Monanthes laxiflora

Monanthes laxiflora
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Saxifragales
Család	Crassulaceae
Alcsalád	Sempervivoideae
Nemzetség-; csoport	Aeonieae
Nemzetség	Monanthes
Faj	Monanthes laxiflora

Tudományos név

Monanthes laxiflora (De Candolle) Bolle ex Bornmüller 1906
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, jelentése egyvirágú („monos” = egy, egyetlen, „anthos” = virág). A Monanthes fajainak ezt a tulajdonságát jellemzi, hogy virágzatuk csupán néhány (eredeti értelmezésben egyetlen) virágból áll, ill. a hajtás végén a fajok kisebb részénél csak egy virág képződik. Valójában az egy virág ritkán fordul elő (pl. némely M. pallens egyedek).
A fajnév jelentése laza virágzatú („laxus” = lankadt, laza, tág, tágas, bő, „florus” = virágú, virágzó, fényes, pompás), a virágzatot jellemzi.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Tenerife szigete, Kanári-szigetek.
Első leírása: Prodromus Systematis Naturalis Regni Vegetabilis… (De Candolle) 3: 409. 1828.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl Bolle ex Bornmüller 1906.

Szinonimák

Sedum laxiflorum De Candolle 1828
Monanthes anagensis var. laxiflorum Hort. nom. invalid
Petrophyes agriostaphis Webb & Sabin Berthelot 1841
Petrophyes microbotrys Bolle & Webb 1859
Monanthes chlorotica Bornmüller 1906

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Szétterülőn vagy sűrűn elágazó, enyhén fásodó szárú, évelő törpecserje. Magassága 10–20 cm-t érhet el, hajtásai elheverők vagy felállók, meredek falakon általában függők. A girbe-gurba hajtások átmérője 2–5 mm.

Levelek

Szártalan levelei átellenes állásúak, a hajtáscsúcson gyakran csoportosan állnak. A levelek vastagok, húsosak, alakjuk tojásdad vagy elliptikus, 1,2 cm hosszúak és 6 mm átmérőjűek, de olykor csaknem gömbszerűek. A végük lekerekített vagy kissé kihegyesedő, a felső (a hajtáscsúcs felőli) oldalukon legtöbbször egy hosszanti árok fut végig. Színük tompa zöld vagy barnás-vöröses, ez függ a populációtól, de a fénykitettségtől is. Szőrtelenek, de részben fehéres vagy ezüstös színű viaszlemezkékkel fedettek.

Virágzat

Elágazó, zárt virágzata a hajtásvégeken fejlődik, csupán néhány virágot tartalmaz, a szára csupasz vagy 1–2 tized mm-es mirigyszőrök fedik.

Generatív test

Virág

Lepellevelek: 6–7 osztatú virágai 4–5 mm átmérőjűek, a sziromlevelek 3–4,5 mm hosszúak és 1–1,5 mm szélesek, háromszögletűek, végük kihegyesedik. Színük sárga vagy vöröses-lilás csíkokkal, foltokkal tarkított.
Ivarlevelek: a belső porzók lapos, tompa, szív- vagy kettős kör alakú (kétlebenyű) nektár- vagy mézpikkelyen állnak.

Termés

A termés 6–7 tüszőből álló tüszőcsokor.

Magja: apró (0,5 mm-nél kisebb), barnásszürke vagy barnássárga, kerekded, felszínét kicsi szemölcsök és bordaélek tagolják.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife szigete a típusélőhelye, de megtalálható Fuerteventura, Lanzarote, Gran Canaria, La Gomera és El Hierro szigetén is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Az élőhelyek a partközeli zónától 1200 méterig terjednek. Alacsony, szárazságtűrő fajok között él, illetve hegyvidéki erdős területeken, sziklarepedésekben fordul elő. Az Anaga-hegységben, Chamorga település közelében csupasz, közel függőleges sziklafalak repedéseiben él, többnyire más Crassulaceae fajok társaságában. Februártól májusig virágzik.

Kultúrában tartás

Gyűjteményben ritkán tartott növény. Egyáltalán nem fagytűrő. Élőhelyén többnyire meredek vagy függőleges sziklafalak repedéseiben él, ahol legalább néhány óra közvetlen napfény is éri. Télen növényházban kell tartani és időnként nedvesíteni. Talajként minimális humusztartalmú, savas pH-jú ásványi közeget igényel, nagyon jó vízelvezetéssel. A fagyok elmúltával szabadban függesztett cserépben vagy sziklakert részlegesen benapozott meredek oldalában tartható, akár szabad gyökéren kiültetve. Legtöbb öntözést a tavaszi hónapokban igényel, amikor fejlődése intenzív. Élőhelyén a nyári csapadék minimális, ezért a nálunk szabadban tartott növényeknél időnként védeni kell a tartós esőktől.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj változékonysága miatt számos varietas szintű társnevet írtak le. Jellegzetessége a kis méretű, húsos levelekből álló hajtásrendszer, valamint a kevés virágot hordozó, laza virágzat.

Taxonómia és filogenetika

A társnevek nagy része varietas szintű, a faj változékonysága okán. A Bradleya folyóirat egyik idei száma az El Hierro szigeten való megjelenéséről számol be.

Egyéb

Az itt bemutatott példányokat Tenerife szigetének legkeletibb nyúlványán, az Anaga-hegységben fotózták. A növények többnyire más Crassulaceae fajok társaságában élnek.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán (1. és 3.) és Rácz Ibolya (2.)
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 758. kártya