Rebutia wessneriana
| Rebutia wessneriana | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Rebutiinae |
| Nemzetség | Rebutia |
| Faj | Rebutia wessneriana |
Tudományos név
- Tudományos név: Rebutia minuscula K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 5: 102. 1895 sec. Ritz & al. 2007
- A tudományos név státusza: érvényes
- Rebutia wessneriana Bewerunge, 1948
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév (minuscula) jelentése nagyjából: eléggé (meglehetősen) kicsi, kicsinyke, kisded, rövidke, a növény hajtásainak méretét jellemzi.

Az itt tárgyalt forma Willi Wessner (1904–1983) német kereskedő nevét viseli, aki később a jól ismert Muggensturm nevű kaktuszkertészet tulajdonosa lett.
Típuspéldány
- Első leírása: Sukkulentenkunde 2: 24. 1948.
Szinonimák
- Rebutia minuscula var. wessneriana (Bewerunge) Eb. Scholz, 1995
- Rebutia minuscula subsp. wessneriana (Bewerunge) Muruaga, 2008
- Rebutia permutata Heinrich, 1963
- Érvényes név és szinonimák a Rebutia wessneriana taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test

Hajtás, szár
Gömbölyded hajtású növény. Színe világoszöld, erős fényben vöröses árnyalatú lehet. A hajtáscsúcs areolái tövistelenek. Magassága elérheti a 7 cm-t, átmérője a 8 cm-t. Az idősebb példányok mérsékelten sarjadnak. Gyökere szálas.
Szemölcsök
A spirálisan lefutó bordák általában szemölcsökre tagoltak, de ez nem minden esetben figyelhető meg. A szemölcsök kb. 2 mm-esek, hatszögletűek.
Areolák
Ellipszis alakúak, 2,5 mm hosszúak és 1 mm szélesek, egymástól kb. 5 mm-re állnak. Kevés fehér filc fedi őket.
Tövisek
- Peremtövis: Areolánként mintegy 25 db, merev, sörteszerű tövis, kb. 20 mm hosszú. Többségük fehér, a legfelsők csúcsa barnás lehet. A perem- és középtövisek alig különíthetők el.
Generatív test
Virág
A hajtás oldalán, annak alsó részén fejlődnek. Színük fénylő skarlátvörös vagy vérvörös. A lepellevelek csúcsa lilás színeződésű, a torok sárgás. A virágok szélessége elérheti az 5,5 cm-t. A magház és a virágcső vörös, lilás pikkelyekkel fedett.
- Lepellevelek: lepellevelek skarlát- vagy vérvörösek, csúcsukon lilás színeződéssel.
- Ivarlevelek: porzószálak sárgák vagy vörösek; portokok sárgák; bibe fehér.
Termés
Gömb alakú, 5–7 mm átmérőjű, lilás vagy mélyvörös színű.
- Magja: 1,09 × 0,69 mm-es, fényes fekete, hosszúkás sisak alakú, a gömbölyű végén erőteljes dudorokkal.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, Jujuy tartomány.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1600–2400 m tengerszint feletti magasságban, gyér növényzetű sziklagyepekben él, pázsitfűfélék, zuzmó- és mohafajok, valamint bromélia-félék (Deuterochonia [syn.: Abromeitiella], Pitcairnia, Dyckia, Puya) társaságában.
Kultúrában tartás
Érdekes növény, mert hajtásának mérete jelentősen meghaladja a nemzetségben megszokottakat. Különlegessé teszik sűrűn álló, feltűnően hosszú, fehéres tövisei. Virágait a hajtás legalsó areoláin, szinte a talajszinten fejleszti. Több hullámban virágzik: az első virágzás júniusban, az utolsó augusztus végén várható, a kettő között egy-egy virág megjelenése is előfordulhat. Gondozása nem tér el a nemzetség legtöbb fajánál megszokottaktól.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Rebutia minuscula csoporthoz tartozik. Markáns bélyegei a nagy termet, valamint a hosszú, sűrűn álló tövisek, amelyek alapján más, kisebb termetű Rebutia fajoktól elkülöníthető.
Taxonómia és filogenetika
A mértékadó rendszertan nem ismeri el sem fajként, sem faj alatti taxonként, csupán a Rebutia minuscula szinonimájának tekinti.
Egyéb
Alaktani sajátosságai miatt a gyűjteményekben indokolt lehet legalább varietas szinten megkülönböztetni.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 692. kártya