Lobivia ancistrophora

Echinopsis ancistrophora
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Echinopsis
Faj	Echinopsis ancistrophora

Tudományos név

• Lobivia ancistrophora (Speg.) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 30. 2012. Sec. Schlumpberger (2012)
  • A tudományos név státusza: érvényes
• Echinopsis ancistrophora (Spegazzini) Spegazzini, 1905
  • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

• A szinonim nemzetségnevet az ógörög echinos = sün szóból képezték az -opsis képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (echinopsis = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi.
• A fajnév ógörög szóösszetétel, a növény horogszerűen hajlott középtövisét jellemzi (ankistron = horog; -phoros = valamit hordozó, viselő).

Típuspéldány

• Echinopsis ancistrophora; Spegazzini, Argentína, Tucumán és Salta tartományok; 1905
• Első leírása: Anales del Museo Nacional de Buenos Aires ser. 3, 4: 492. 1905.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Spegazzini 1905

Echinopsis ancistrophora képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Lobivia ancistrophora szinonimái

• (A keresett Echinopsis ancistrophora ennek a taxonnak a szinonimája)*

• ≡ Echinopsis ancistrophora, ≡ Pseudolobivia ancistrophora, ≡ Mesechinopsis ancistrophora
• = Lobivia graulichii, ≡ Echinopsis ancistrophora var. graulichii
• = Echinopsis polyancistra, ≡ Pseudolobivia polyancistra, ≡ Mesechinopsis polyancistra, ≡ Echinopsis ancistrophora var. polyancistra
• = Echinopsis hamatacantha, ≡ Pseudolobivia hamatacantha, ≡ Mesechinopsis hamatacantha, ≡ Echinopsis ancistrophora var. hamatacantha
• = Echinopsis kratochviliana, ≡ Pseudolobivia kratochviliana, ≡ Neolobivia kratochviliana, ≡ Echinopsis ancistrophora var. kratochviliana
• = Echinopsis leucorhodantha, ≡ Pseudolobivia leucorhodantha, ≡ Mesechinopsis leucorhodantha
• = Echinopsis lobivioides, ≡ Pseudolobivia lobivioides, ≡ Mesechinopsis lobivioides, ≡ Pseudolobivia pelecyrhachis var. lobivioides, ≡ Echinopsis pelecyrhachis var. lobivioides
• = Echinopsis pelecyrhachis, ≡ Pseudolobivia pelecyrhachis, ≡ Mesechinopsis pelecyrhachis
• = Echinopsis torrecillasensis, ≡ Pseudolobivia torrecillasensis, ≡ Lobivia arachnacantha var. torrecillasensis, ≡ Echinopsis arachnacantha var. torrecillasensis, ≡ Echinopsis ancistrophora var. torrecillasensis, ≡ Echinopsis arachnacantha subsp. torrecillasensis
• = Echinopsis tapecuana, ≡ Echinopsis obrepanda subsp. tapecuana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Lapított gömbszerű növény, kifejlett korában 5-8 cm-es átmérőt ér el. Színe fényes sötétzöld, a bordák élén gyakran vöröses színeződéssel. A hajtás csúcsa enyhén benyomott, gyapjas, tövistelen. 12-15 db bordája egyenes, éles, kb. 1 cm magas, mély árkok által szemölcsökre tagolt. Az areolák ezekben az árkokban ülnek, egymástól 6-14 mm távolságra. Színük sárgásfehér vagy szürke, alakjuk kerek vagy háromszögű, 3 mm szélesek és 2 mm magasak.

5-7 db peremtövise 5-15 mm hosszú. A peremtövisek finomak, hajlékonyak, sugárirányban állnak, kisebb-nagyobb mértékben visszahajlók. A színük fiatal korukban sárgás vagy zöldes, a csúcsuk barna vagy fekete. Később kifehérednek, vagy szürkés rózsaszínné válnak, vöröses csúccsal. Középtövise akár hiányozhat is, de egy db általában van, ez felfelé áll és erősen, csaknem horogszerűen visszahajlik. Színe vöröses, hossza 10-20 mm.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtás oldalán fejlődnek, ezek hossza 16 cm, átmérője 8,5 cm. A magház és a virágcső halványzöld, rajtuk ritkán álló apró, háromszögű pikkelyek találhatók, amelyeknek a csúcsa vöröses. Az axillákban szürke és fekete szőrcsomók fejlődnek. A virágcső átmérője a magháznál 7-8 mm, felfelé kissé szélesedik. A virág illat nélküli vagy egészen gyenge illatú.

-Takarólevelek: A külső lepellevelek keskeny lándzsásak, eleinte zöldek, később fehérek, széles zöld középcsíkkal. A belső lepellevelek hófehérek, széles lapát alakúak. A virág torka zöld színű.

-Ivarlevelek: A két sorba rendeződött porzók szála halvány zöldes árnyalatú, a portokok krémszínűek. A bibeszál halványzöld, a tövénél sötétebb. A bibe fehér, 9-12 ágú.

Termés

Termése ovális, 16 mm hosszú és 8 mm széles, zöld színű, némi bíbor színeződéssel.

-Magja: Magvai kissé fényesek, feketék, apró felszíni dudorokkal, 1,1-1,3 mm átmérőjűek.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Argetínában, Tucumán tartomány északi, valamit Salta déli részén található. Elterjedési területe magába foglalja Jujuy tartományt is, valamint Bolívia Tarija tartományát.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Az ismert gyűjtéseket 1000 és 2700 méter közötti magasságokban végezték, ahol a növény ritkás lombhullató cserjék, lágyszárúak (főleg pázsitfűfélék), felszíni aprózódott kövek vagy sziklák között él.

Kultúrában tartás

Kezdő gyűjtők számára is ajánlható, könnyen tartható faj. Porózus, ásványi alapú, enyhén savanyú talajban jól fejlődik. Szellős növényházban vagy szabadban tartva a legszebb. Virágait május-júniusban fejleszti és nyitja ki, megfelelő tartásmód mellett egyszerre többet is. A viszonylag kisméretű növényen egyszerre nyíló 5-6 db, közel 20 cm hosszú virág látványa megkapó. A virágok nem egy éjszakásak, az időjárástól, és különösen a hőmérséklettől függően 2-3 napig is nyitva lehetnek. Teleltetése teljesen szárazon, a legtöbb gömbkaktusszal azonos módon történhet.

Egyéb

A faj meglehetősen változékony, a tövisek száma, mérete, alakja, a virágok színe és mérete, valamint a bordaszám jelentős különbségeket mutathat az egyes populációk között. Emiatt a fajt több néven is leírták az évtizedek során. A polyancistra néven leírt forma tövisei pl. rövidebbek, finomabbak, virágai rövidebbek, a virágcső pikkelyeinek a színe barnás és a külső lepellevelek színeződése is barna, szemben a típus forma zöldjével.

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 535. kártya