Kategória:Nolineae

Nolineae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Nolinoideae
Nemzetség- csoport	Nolineae

• A Nolineae tribusz a típusnemzetség, a Nolina neve után kapta az elnevezését. A nemzetségnevet Abbé P. C. Nolin francia kertész és mezőgazdasági szakíró tiszteletére adták, aki a 18. században a francia királyi faiskolák igazgatója volt. A botanikai nevet Nakai Takenosin japán botanikus érvényesítette 1943-ban, elkülönítve a csoportot a tágabb liliomféléktől. A klasszikus etimológiai források (például Stearn vagy Quattrocchi) megerősítik, hogy a név tulajdonnévi eredetű, nem pedig leíró jellegű latin vagy görög tőből származik.

• Nolina Michx.; André Michaux, 1803.
• Első leírása: Nakai Takenosin, a Chosakutō-fukensei-shokubutsu-shi (Flora Sylvatica Koreana) művében, 1943-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nakai Takenosin, 1943.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Nolinaceae
• Beaucarneaceae
• Calibanaceae

A tribusz tagjai évelő, gyakran fásodó szárú növények, amelyek között találunk üstökösfákat és alacsony, szinte szár nélküli fajokat is. Sok taxonra jellemző a bazális, erősen megvastagodott szár, amely víztároló caudex-szé alakult (pl. Beaucarnea). A levelek sűrű üstökökben állnak a hajtás csúcsán, alakjuk szálas, pántszerű, merev és gyakran bőrszerű, szélük olykor finoman fűrészes. A gyökérzet rostos, de a tönk közelében gyakran húsosabb.

A virágzat nagyméretű, összetett buga, amely több ezer apró virágot tartalmazhat. A növények gyakran kétlakiak vagy poligámok. A virág kicsi, harang alakú, fehéres vagy krémszínű.

• Takarólevelek: Hat apró lepellevél, amelyek szabadon állnak, a külső lepellevél és belső lepellevél hasonló méretű és állagú. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: Hat porzószálak, amelyek rövidek. A termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál rövid vagy hiányzik, a bibe háromkaréjú. Egy sorban maradjon!

A termés száraz, háromszárnyú makkocska vagy felfújt toktermés.

• Magja: Gömbölyded, kemény, rekeszenként általában egyetlen mag fejlődik.

• Földrajzi elterjedés: Elsősorban Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok déli államai (például Texas, Arizona, Kalifornia).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Félsivatagi területeken, sziklás domboldalakon és száraz erdőkben fordulnak elő. Litofiton vagy geofiton jellegűek, kiválóan alkalmazkodtak a tartós szárazsághoz és az erős napsugárzáshoz.

A nemzetségcsoport több tagja (különösen a Beaucarnea recurvata, a „közönséges elefántláb”) világszerte népszerű szobanövény. Minimális öntözést, jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt és sok fényt igényelnek. Rendkívül lassan növő, hosszú életű növények.

Hasonlítanak a Yucca és Dasylirion nemzetségekre, de a Nolineae tagjainak termése szárnyas vagy felfújt, nem pedig húsos vagy felnyíló tok, és virágaik lényegesen kisebbek.

A tribusz legtöbb tagja kifejezett szukkulens tulajdonságokkal bír: a törzs alapja (caudex) jelentős mennyiségű vizet raktároz, ami lehetővé teszi számukra a több hónapig tartó csapadékmentes időszakok túlélését a sivatagi környezetben.

Az APG IV rendszer szerint a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Scilloideae (korábban Ruscaceae) alcsaládjába tartoznak. A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok (pl. Bogler et al.) megerősítették a Nolina, Beaucarnea, Calibanus és Dasylirion nemzetségek szoros rokonságát, és indokolták egyetlen tribuszba való vonásukat a korábbi különálló családokkal szemben.

• https://www.ipni.org/n/30058914-2
• http://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-4000000405
• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30058914-2
• https://en.wikipedia.org/wiki/Nolineae