Ugrás a tartalomhoz

Rebutia simoniana

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. január 11., 12:56-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Rebutia simoniana}} <span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == * ''Aylostera deminuta'' (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016 ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Rebutia simoniana'' Rausch, 1984 ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A '''nemzetség''' neve a francia '''Pierre…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Rebutia simoniana
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia simoniana
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Rebutia simoniana Rausch, 1984
    • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.

A fajnév egy német kaktuszgyűjtő, Wilhelm Simon (1909–1989) nevét viseli, aki 1952 és 1955 között a Német Kaktusz Egyesület (DKG) elnöke volt.

Típuspéldány

  • Első leírása: Kakteen und andere Sukkulenten 35(9): 204. 1984.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch, 1984

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Élőhelyén nem sarjadó, gömbölyű hajtást nevelő növény. A hajtás átmérője körülbelül 2,5 cm. Kultúrában enyhén sarjadhat, a hajtások idővel megnyúlnak. Színük zöld.

Areolák

Kerekek vagy oválisak, fehér vagy halványbarna gyapjúval borítottak.

Tövisek

  • Középtövis: 1–4 darab, kissé hosszabb és erősebb, fehér színű, barnás csúccsal.
  • Peremtövis: 11–13 darab, körülbelül 5 mm hosszú, törékeny, üvegfehér színű. A tövisek színe idővel sárgásra változik.

Generatív test

Virág

Virágának színe a narancssárgának egy különleges, világos, mégis élénk árnyalata. A virágok hossza és átmérője egyaránt körülbelül 3,5 cm.

  • Lepellevelek: lepellevél külső tagjai ibolyás színezetűek, hátoldalukon ibolyászöld középcsíkkal.
  • Ivarlevelek: bibe sárgás, csaknem fehér.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Bolívia – Chuquisaca közigazgatási területen, Sud Cinti tartományban, La Cueva település környékén, 3500 m tengerszint feletti magasságban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Aprózódott vulkanikus kőzeten, kövek között, szikár, mohákkal és zuzmókkal ritkásan benőtt sziklagyepeken él. Más élőhelye nem ismert.

Kultúrában tartás

Különleges virágszíne miatt érdekes gyűjteményi növény. Fényigénye nagyobb, mint a Chuquisaca vagy Tarija területéről származó egyéb Rebutia fajoké. Üvegházban, a többi fajjal azonos módon tartva gyorsan megnyúlik, ami ennél a taxonnál különösen intenzív. Magashegyi faj, a túlzott meleget nehezen viseli, ezért erősebb fényre inkább szabadban ajánlott tartani. Így megbízhatóan és több héten át virágzik, többnyire májusban. Egyéb igényei megegyeznek a környékbeli fajokéval.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Virágának különleges, világos, élénk narancssárga színe különbözteti meg a közeli rokon fajoktól. Élőhelyén veszélyesen közel él a Rebutia fiebrigii faj klasszikus formáihoz.

Taxonómia és filogenetika

A mértékadó rendszertan ezt a taxont a rendkívül változékony Rebutia fiebrigii faj szinonimájának tekinti. A szakirodalom szerint virágszíne változó lehet, akár piros is, ami valószínűleg a fiebrigii fajjal való közeli együttélés következménye, és alátámasztja a szinonim kezelést.

Egyéb

A gyűjtők a simoniana nevet elsősorban a típusos, különleges virágszínű példányokra használják, és ezen a néven jeltáblázzák a növényeket.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 477. kárty