Kategória:Disocactus
| Disocactus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Hylocereinae |
| Nemzetség | Disocactus |
Tudományos név
- Disocactus (Lindley) Lindley, 1845
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög dis (δίς) szóból származik, amely “kétszeres”-t vagy “kettős”-t jelent, valamint a latin cactus szóból. Az elnevezés arra utal, hogy a külső és belső lepellevél körök száma megegyezik, vagy a növény kétféle hajtásformájára (hengeres alap és ellaposodott felső rész) utal. Az etimológiai megerősítéshez Lindley eredeti leírása (protológus) szolgál alapul, ahol a virágszerkezet szimmetriáját emelte ki.
Típus
- Disocactus biformis (Lindley) Lindley; Gyűjtő: George Ure Skinner, hely: Guatemala, időpont: 1839 (bevezetés), típuspéldány: CGE (Cambridge).
- Első leírása: John Lindley írta le Cereus biformis néven 1843-ban a Botanical Register-ben, majd 1845-ben önálló nemzetségbe sorolta.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1845.
Disocactus biformis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Disocactus szinonimái
- = Cereus subsect. Heliocereus
- ≡ Heliocereus
- = Chiapasia
- = Nopalxochia
- = Mediocereus
- = Trochilocactus
- = Bonifazia
- = Lobeira
- = Pseudonopalxochia
- = ×Disheliocereus
- = ×Disochia
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A Disocactus nemzetség tagjai többnyire epifiton vagy litofiton életmódú kaktuszok. A hajtás rendkívül változatos: lehet hengeres, bordázott vagy levélszerűen ellaposodott (phyllocladium). A szár gyakran ízelt, kúszó vagy csüngő habitusú. A gyökérzet bojtos, gyakran fejlődnek a szárakon léggyökerek a kapaszkodáshoz. A bordák száma a hengeres típusoknál (korábban Aporocactus) magas, míg a levélszerű típusoknál a szár szélei karéjosak vagy fogazottak. Az areolák a bordákon vagy a szár élein találhatók, filcesek. A tövisek általában rövidek, sörte- vagy tűszerűek, a levélszerű szárú fajoknál gyakran hiányoznak a kifejlett részeken.
Generatív test
Virág
A virág magányos, nappal nyílik, gyakran élénk színű (vörös, rózsaszín, narancs vagy lila), tölcsér vagy cső alakú. A virág szimmetriája lehet sugaras (aktinomorf) vagy kétoldali (zigomorf).
- Takarólevelek: A lepellevél körökben rendeződik. A külső lepellevél keskenyebb, a belső lepellevél szélesebb, sziromszerű, gyakran fénylő felületű. A csésze és a párta élesen nem válik el.
- Ivarlevelek: A porzószálak hosszúak, gyakran kinyúlnak a virágból, a portokok sárgák vagy fehérek. A termő alsó állású, a bibeszál vékony, a bibe többágú.
Termés
A termés kicsi, gömbölyded vagy tojásdad bogyó, amely éretten pirosas vagy zöldes, gyakran pikkelyes vagy apró tövisekkel borított.
- Magja: Számos apró, sötétbarna vagy fekete mag található a terméshúsban.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja Mexikó és Közép-Amerika (különösen Guatemala, Honduras, Salvador), de egyes fajok megtalálhatóak Dél-Amerika északi részén is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi hegyi esőerdőkben és köderdőkben élnek. Epifiton módon fákon vagy litofiton módon mohás sziklákon telepednek meg, ahol magas a páratartalom és szűrt a fény.
Kultúrában tartás
A Disocactus fajok és hibridjeik (például az Epiphyllum hibridek egyik szülőjeként) népszerű dísznövények. Tartásukhoz humuszban gazdag, jó vízáteresztő, savanyú kémhatású talaj szükséges. Kedvelik a világos, de közvetlen naptól védett helyet és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban. Télen hűvösebb (10-15 °C) és szárazabb körülményeket igényelnek a virágzás serkentéséhez.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlítanak az Epiphyllum nemzetségre, de a Disocactus virágai többnyire nappal nyílnak és színesek, míg az Epiphyllum virágai éjszakaiak és többnyire fehérek. A korábban különálló Aporocactus nemzetségtől a vékonyabb, sokbordás, kúszó szárak különböztetik meg a tipikus levélszerű formákat.
Szukkulens taxonok
A nemzetség minden faja szukkulens, szár-szukkulenciával rendelkeznek. Jellemző szukkulens csoportok a korábbi alnemzetségek, mint a hengeres szárú Aporocactus fajok (pl. Disocactus flagelliformis) és a levélszerűen ellaposodott Nopalxochia típusok (pl. Disocactus phyllanthoides).
Taxonómia és filogenetika
ALásda Cactaceae család, Cactoideae alcsalád és Hylocereeae tribus része. A nemzetség határait a 20. század végén és a 21. század elején molekuláris vizsgálatok alapján jelentősen kiterjesztették, magába olvasztva több korábbi nemzetséget (pl. Aporocactus, Heliocereus).
Forrás
A(z) „Disocactus” kategóriába tartozó lapok
A következő 7 lap található a kategóriában, összesen 7 lapból.