Kategória:Dracaena

• Dracaena Vand. ex L.
• A tudományos név státusza: érvényes

A Dracaena egy fajgazdag, változatos megjelenésű növénynemzetség az Asparagaceae családon belül. Tagjai elsősorban Afrika trópusi és szubtrópusi területein, kisebb részben Ázsiában és Közép-Amerikában honosak. A nemzetségbe tartoznak fásodó szárú cserjék, kisebb fák, valamint lágyabb szárú, levéldísznövényként ismert fajok is.

A nemzetségnév a görög drakaina (δράκαινα) szóból származik, amelynek jelentése „nőstény sárkány”. Ez az elnevezés a nemzetség egyes fajainak vörös színű gyantájára, az ún. „sárkányvérre” utal, amely különösen a Dracaena cinnabari és rokon fajai esetében ismert.

A Dracaena nemzetség rendszertani megítélése az idők során többször változott. Korábban önálló családként (Dracaenaceae), illetve az Agavaceae vagy Ruscaceae családon belül is kezelték. A modern molekuláris genetikai vizsgálatok alapján ma az Asparagaceae család Nolinoideae alcsaládjába sorolják.

A közelmúlt taxonómiai átrendezései során több, korábban külön nemzetségként kezelt csoport – így például a Sansevieria – beolvadt a Dracaena nemzetségbe.

A nemzetség tagjai többnyire örökzöld növények. Száruk lehet rövid, alig látható, vagy hosszú, fásodó, gyakran elágazó. A levelek rendszerint a hajtáscsúcsokon vagy rozettákban állnak, alakjuk a keskeny szíjlevelektől a széles, lándzsás formákig terjed. Felületük gyakran fényes, bőrszerű, sok fajnál jellegzetes színezettel vagy csíkozással.

Virágzata többnyire fürtös vagy bugás, a virágok kicsik, hat lepellevélből állnak, gyakran illatosak, és sok fajnál éjszaka nyílnak. A termés bogyó, amely 1–3 magot tartalmaz.

A Dracaena fajok túlnyomórészt Afrika trópusi és szubtrópusi régióiban élnek, különösen Kelet- és Nyugat-Afrikában, valamint Madagaszkáron. Egyes fajok az Arab-félszigeten, Délkelet-Ázsiában és Közép-Amerikában is előfordulnak. Élőhelyeik a szárazabb erdőktől és szavannáktól a nedvesebb trópusi erdőkig terjednek, gyakran jól alkalmazkodva a vízhiányos időszakokhoz.

Számos Dracaena faj világszerte elterjedt dísznövény, különösen szobanövényként. Általában jól tűrik a száraz levegőt, a rendszertelen öntözést és a félárnyékos körülményeket. A túlöntözésre és a tartósan hideg talajra érzékenyek. Laza, jó vízáteresztő talajt igényelnek, mérsékelt tápanyag-utánpótlással.

Egyes fajok vörös gyantáját, a „sárkányvért” hagyományosan festékként, gyógyszerként és lakkanyagként használták. Más fajok rostjait helyi szinten kötelek, fonatok készítésére alkalmazták. A modern kertészetben elsősorban dekoratív levélzetük miatt értékesek.

A nemzetség fajainak száma a rendszertani értelmezéstől függően változó, jelenleg több mint 100 fajt tartanak nyilván. A Dracaena-k nagyfokú morfológiai változatossága és ökológiai alkalmazkodóképessége miatt a botanikai rendszerezésben kiemelt figyelmet kapnak.

== Forrás == * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások szemlélet és terminológia