Ugrás a tartalomhoz

Rebutia muscula

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. január 11., 12:30-kor történt szerkesztése után volt. (Szinonimák)
Rebutia muscula
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia muscula
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Rebutia muscula Ritter & Thiele, 1963
    • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév a latin musculus („egérke, kisegér”) szóból ered, a taxon szőrszerűen finom, sűrű tövisezetére utalva.

Első leírás

  • Taxon 12: 29. (1963)

Szinonimák

Fotó: Lukoczki Zoltán

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Csoportképző faj. Hajtásai zöldek, eleinte félgömb alakúak, később kissé megnyúlnak, átmérőjük 3–4 cm. Gyökérzete szálas.

Bordák

25–40 db, alig feltűnő borda, kb. 2 mm magasak.

Areolák

Kissé oválisak, fehér filcesek, egymástól kb. 2 mm távolságra helyezkednek el.

Tövisek

Areolánként mintegy 50 db tövis található. Nagyon finomak, egyenesek, fényes fehérek, 2–4 mm hosszúak. Minden irányba állnak; perem- és középtövisek nem különíthetők el.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtás alsó részén fejlődnek, 35 mm hosszúak és 30 mm szélesek.

  • Magház: zöld, apró pikkelyekkel, rövid fehér gyapjúval és fehér szőrszálakkal borított
  • Virágcső: olívzöld, zöld pikkelyekkel, fehér gyapjúval és kevés puha fehér szőrrel
  • Porzók: két sorban állnak, a porzószálak fehéres színűek, a portokok sárgák
  • Bibeszál: fehér; bibe: 4–5 ágú, sárgás, a porzók fölé emelkedik
  • Lepellevelek: lapát alakúak; a belsők viszonylag tompa hegyűek, narancssárgák, kb. 20 × 5 mm-esek; a külsők hosszabbak és hegyesebbek

Termés és mag

A termés kb. 5 mm átmérőjű, lapos, zöldesbarna gömb, virágmaradvánnyal. Magjai feketék, sapka alakúak, tompa fényűek, 0,8 × 1,2 mm méretűek.

Elterjedés és élőhely

  • Elterjedés: Bolívia, Tarija régió, Narvaez környéke; előfordulása kiterjed a kb. 80 km-rel délebbre fekvő Padcaya térségére is
  • Tengerszint feletti magasság: 1800–2500 m
  • Élőhely: rendkívül ritkás sziklagyepek; felszíni vulkanikus kőzeten, illetve az azt kitöltő sekély talajon, főként mohák és zuzmók között

Kultúrában tartás

Dekoratív és hálás faj. Apró fehér tövisei teljesen befedik a hajtásokat, hófehér megjelenést adva a növénynek, amit az élénk színű virágok látványosan egészítenek ki. Virágzása általában májusban kezdődik, de a legtöbb Rebutia fajtól eltérően a fejlődési időszak végéig több hullámban is képes virágozni.
Megfelelő körülmények szükségesek: jól szellőző tartás, forró és levegőtlen üvegházban gyengébben teljesít. Talaja mészmentes, ásványi alapú legyen. Nyáron enyhén szűrt napfény, mérsékelt öntözés javasolt; télen teljesen száraz pihenőt igényel. A kisebb növényeket célszerű akár évente átültetni. Irodalmi adatok szerint az idős (10–15 éves) példányok gyakran elcsúnyulnak.

Taxonómiai megjegyzések

Közeli rokonságát a Rebutia fiebrigii fajjal már Friedrich Ritter is említette; a mai rendszerezők többnyire annak egyik változataként kezelik.

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 550. kártya