nagyok, a tövisek ovális alakban erednek. A tövisek színe vöröstől sárgásig terjedhet. A középtövisek száma 4, lapítottak, 4 cm hosszúak és 4 mm szélesek, a felső 3 egy irányba áll, közülük a legfelső a leghosszabb. A lefelé álló alsó középtövis még ennél भी hosszabb, 5 cm hosszúságig, a csúcsa meggörbült vagy kampós, 9 mm széles is lehet. A peremtövisek száma 12-15 db, sugárirányba állnak, világosabb színűek, egyenesek vagy meggörbültek.

Generatív test

Virág

A virág a csúcs közelében nő, tölcsér alakú, vörös vagy sárga (fehér), 4 cm hosszú és széles. A magház pikkelyei igen vastagok, zöldes vagy barnás színűek, a feljebb lévők húsosak. Mindegyik pillás, éles csúccsal.

Takarólevelek: A belső lepellevelek (belső lepellevél) lándzsa alakúak, 16 mm hosszúak és 3 mm szélesek, ép széllel, bár a csúcs tövises. Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A bibe 25 mm hosszú. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés ovális, szabálytalanul nyomott, barnásvörös, kb. 4 cm hosszú és 2 cm széles, csúcsán a megszáradt lepellevelekkel.

Magja: A mag nagyszámban termelődik, kicsi, 1,5 mm hosszú, 1 mm széles és 0,6 mm vastag. Meghosszabbodott vese alakú, sötét vörösesbarna, majdnem fekete.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Mexikó-i-fennsík középső és déli részén, többek között Queretaro, Guanajuato, Hidalgo, Puebla államokban él.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
Füves síkságok és domboldalak mésztartalmú, homokos talaján fordul elő.
Virágszínben igen változatos; vörös, kármin, sárga, barackvirág- és lazacszínű is lehet különböző színű porzókkal és bibével.

Kultúrában tartás

Talán a legismertebb és a legelterjedtebb Ferocactus faj a gyűjteményekben. Sajnos csak a nagy, idős példányok virágzóképesek, de ez általában mindegyik nagy gömbkaktuszra igaz. Mindezt ellensúlyozza látványos kinézetük, amelyet elsősorban a töviseiknek köszönhetnek. Könnyen szaporítható, nevelhető kaktuszfaj. Tövisei erős napon igen erőssé és hosszúvá nőhetnek. Talajban nem válogatós, viszonylag lassan nő, de már az első nyáron több cm-es növényekké fejlődhetnek. Populációi igen változatosak, és tövisszínben, növekedési hajlandóságban különbözhetnek, ezért érdemes minden információt megőrizve beszerezni őket, tisztán megporozni a virágokat, ha ki tudjuk várni, míg növényeink virágozni fognak. A Ferocactus magok állítólag sok évig csíraképesek, sőt csírázási hajlandóságuk egy ideig növekszik, ennek ellenére minél hamarabb vessünk. Nyáron tűző napon, bő öntözéssel, télen teljesen szárazon, 5-10 fokon tartható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Látványos kinézetűek, amelyet elsősorban a töviseiknek köszönhetnek. Populációi igen változatosak, tövisszínben, növekedési hajlandóságban és virágszínben (vörös, kármin, sárga, barackvirág- és lazacszínű) különbözhetnek.

Taxonómia és filogenetika

Első leírása: Cactus latispinus Haworth Philosop. Mag. and Journal Vol. 63. No. 309, 1824. Átsorolását Britton et Rose végezte el 1922-ben. Bár mint E. recurvus-t Miller évtizeddel korábban leírta, ennek ellenére ma általánosan a latispinus nevet fogadják el.

Szerzők és forrás

Szöveg: Elhart Zsolt
Kép: Lukoczki Zoltán (1.), Elhart Zsolt (2., 3.), Bodor János (4.)
Lektor: Szerkesztette: Lukoczki Zoltán - Lektorálta: Gedeon Tamás
Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 150. kártya