Kategória:Pereskiopsis
| Pereskiopsis Britton & Rose | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Cylindropuntieae |
| Nemzetség | Pereskiopsis |
Tudományos név
- Pereskiopsis Britton & Rose (1907)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetség neve a Pereskia nemzetségnév és a görög -opsis (ὄψις) utótag összetétele. Az elnevezés a nemzetség és a Pereskia közötti látszólagos hasonlóságra utal, mivel mindkét csoportra jellemzőek a kaktuszok körében ritka, valódi levelek (Stearn). A görög ópsis jelentése „megjelenés”, „látvány” vagy „hasonlóság”; a botanikai nómenklatúrában azt jelöli, hogy a megnevezett taxon vizuálisan emlékeztet egy másikra (Liddell–Scott–Jones). A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1907-ben (IPNI, BHL).
Típus
- Pereskiopsis brandegeei (K.Schum.) Britton & Rose; Brandegee Townshend Stith, Mexikó, Baja California.
- Első leírása: Britton, N. L. & Rose, J. N., Smithsonian Miscellaneous Collections 50: 331. (1907).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson, 1907.
Pereskiopsis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség tagjai bokros (fruticosus) vagy fatermetű (arborescens) kaktuszok. A hajtás szabálytalanul elágazó (ramosus irregulariter), az ágak többé-kevésbé felfelé törő (ascendens) lefutásúak. A szár hengeres (cylindricus), és az Opuntioideae alcsalád legtöbb tagjával ellentétben nem ízelt (non segmentatus). Idős korban jól kivehető törzsük és fás kérgük alakulhat ki. A levelek (folia) általában tartósak (persistens), húsosak (carnosus), és rövid levélnyéllel (petiolus brevis) rendelkeznek. Alakjuk változó: kerekítettek (rotundus), elliptikusak (ellipticus), lándzsásak (lanceolatus) vagy lapát alakúak (spathulatus). Az areolák kerekítettek (rotundus), gyapjasak (lanuginosus) és szőrösek (pilosus); minden esetben tartalmaznak glochidium-okat. A tövisek tűszerűek, többnyire jelen vannak, de papírszerű hüvelyük nincs.
Generatív test
Virág
A virágzat magányos, a virág az aktuális év terminális (terminalis) szártagjain jelenik meg. Formája forgós (rotatus), tányérszerű, ami jellemző az opuntioid kaktuszokra. A nyílási időt tekintve nappali (diurnalis) és éjszakai (nocturnalis) is lehet. A fajok többsége önmeddő (autosterilis), bár néha képződhetnek üres termések. Színük sárga, rózsaszín, narancs vagy piros. A P. porteri például késő délután virágzik, sárga, finoman illatos virágai másnap reggel csukódnak be.
- Takarólevelek: A lepellevél színe változatos, a külső lepellevelek gyakran átmenetet mutatnak a lomblevelek felé. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok alkotta porzótömeg középen helyezkedik el, a termő alsó állású, a bibeszál végén a bibe jól látható. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés kicsi, víznedvű (succosus), fordított tojás (obovoidus) vagy körte alakú (pyriformis). Színe narancsvörös (rubellus aurantiacus). Az areoláin gyapjú, glochidium-ok és húsos (carnosus), levélnyéllel (petiolus) rendelkező levelek találhatóak, amelyek azonban gyorsan lehullanak.
- Magja: Korong alakú (discoideus) és szőrös (pilosus). Megjelenése fehéres (albidus), amit a magokat borító kemény (scleroticus) magköpeny, az arillus (arillum) okoz.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe Guatemalától egészen Észak-Mexikóig húzódik. Megtalálható Guatemala (El Progreso, Santa Rosa, Zacapa) és Mexikó számos államának (pl. Baja California, Sonora, Oaxaca, Veracruz, Yucatan) területén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Előfordul a Sonora-sivatagban, parti területeken, időszakos vízmosások (arroyos) mentén, száraz síkságokon (campus siccus) és alacsony dombokon (collis humilis). Gyakori eleme a tövises bozótoknak (dumetum spinosum), valamint a lombhullató (deciduus) vagy félig lombhullató erdőknek (silva semidecidua). A természetben nehéz észrevenni, mert beolvad a környező cserjék közé. Tengerszint feletti magassága tág határok, 10 m és 2100 m között mozog.
Kultúrában tartás
A Pereskiopsis fajok rendkívül gyors növekedésűek, ezért a kaktuszkertészetben leggyakrabban alanyként használják őket magoncok gyorsított neveléséhez (oltás). Sok vizet és tápanyagot igényelnek, a szárazságot ugyan jól tűrik, de ilyenkor leveleiket lehullatják. Fagyérzékenyek, télen minimum 10–12°C-ot igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Pereskiopsis könnyen összetéveszthető a Pereskia nemzetséggel a tartós levelek miatt, de a Pereskiopsis areolái mindig tartalmaznak glochidium-okat, ami a Pereskia-nál hiányzik. Virágszerkezete (forgós párta) egyértelműen az Opuntioideae alcsaládba sorolja.
Taxonómia és filogenetika
A nemzetség a Cylindropuntieae tribusba tartozik. A modern molekuláris adatok alapján ez az egyik legősibb jellegű csoport az alcsaládon belül. Jelenleg 6 elismert faja van: P. aquosa, P. blakeana, P. diguettii, P. kellermannii, P. porteri és P. rotundifolia. A P. porteri különleges viselkedése (késő délutáni nyílás) a beporzó típusát (typus pollinatoris) határozza meg, amely valószínűleg egy szfingeféléhez (Sphingidae) tartozó éjszakai lepke.
Érvényes taxonok és szinonimáik
| # | Taxonnév | Típusfaj, szinonimák |
|---|---|---|
| 1 | Pereskiopsis |
|
| 2 | Pereskiopsis aquosa |
|
| 3 | Pereskiopsis blakeana |
|
| 4 | Pereskiopsis diguetii |
|
| 5 | Pereskiopsis kellermanii |
|
| 6 | Pereskiopsis porteri |
|
| 7 | Pereskiopsis rotundifolia |
|
Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:
- „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
- „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
- A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.
Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.