Kategória:Pereskioideae

Pereskioideae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Pereskioideae

A családcsoport neve a típusnemzetség, a Pereskia nevéből származik. A nemzetséget Charles Plumier francia botanikus nevezte el Nicolas-Claude Fabri de Peiresc (1580–1637) francia csillagász, régész és humanista tiszteletére. A klasszikus latinosított tulajdonnévből képzett tudományos névhez az -oideae alcsaládi rangjelző kapcsolódik.

• Típusnemzetség: Pereskia Mill.
• Első leírása: George Engelmann, Bot. California [W.H.Brewer] 1: 243 (1876).
• A taxon alcsaládi rangú.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Nincs megadva szinonima a forrásban.

Az alcsalád képviselői törpe cserjék vagy fák. A szár nem vagy nagyon gyengén pozsgás. Az areolák tövisesek, a lomblevelek hónaljában kialakult tömörödött brachyblasztok (rövidszártagú oldalhajtás, ahol az areolák kialakulnak). A szár anatómiai felépítésére jellemző, hogy van sztóma (gázcserenyílás) a szár epidermiszén, a kéreg (periderm, az epidermiszt leváltó védőszövetréteg) pedig későn alakul ki. A primer epidermisz (a szár eredeti külső sejtrétege) sokáig megmarad funkcionális állapotban. A levelek feltűnőek, lombhullatók, néha enyhén húsosak, párhuzamosan erezettek (pinnát erezett). A tövisek az areolákból erednek. Az Andok-klád tagjainál nincs brachyblaszt-levél, és egyszerű, orsó alakú szkleridek (megvastagodott falú, kemény sejtek) találhatók a szövetekben, míg az SSA-klád tagjainál brachyblaszt-levelek előfordulnak, és halmozott orsó alakú szkleridek jellemzik őket. Az Andok-klád szárán sok sztóma található, míg az SSA-klád tagjaira a kevés sztóma jellemző.

A virág felépítése a kaktuszfélék között ősi jellegeket mutat.

• Takarólevelek: A csésze és párta elkülönülése kevésbé kifejezett, a sziromlevél és lepellevél struktúrák színesek, látványosak.
• Ivarlevelek: A porzószálak számosak, a portokok jól fejlettek; a termő a bibeszál és a bibe alkotta rendszerrel a virág centrális részén helyezkedik el. A pollen morfológiája alapján a két belső klád élesen elkülönül: az Andok-klád esetében a pollen többnyire 3 vagy 6–9 colpatus (barázdákkal rendelkező), míg az SSA-klád esetében a pollen 12–15 colpatus.

A termések húsos bogyók, amelyek gyakran megőrzik a redukált levelek vagy pikkelyek nyomait.

• Magja: A magok viszonylag nagyok, feketék, és nem rendelkeznek a többi kaktuszalcsaládra jellemző specializált magköpennyel vagy pikkelyszerű képződményekkel.

• Földrajzi elterjedés: Teljesen dél-amerikai taxon; az alcsalád elterjedési területe Dél-Amerika sivatagi, félsivatagi és száraz trópusi régióira korlátozódik, kis átfedéssel a Leuenbergeria aureiflora esetében. Az SSA-klád tagjai Dél–Dél-Amerika (South-South America) területein élnek, míg az Andok-klád földrajzilag elkülönülten, a dél-amerikai kontinens délebbi, nyugatibb, andoki területeihez kapcsolódik.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdők, szavannák és félsivatagi cserjések lakói, ahol fás szárú, többnyire lombhullató életmódot folytatnak.

A növények trópusi származásuk miatt melegigényesek, a fagyokat nem bírják. Minimális pozsgás jellegük miatt rendszeresebb öntözést igényelnek, mint a magasabban fejlett, erősen szukkulens kaktuszok. Gazdag humusztartalmú, jó vízáteresztő talajban fejlődnek a legjobban.

A Pereskioideae alcsalád (és a Pereskia s.str.) könnyen megkülönböztethető a korábban ide sorolt, de ma már különálló alcsaládot alkotó Leuenbergeria nemzetségtől, mivel a Pereskioideae tagjainál a száron sztómák vannak, és a periderm (másodlagos kéreg) későn fejlődik. A család többi alcsaládjától (pl. Opuntioideae, Cactoideae) a valódi, teljesen kifejlett, pinnát erezetű lomblevelek és a fásodó, nem szukkulens szár alapján különíthető el.

Az alcsaládba jelenleg egyetlen elfogadott nemzetség tartozik:

• Pereskia Mill. (szoros értelemben vett, *sensu stricto* jelentésben), amely magában foglalja a korábbi Rhodocactus nemzetséget, de kizárja a Leuenbergeria-t.

A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások, különösen a több száz sejtmagi génen alapuló vizsgálatok megerősítették, hogy a Pereskia s.str. monofiletikus egységet képez, ha a Leuenbergeria nemzetséget kizárják belőle. A Pereskia s.str. nemzetségen belül a genetikai vizsgálatok két erősen támogatott belső kládot mutatnak ki: 1. Andok-klád (Andean clade): morfológiailag sok szár-sztóma, a brachyblaszt-levelek hiánya, egyszerű orsó alakú szkleridek és többnyire 3 vagy 6–9 colpatus pollen jellemzi. 2. SSA-klád (South-South America clade): morfológiailag kevés sztóma, jelen lévő brachyblaszt-levelek, halmozott orsó alakú szkleridek és 12–15 colpatus pollen jellemzi. Ezt a csoportot korábban külön nemzetségként is javasolták Rhodocactus néven.

A két kládot összekötő ág támogatottsága azonban alacsony. A kutatások szerzői a gyér mintaszám miatt jelenleg nem ismerik el külön nemzetségként a Rhodocactust, így az alcsalád egyetlen nemzetséget tartalmaz.

• Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes