Echinopsis oxygona

Echinopsis oxygona
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Echinopsis
Faj	Echinopsis oxygona

Tudományos név

Echinopsis oxygona (Zuccarini) Heinrich Friedrich Link & Friedrich Otto, 1839

A név eredete, etimológia

A nemzetségnevet az ógörög echinos = sün szóból alkották meg az -opsis képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (echinopsis = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A növénytest tövises voltát jellemzi.
A fajnév szintén ógörög eredetű, jelentése éles sarkú (oxys = éles, gonia = sarok, kiszögellés). A növény éles bordákra utal.

Típuspéldány

Echinocactus oxygonus Link; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Brazília (déli rész); Típuspéldány gyűjteményi helye: Ismeretlen.
Első leírása: Echinocactus oxygonus néven Heinrich Friedrich Link és Friedrich Otto írta le a Verhandlungen des Vereins zur Beförderung des Gartenbaues in den Königlich Preussischen Staaten 6:419 oldalán, 1830-ban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Joseph Gerhard Zuccarini 1839-ben.

Echinopsis oxygona képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Echinopsis oxygona szinonimái

≡ Echinocactus oxygonus, ≡ Cereus oxygonus, ≡ Echinonyctanthus oxygonus
= Echinocactus sulcatus
= Echinocactus eyriesii, ≡ Echinopsis eyriesii, ≡ Echinopsis eyriesii
= Echinocactus gemmatus, ≡ Cereus geminatus
= Cereus schelhasii
= Cereus turbinatus
= Echinocactus boutillieri
= Echinocactus turbinatus, ≡ Echinopsis turbinata
= Cereus eyriesii
= Cereus jasmineus
= Cereus multiplex, ≡ Echinopsis multiplex, ≡ Echinopsis multiplex, ≡ Rebutia multiplex, ≡ Echinopsis oxygona f. multiplex, − Echinocactus multiplex
= Cereus multiplex var. monstrosus, ≡ Echinopsis multiplex var. monstrosa
= Echinocactus eyriesii var. glaucus
= Echinopsis schelhasii, ≡ Echinopsis eyriesii var. schelhasii
= Echinopsis zuccarinii
= Echinocactus octogonus
= Echinonyctanthus decaisneanus, ≡ Echinocactus decaisneanus, ≡ Echinocactus decaisnei, ≡ Echinopsis decaisniana, ≡ Cereus decaisneanus, ≡ Echinopsis gemmata var. decaisneana
= Echinonyctanthus eyriesii
= Echinonyctanthus multiplex
= Echinonyctanthus nigrispinus, ≡ Echinopsis nigrispina
= Echinonyctanthus turbinatus
= Echinopsis eyriesii var. glauca
= Echinopsis eyriesii var. glaucescens
= Echinopsis melanacantha
= Echinopsis oxygona var. turbinata
= Echinopsis
= Echinopsis zuccarinii var. rolandii
= Echinopsis eyriesii var. tettavii
= Echinopsis eyriesii var. triumphans
= Echinopsis pudantii
= Echinopsis eyriesii var. cristata
= Echinopsis paraguayensis, ≡ Echinopsis paraguayensis
= Echinopsis eyriesii var. duvallii
= Echinopsis eyriesii var. major
= Echinopsis eyriesii var. phyligera
= Echinopsis eyriesii var. rosea
= Echinopsis gemmata var. schelhasii
= Echinopsis eyriesii var. grandiflora, ≡ Echinopsis oxygona f. grandiflora
= Echinopsis tubiflora var. paraguayensis
= Echinopsis derenbergii
= Echinopsis schwantesii
= Echinopsis eyriesii var. pudantii
= Echinopsis derenbergii var. blossfeldii
= Echinopsis werdermannii, ≡ Echinopsis oxygona f. werdermannii
= Echinopsis brasiliensis, ≡ Echinopsis oxygona f. brasiliensis
= Echinopsis oxygona f. brevispina
= Echinopsis adolfofriedrichii
− Echinocactus multiplex

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A fiatal növény gömb alakú, idősebb korára alacsony oszloppá fejlődik. Eleinte magános, később általában sarjakat nevel. Az idős növény szárátmérője elérheti a 25 cm-t is, magassága 30-35 cm lehet. Egy sarjadzó telep átmérője a 60-70 cm-t is elérheti.

14-16 db bordák található rajta, melyek alul szélesek, felül élesek. Az areolák enyhén nemezesek.

Peremtövisek nem egyforma hosszúak, 4-10 mm-esek lehetnek. A középtövisek színe barnás, a növény csúcsa közelében sötétebbek. A tövisek hossza egyedenként nagyon változó, a néhány mm-től akár 4 cm-ig is terjedhet.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér formájú, akár 20 cm hosszú is lehet. Színe rózsaszínes, belül halványabb, kívül erősebb, vagy fehér. A virág a növény oldalán, a hajtás felső harmadán fejlődik. A hosszú virágcsövet részben ritkás barna szőrzet borítja.

Takarólevelek: A lepleken sötétebb sávok is találhatók. Színe rózsaszínes, belül halványabb, kívül erősebb lepellevél jellemzi, vagy teljesen fehér lepellevél sorokból áll.

Termés

Nincs információ.

Magja: Nincs információ.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A típus élőhelye Dél-Brazíliában van. Ezen kívül elterjedt még Uruguay-ban és Argentína északkeleti területein.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Élőhelyén Notocactus-okkal és Frailea-kkal él együtt, nyáron gyakran hatalmas esőzéseket viselnek el.

Kultúrában tartás

Tartása nem okoz problémát. Télen a szokásos 5-10 °C-os, száraz teleltetés megfelel, de ha a hőmérséklet ennél melegebb, akkor akár kevés öntözés is megengedett. Szárazon -10 °C-ig fagytűrő. Nyáron nagyon szeret szabadban lenni, akár esőnek kitett helyen is, teljes napfényen vagy enyhe árnyékolással. A talajra sem válogatós, az ásványi anyagban gazdag, mészszegény talajkeverékben szépen fejlődik. Szaporítása a leválasztott sarjak gyökereztetésével a legegyszerűbb. Több kaktuszfaj oltásához használható alanynak.

Egyéb

A faj viszonylag nagy területen él, ezért a gyűjteményekben előforduló egyedek megjelenésükben erősen különbözhetnek egymástól. Élőhelyén is könnyen hibridizálódik más fajokkal. Korábban több taxont is leírtak az Echinopsis eyriesii változataként (E. eyriesii var. wilkensii, E. eyriesii var. lagemannii), amelyekről bebizonyították, hogy természetes hibridek és egyik szülőjük az E. oxygona. Gyakran látni egészen rövidtövisű, szinte nudum példányokat, valamint a virágszínben a rózsaszín erőssége is jelentősen szór. A mai tudományos álláspont szerint az E. eyriesii az E. oxygona szinonimája.

Szerzők és forrás

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán (1-3.) és Bodor János (4.)
Lektor: Papp László
Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 223. kártya