Ugrás a tartalomhoz

Zamioculcas zamiifolia

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. február 18., 20:18-kor történt szerkesztése után volt. (Típus)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Zamioculcas zamiifolia

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Alismatales
Család Araceae
Alcsalád Aroideae
Nemzetség-
csoport
Zamioculcadeae
Nemzetség Zamioculcas
Faj Zamioculcas zamiifolia
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Zamioculcas zamiifolia (Lodd.) Engl. (1905)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, a Zamioculcas egy hibrid elnevezés, amely a Zamia nemzetség (egy cikász) és a Colocasia (kontyvirágféle) neveinek összevonásából keletkezett. Az előtag a görög zamia szóból ered, amelyet Plinius használt a fenyőtobozok hibás pikkelyeire, utalva a növény leveleinek a Zamia leveleivel való hasonlóságára. Az utótag az arab qolqas szóból ered, amely az ehető gumójú kontyvirágfélékre utal. A faji jelző, a zamiifolia, latin eredetű: a Zamia nemzetségnév és a folium (levél) szó összetétele, jelentése „Zamia-levelű”, ami szintén a cikászokhoz való külső hasonlóságot hangsúlyozza.

Típus

  • Caladium zamiifolium Lodd.; Gyűjtő: Conrad Loddiges, hely: eredetileg Brazíliát jelölték meg tévesen, valójában Zanzibár és Kelet-Afrika; Típuspéldány: Herb. Kew (K);
  • Első leírása: Conrad Loddiges írta le 1829-ben Caladium zamiifolium néven a Botanical Cabinet-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heinrich Gustav Adolf Engler, 1905.
Zamioculcas zamiifolia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Caladium zamiifolium
  • Zamioculcas loddigesii
  • Zamioculcas lanceolata

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A Zamioculcas zamiifolia évelő, lágyszárú növény, amelynek különleges, pozsgás felépítése van. A föld alatti rész egy vaskos, burgonyaszerű rizómából áll, amely valójában egy módosult szár, és víztárolásra szolgál. Ebből a rizómából indul ki a húsos gyökérzet.

A hajtás rendkívül rövid, a felszín felett megjelenő részek valójában hosszú, vaskos levélnyelek. A levelek szárnyasan összetett felépítésűek, 40-60 cm hosszúak. Egy-egy levél 6-8 pár fényes, sötétzöld, bőrszerű levélkéből áll, amelyek elliptikusak vagy lándzsásak. A levelek alapja duzzadt, szintén víztároló funkciót lát el. A növény nem rendelkezik bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek, középtövis vagy peremtövis képletekkel.

Generatív test

Virág

A virágzat egy jelentéktelen, a kontyvirágfélékre jellemző torzsavirágzat (spadix), amely általában a levélnyelek tövében, alacsonyan fejlődik ki. A virág apró, redukált szerkezetű. A virágzat egy zöldesbarna vagy sárgásbarna fellevéllel (spatha) van körülvéve.

  • Takarólevelek: A lepellevél hiányzik, helyette a fellevél védi a torzsát.
  • Ivarlevelek: A porzós virágokban a porzószálak rövidek, a portokok kettősek. A termős virágokban a termő egyrekeszű, a bibeszál rövid, a bibe pedig korong alakú.

Termés

A termés fehér bogyótermés, amely a torzsán sűrűn helyezkedik el.

  • Magja: Apró, ellipszoid alakú, sima felszínű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj őshazája Kelet-Afrika. Megtalálható Kenya, Tanzánia, Malawi, Mozambik területén, valamint Zanzibár szigetén és Dél-Afrika északkeleti részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz erdők, szavannák és sziklás vidékek lakója. Geofiton életmódot folytat, a száraz évszakban visszahúzódhat a föld alatti rizómájába. Jellemzően árnyékos vagy félárnyékos helyeken, tápanyagban szegény, de jó vízelvezetésű talajokon él.

Kultúrában tartás

A Zamioculcas zamiifolia az egyik legnépszerűbb szobanövény világszerte, mivel rendkívül igénytelen. Jól tűri az alacsony fényviszonyokat és a rendszertelen öntözést. Kimondottan lassú növekedésű. A túlöntözésre érzékeny, ilyenkor a rizómája rothadásnak indulhat. Szaporítása levéldugványról vagy tőosztással lehetséges.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Külsőleg hasonlíthat a cikászokhoz (pl. Zamia furfuracea), de a kontyvirágfélékre jellemző virágzata és húsos rizómája egyértelműen megkülönbözteti. Rokon nemzetsége a Gonatopus, amelytől abban tér el, hogy a Zamioculcas zamiifolia levelei nem rendelkeznek a levélnyél közepén található ízülettel (geniculum).

Taxonómia és filogenetika

A faj az APG IV rendszer besorolása alapján az Alismatales rendbe, az Araceae (kontyvirágfélék) családba és az Aroideae alcsaládba tartozik. A Zamioculcadeae tribus típusfaja. Filogenetikailag a Stylochaeton nemzetséghez áll a legközelebb.

Forrás