Kategória:Hatiora

Hatiora
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Rhipsalideae
Nemzetség	Hatiora

Tudományos név

Hatiora Britton & Rose 1923
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A Hatiora név Thomas Hariot (1560–1621) angol matematikus, csillagász és természettudós tiszteletére jött létre, a korábbi Hariota név módosításával. A név tulajdonképpen az eredeti név anagrammája.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A Hatiora nemzetség epifiton (más növényeken élő) vagy ritkábban litofiton (sziklákon élő) kaktuszokat foglal magában. A növények gyakran erősen elágaznak, kezdetben felálló, majd lehulló hajtásokat fejlesztenek. A szárak rövid, jól körülhatárolt szegmensekből állnak, hengeres vagy palack alakúak, szemölcsöktől mentesek, acrotonikus (az új hajtások a hajtás csúcsai felől nőnek) növekedésűek. Az areolák aprók; tövisek csak ritkán fordulnak elő, ha igen, serteszerűek. A szártagok hengeresek, többélűek (3–5 élűek), szárnyas vagy lapított keresztmetszetűek, 3–5 cm hosszúak. Az alsóbb szegmensek csúcsai, illetve H. gaertneri esetén laterális areoláiból fejlődnek az új hajtások.

Generatív test

Virág

A virágok nappaliak (ritkábban hosszú ideig nyílnak), önsterilek (nem önbeporzó), a szár végén jelennek meg, heteromorf formájúak. A virágtubus (a virág csőszerű része, amelyből a lepellevelek erednek) rövid. A virágok harang- vagy tölcsér alakúak, színük sárgától narancssárgán át rózsaszínig változik. Megporzásukat rovarok végzik.

Termés

A termés kicsi, gömb vagy ovális alakú, csupasz. A magvak ovális vagy lapított ovális formájúak, 1,1–1,4 × 0,8–0,9 mm-esek, barna vagy sötétbarna színűek, fényesek és simák.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Délkelet-Brazília: Bahia, Espirito Santo, Minas Gerais, Parana, Rio de Janeiro, Sao Paulo.

Élőhely: Ombrofil (csapadékos) esőerdők epifiton életmódot biztosító régiói, fák törzsein és ágakon felhalmozódott szerves anyagban. 300–1500 m tengerszint feletti magasságban.

Egyéb

A termesztésben leggyakoribb fajok a H. gaertneri és H. rosea hibridjei, amelyek világszerte elérhetők. Gyakran árulják őket tavaszi vagy húsvéti kaktuszként, mivel virágzásuk többször is előfordulhat egy évben.

Szerzők és forrás

A(z) „Hatiora” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

H