Ugrás a tartalomhoz

Agave dealbata

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. október 3., 08:31-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Agave dealbata É.Morren ex K.Koch, 1862 | synonym = Agave dasylirioides Jacobi & C.D.Bouché, 1865}} === A név eredete, etimológia === * Az ''Agave'' nemzetségnév a görög ''agauos'' („csodálatos”, „fenséges”, „nemes”) szóból származik. * A ''dealbata'' fajnév a latin ''dealbare'' („kifehérít”, „fehérré tesz”) igéből származik, és a növény világos, kékeszöld, hamvas levélszínére utal. Fájl…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Agave dealbata

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Asparagaceae
Alcsalád Agavoideae
Nemzetség-
csoport
Agaveae
Nemzetség Agave
Faj Agave dealbata
Google képek Bing képek
Agave dasylirioides

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Agave dealbata
Rendszertani besorolás
Faj Agave dasylirioides

Tudományos név

  • Agave dealbata É.Morren ex K.Koch, 1862
    elfogadott, érvényes név
  • Agave dasylirioides Jacobi & C.D.Bouché, 1865
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • Az Agave nemzetségnév a görög agauos („csodálatos”, „fenséges”, „nemes”) szóból származik.
  • A dealbata fajnév a latin dealbare („kifehérít”, „fehérré tesz”) igéből származik, és a növény világos, kékeszöld, hamvas levélszínére utal.
Fotó: Mohácsi Gábor

Típus

  • Első leírása: Édouard Morren nevét a név szerzői citációja tartalmazza, a Agave dealbata nevet azonban Karl Koch érvényesen 1862-ben publikálta a Wochenschrift des Vereines zur Beförderung des Gartenbaues in den Königlich Preussischen Staaten 5. kötetének 192. oldalán.
  • Típusanyag: Az eredeti név egy Mechelenben, Belgiumban, Cannart d’Hamale szenátor üvegházában termesztett növényen alapult, amelyből eredeti herbáriumi anyag nem maradt fenn. Joachim Thiede 2014-ben neotípust jelölt ki: Mexikó, Morelos, Tepoztlán közelében, tufás sziklafalakon, 5500–6500 láb (kb. 1675–1980 m), 1967. december 1., H.S. Gentry & Tejeda 22498 (DES 30824).
  • A jelenlegi nemzetségbe helyezés: A faj eredeti leírása már az Agave nemzetségben történt, ezért nem volt szükség későbbi nemzetségi áthelyezésre.

Szinonimák

  • Agave dasylirioides Jacobi & C.D.Bouché, 1865
  • Agave dasylirioides var. dealbata (É.Morren ex K.Koch) A.Terracc., 1885
  • Agave dealbata var. nana K.Koch, 1869
  • Agave intrepida Greenm., 1899
  • Echinoagave dasylirioides (Jacobi & C.D.Bouché) A.Vázquez, Rosales & García-Mor., 2024

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Pozsgás, évelő növény, többnyire magányos, nagy, nyitott rozettát alkot. A rozetta mintegy 0,3–0,5 m magas és 0,6–1 m átmérőjű lehet. A levelek száma körülbelül 70–100. A levelek lineáris-lándzsásak, egyenesen szétállók, hajlékonyak, viszonylag vékonyak és csak mérsékelten húsosak. A levéllemez mintegy 40–60 cm hosszú és 2–3 cm széles, szürkészöld vagy kékeszöld, felszíne finoman barázdált. A levélszél keskeny, világos sárgásfehér szegélyt visel, és a levelek nem rendelkeznek erős, végálló tövissel.

A gyökérzetről a felhasznált források nem közölnek részletes morfológiai adatot.

Generatív test

Virág

A virágzat a rozettából kiemelkedő, felálló virágzati tengelyen fejlődik. A virágok a virágzat felső részén csoportosan helyezkednek el. A faj virágszerkezetének részletes jellemzése különösen fontos a Agave rokon taxonjaitól való elkülönítésében.

  • Takarólevelek: A lepellevelek hatos tagolású lepelben helyezkednek el, és a virágzás során szétállók. A külső és belső lepellevelek mérete és alakja nem teljesen azonos.
  • Ivarlevelek: A porzószálak hosszúak és a lepelből kiemelkednek. A portokok megnyúltak. A termő három termőlevélből alakult, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú.

Termés

A termés háromüregű toktermés.

  • Magja: A magok lapítottak, feketés színűek, szárnyas szegéllyel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó. A faj Mexikó középső és délnyugati részén, Morelos, México állam és Oaxaca területén fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, sziklás élőhelyeken, különösen sziklafalakon és hegyvidéki lejtőkön fordul elő. A típushoz kapcsolódó növényeket Morelos államban, Tepoztlán közelében, tufás sziklafalakon gyűjtötték. A faj a száraz vagy időszakosan száraz élőhelyekhez alkalmazkodott pozsgás növény.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben korábban elsősorban Agave dasylirioides néven szerepelt. Világos, napos helyet és jó vízáteresztő képességű, ásványos termesztőközeget igényel. A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést célszerű biztosítani, a közeg kiszáradását lehetővé téve. Télen hűvösebb és szárazabb tartás javasolt.

A faj viszonylag nagy rozettát fejleszt, ezért kultúrában megfelelő térigényt kell biztosítani számára.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Agave dealbata jellegzetes bélyege a nagy, nyitott rozetta és a nagy számú, hosszú, keskeny, hajlékony, szürkészöld levél. A levelek viszonylag vékonyak és kevéssé húsosak az Agave számos más fajához képest. A levélszél keskeny, világos színű, és a levélcsúcs nem végződik erős terminális tövisben.

A fajtörténetben a Agave dasylirioides név alatt szereplő növények jelentős része ehhez a taxonhoz tartozik. A Agave dealbata és Agave dasylirioides közötti nomenklatúrai különbség ezért nem két külön növényfajt jelent, hanem ugyanazon taxon nevének eltérő történeti kezelését.

Szukkulens taxonok

A Agave dealbata az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozó pozsgás növény. Az Agave nemzetség fajaira jellemző, húsos levelekből álló rozettát képez.

Taxonómia és filogenetika

A Agave dealbata nomenklatúrája különösen összetett. A nevet Karl Koch 1862-ben érvényesen publikálta, három évvel az Agave dasylirioides Jacobi & C.D.Bouché 1865-ös publikálása előtt. A két nevet később különböző szerzők eltérően kezelték, majd az Agave dealbata nevet hosszú időre az Agave dasylirioides szinonimájába vonták.

Joachim Thiede 2014-ben kimutatta, hogy az Agave dealbata név időben megelőzi az Agave dasylirioides nevet, ezért a nomenklatúrai elsőbbség alapján az Agave dealbata tekintendő helyes névnek. Ugyanebben a munkában az eredeti anyag hiánya miatt neotípust is kijelölt.

Thiede 2017-ben javasolta az Agave dasylirioides név megőrzését az Agave dealbata névvel szemben, elsősorban a szélesebb korábbi használatra és a nomenklatúrai stabilitásra hivatkozva. A javaslatot azonban a Nomenklatúrai Bizottság nem támogatta, majd a General Committee 2022-ben elutasította. Ennek következtében a prioritás elve alapján az Agave dealbata maradt a nomenklatúrailag előnyben részesülő név.

A 2024-ben publikált Echinoagave dasylirioides kombinációt a jelenlegi Plants of the World Online nem fogadja el önálló taxonként, hanem az Agave dealbata szinonimájaként kezeli. A jelenlegi POWO-kezelés szerint az Agave dealbata elfogadott faj, amelynek többek között az Agave dasylirioides, az Agave intrepida és az Echinoagave dasylirioides is szinonimája.

Egyéb

Az Agave dealbata hosszú ideig elsősorban Agave dasylirioides néven szerepelt a szakirodalomban és a kertészeti gyakorlatban. A két név történetének tisztázása ezért elsősorban nomenklatúrai jelentőségű, és jól példázza, hogy egy régebbi, kevéssé használt név elsőbbsége miként változtathatja meg egy széles körben ismert növény tudományos nevét.

Mexikóban a faj az Agave dasylirioides név alatt hivatalos természetvédelmi dokumentumokban is szerepelt; ez jól mutatja, hogy a régebbi név a modern szakirodalomban is hosszú ideig használatban maradt.

Forrás