Ugrás a tartalomhoz

Stenocactus coptonogonus

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2025. december 30., 09:56-kor történt szerkesztése után volt. (Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok)
Stenocactus coptonogonus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-
csoport
Ferocactinae
Nemzetség Stenocactus
Faj Stenocactus coptonogonus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Stenocactus coptonogonus (Lem.) Hill, 1933
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség neve az ógörög stenos = keskeny, vékony és cactus = kaktusz szavakból származik, a növény vékony, lemezszerű bordázatára utal.
  • A fajnév az ógörög koptos = vert, apróra vágott és gonia = szöglet, sarok szavakból ered, utalva a növény bordáinak jellegzetes, szögletes tagolására.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: a típuspéldány adatai nem ismertek; az első leírás (Lemaire, 1838) nem közölte az élőhelyet vagy herbáriumi példányt.
  • Első leírása: Echinocactus coptonogonus Lemaire, Cact. Aliq. Nov. 23. 1838.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hill, 1933
Fotó: Lukoczki Zoltán

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

  • Egyedül álló, lapított gömb vagy gömb alakú, idősebb korában kissé hengeres. Átmérő: 5–10 cm, magasság: 7–15 cm. Színe szürkés- vagy kékeszöld.

Szemölcsök

  • Bordák élesek, areolák fölötti bevágásokkal szemölcsökre tagoltak. Areolák 2 cm távolságra.

Areolák

  • Areolák fiatal korban gyapjasak lehetnek, felnőttkorban csupaszok.

Tövisek

  • Peremtövis: 3–5 db, rövid, felső-oldalsó pár felfelé, alsó pár lefelé mutat, nem lapított, négyszögletes keresztmetszetű, eleinte vöröses, később krémszínű, majd szürke.
  • Középtövis: legfelső hosszabb (25–35 mm), szélesebb, az areola síkjából kiemelkedik.

Generatív test

Virág

Fotó: Lukoczki Zoltán
  • A növény csúcsán nyílnak. Átmérő: 3–4 cm, hossz: legfeljebb 3 cm, virágcső rövid, barnás, apró pikkelyekkel. Lepellevelek: alapszín fehér, közepén rózsaszín, bíborszínű vagy lilás csík.
  • Lepellevelek: alapszín fehér, középen rózsás vagy bíborsávval
  • Ivarlevelek: porzószálak száma és színe nem részletezett, porzó sárga, bibe információ nem szerepel

Termés

  • Gömbölyű, oldalt nyíló, szürkés pikkelyekkel. Átmérő: 8–10 mm.
  • Magja: sötétbarna vagy szürkésfekete, kb. 1 mm széles.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó középső államai: Aguascalientes, Guanajuato, Hidalgo, Jalisco, San Luis Potosi, Zacatecas.
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: 1800–2300 m magaslat, mész köves és füves területek, sziklagyepek, ritkán lombhullató cserjék részleges árnyékában, több kaktuszfaj társaságában.

Kultúrában tartás

  • Kis termetű, lassan növő. Mérsékelt nyári öntözés, száraz teleltetés. Jó vízelvezetésű talaj, szellőző helyen, néhány óra közvetlen napfény. Bimbók február–március, teleltetés 2–10 °C.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

  • Bordái felülről nézve egyedülállóan nem hullámosak a Stenocactus nemzetségen belül, ezért könnyen felismerhető.

Taxonómia és filogenetika

Eredetileg az Echinocactus nemzetségbe sorolták, később Echinofossulocactus, majd Ferocactus néven szerepelt. A 20. század végén a nemzetség hivatalosan Stenocactus néven vált elfogadottá, N. P. Taylor 1980-ban ismét a Ferocactus-ból a fajokat ismét a Stenocactus nemzetségbe helyezte.

Egyéb

  • Történeti taxonómiai áttekintés szerint az első leíráskor Lemaire nem jelölte a típuspéldányt, a faj egyetlen egyedei alapján írták le.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők és Kaktuszgyűjtők kiadványai
  • Papp László: Gyűjteményes és taxonómiai adatok