Aloë aristata

Aristaloe aristata
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asphodelaceae
Alcsalád	Asphodeloideae
Nemzetség- csoport	Aloeae
Nemzetség	Aristaloe
Faj	Aristaloe aristata

Aloe aristata
Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima
Rendszertani besorolás
Faj	Aloe aristata

Tudományos név

• Aristaloe aristata (Haw.) Boatwr. és JCManning
  elfogadott, érvényes név
• Aloe aristata Haw.
  szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve, Aloë, az ókori görög nyelvben ősidőktől használt elnevezés ezen vagy hasonló növényekre. Linné ezt a nevet vette át botanikai névként.
A latin fajnév, aristata, „szálkás, bajuszos, toklászos” jelentésű, utalva a levelek végén található toklászszerű képződményre.

Típuspéldány

• Első leírása: Haworth in Philosophical Magazine and Journal, London 66: 280, 1825

Szinonimák

• Aloë ellenbergeri Guillmann, 1934
• Aloë aristata var. parvifolia Baker, 1896
• Aloë longiaristata Schultes & Schultes fil., 1829
• Aloë aristata var. leiophylla Baker, 1880

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Fotó: Lukoczki Zoltán

Hajtás, szár

Törzs nélküli, ritkán magányos, általában 10–12 rozettából álló, sűrű, tömött csoportot képez. A rozetták átmérője 10–15 cm.

Levelek és levélrozetták

Rozettánként 100–150 levél, sűrűn, több sorba rendezve.

• Hossz: 8–10 cm
• Szélesség az alapnál: 10–15 mm
• Alak: kissé hajlott, keskeny lándzsa alakú
• Csúcs: száradó szálkában végződik, csúcsa kissé rojtosodik
• Felső felület: sík, zöld, elszórt apró fehér pettyekkel mintázott, hegyezett szemölcs-szerűen kiemelkedők, a csúcs felé tüskeszerűek
• Alsó felület: domború, fehér pontok sűrűbben, néha átlós sorokba rendezve; a csúcs közelében fehér tüskékké formálódnak
• Szegély: lágy, porcszerű, fehér fogazattal, 1–2 mm hosszú, 1–2 mm távolságra; csúcsnál hosszabb, alapnál rövidebb

Fotó: Lukoczki Zoltán

Generatív test

Virágzat

• Ritkán egyszerű, általában 2–6 ágú
• Virágzat magassága: 50 cm
• Fürt átmérő: 12–15 cm
• Fürt hossza: 15–20 cm
• Virágok száma: 20–30
• Virágkocsányok hossza: 35 mm, színük a virághoz hasonló

Virág

• Csőszerű, hosszú: 40 mm hosszú, 7 mm átmérőjű
• Magház: 6 mm hosszú, enyhén összeszűkül a csúcs felett
• Szín: vöröses vagy rózsaszín, külső felület élénkebb, alsó halványabb, hosszanti zöldesbarna vagy zöld csíkok a külső lepelleveleken
• Lepellevelek: 7 mm hosszúak
• Porzószálak: enyhén lapított, halvány rózsaszín, portokok kissé kilógnak
• Bibe: kinyúlik 1–2 mm

Fotó: Lukoczki Zoltán

Termés

• Típusa: tok

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Dél-Afrikai Köztársaság – Eastern Cape (típus élőhely), Northern Cape, Western Cape, Eastern Cape, Free State, KwaZulu-Natal, valamint Lesotho
• Magasság: 200–2200 m
• Élőhely: homokos síkságok, füves lejtők

Kultúrában tartás

• Kis termetű Aloë faj
• Fehér pettyezettségű, tömör rozettái dekoratívak virágzás nélkül is
• Megjelenése inkább Haworthia-ra hasonlít
• Szabadban tavasztól őszig nevelhető, jó vízáteresztő talajban, időszakosan (néhány órát) közvetlen napfénynek kitéve
• Télen üvegházban, szárazon vagy ritkán (1,5–2 havonta) enyhén öntözve
• Fagyállóság: akár -12 °C, szakirodalmi adat
• Virágzás: tavasz–korai nyár, de kora őszig előfordulhat
• Szaporítás: gazdagon képződő gyökérsarjakról

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete
• Pozsgások 291. kártya