Ugrás a tartalomhoz

Salmonopuntia salmiana

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. április 12., 06:01-kor történt szerkesztése után volt. (Szinonimák)
Salmonopuntia salmiana

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Salmonopuntia
Faj Salmonopuntia salmiana
Google képek Bing képek
Opuntia salmiana

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Salmonopuntia salmiana
Rendszertani besorolás
Faj Opuntia salmiana

Tudományos név

  • Salmonopuntia salmiana (J.Parm. ex Pfeiff.) P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)
    elfogadott, érvényes név
  • Opuntia salmiana J.Parm. ex Pfeiff. in Enum. Diagn. Cact. 157. 1837.
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév (Salmono-) William (Bill) Salmon (1947–2010) dél-afrikai kaktuszgyűjtő és szakértő tiszteletére lett választva. Az utótag (-opuntia) a kaktuszfélék egyik alapnemzetségére, az Opuntia-ra utal, amelynek eredete a görög Opous (Όποῦς) város nevére vezethető vissza. Plinius leírása szerint a város környékén élt egy fügeszerű növény, amelynek leveleiből sarjadt az új hajtás.
  • A fajnév (salmiana) Salm-Reifferscheid-Dyck Joseph herceg és botanikus tiszteletére lett adva.
A név jelentése: „Salmon-féle salm-dycki Opuntia”.

Típus

  • Salmonopuntia salmiana (J.Parm. ex Pfeiff.) P.V.Heath; Gyűjtő: Joseph Parmentier, Ludwig Karl Georg Pfeiffer
  • Első leírása: Joseph Parmentier ex Ludwig Karl Georg Pfeiffer (1837), mint Opuntia salmiana.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: P.V. Heath, 1999.
Salmonopuntia salmiana képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Salmonopuntia salmiana szinonimái

  • Opuntia salmiana, ≡ Cylindropuntia salmiana, ≡ Austrocylindropuntia salmiana, ≡ Platyopuntia salmiana, ≡ Salmiopuntia salmiana
  • = Opuntia floribunda
  • = Opuntia spegazzinii, ≡ Cylindropuntia spegazzinii, ≡ Austrocylindropuntia spegazzinii, ≡ Austrocylindropuntia salmiana var. spegazzinii, ≡ Opuntia salmiana var. spegazzinii
  • = Opuntia albiflora, ≡ Austrocylindropuntia albiflora, ≡ Austrocylindropuntia salmiana var. albiflora, ≡ Opuntia salmiana var. albiflora
  • = Opuntia wagneri
  • = Opuntia ipatiana, ≡ Austrocylindropuntia ipatiana
  • = Salmonopuntia salmiana f. alba
  • = Salmonopuntia salmiana f. glauca
  • = Salmonopuntia salmiana f. rosea
  • = Opuntia mucheri


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Monotipikus (monospecificus) bokros (fruticosus) növény, főleg az alapból (basis) elágazva. A szár karcsú (gracilis), a szártagok hengeresek (cylindricus). A hajtás részei nem szemölcsösek (non tuberculatus), és rendkívül könnyen leválnak (facile solubilis). Színük gyakran a rózsaszíntől a bíbor (purpureus) vagy lilás árnyalatokig terjed. Az areolák aprók (minutus), gyapjasak (lanuginosus), fehér (albidus) színűek, és sárga glochidium-ok (glochidium luteus) találhatók rajtuk. A tövisek száma változó, néha teljesen hiányoznak (absens).

Generatív test

Virág

A virág nappali nyílású (diurnalis), önmeddő (autosterilis), ugyanakkor érdekessége, hogy pollináció nélkül (sine pollinatione) is képes termést hozni (partenokarpia). Alakja forgós (rotatus), színe halványsárga (luteus pallidus) vagy fehéres (albidus). A virágbimbók színe a rózsaszíntől a skarlát (coccineus) színig változhat. A beporzást rovarok (insecta), többek között specializált legyek (Musca specialis) végzik.

  • Takarólevelek: A lepellevél (vagy sziromlevél) halványsárga vagy fehéres, a bimbó állapotban vöröses árnyalatú.
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok elhelyezkedése a nemzetségre jellemző, a termő a beporzástól függetlenül is fejlődésnek indulhat.

Termés

A termés megnyúlt (elongatus) vagy buzogány alakú (claviformis), színe a vörösestől a lilás (purpureus) vagy ibolya (violaceus) színig terjed. Majdnem fegyvertelen (paene inermis), de többé-kevésbé glochidium-ok fedik, és gyakran sarjadzó (prolifer).

  • Magja: Leírás nélküli (indescriptus). Bár a növényeket gyakran meddőnek (sterilis) feltételezik, az élőhelyi populációkban néha találni 2-3 magot tartalmazó terméseket.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Cordoba, Entre Rios, Jujuy, Rioja, Salta, Santa Fe, Santiago del Estero, San Luis), Bolívia (Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), Brazília?, Paraguay (Boqueron, Alto Paraguay).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • Erdőkben és előhegyekben (pedemontium) fordul elő.
    • Gyakran vályogos (lutosus) talajon, mohák (Musci) és páfrányok (Filices) társaságában él.
    • Megtalálható gránit (graniticus) sziklák (saxum) között is.
    • Előfordul füvek (Gramineae) között, homokos (arenosus) vagy kavicsos (glareosus) talajon.
    • Tengerszint feletti magassága: 80 m-től 2330 m-ig.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Salmonopuntia salmiana a rendkívül karcsú, hengeres, könnyen leváló szártagjairól ismerhető fel, amelyek gyakran lilás elszíneződést mutatnak. Az önmeddő (autosterilis) életmód ellenére jelentkező partenokarpia és a sarjadzó termések fontos megkülönböztető bélyegei a rokon Opuntia fajokhoz képest.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások, különösen Griffith & Porter (2009) és Majure és mtsai (2012) vizsgálatai megerősítették, hogy ez a taxon az Opuntia sensu stricto kládon kívül helyezkedik el. Ez a jól alátámasztott különálló leszármazási vonal indokolja a külön nemzetségként (Salmonopuntia) való kezelést. A korábbi Salmiopuntia Frič elnevezés Mottram (2014) szerint érvénytelen, és Guiggi (2011) érvényesítési kísérlete is feleslegesnek bizonyult Heath (1999) korábbi érvényes publikációja miatt.

Forrás