Lobivia ferox

Echinopsis ferox
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Echinopsis
Faj	Echinopsis ferox

Tudományos név

• Lobivia ferox Britton & Rose, Cactaceae 3: 50. 1922. Sec. Hunt (2016)
  A tudományos név státusza: érvényes
• Echinopsis ferox (Britton & Rose) Backeberg, 1934
  A tudományos név státusza: szinonima

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

• Lobivia: Ez egy anagramma, amely az ország nevéből, Bolíviából (Bolivia) származik. Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose alkotta meg a nevet 1922-ben, utalva ezzel a növények elsődleges származási helyére és elterjedési központjára.
• A szinonim nemzetségnevet az ógörög "echinos"=sün szóból képezték az "-opsis" képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű ("echinopsis"=sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi.
• A latin fajnév jelentése: vad, kegyetlen. A taxon rendkívül erős, vastag és hosszú középtövisei érdemelték ki ezt a jelzőt.

Echinopsis ferox képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Soehrensia candicans szinonimái

• (A keresett Echinopsis candicans ennek a taxonnak a szinonimája)*

• ≡ Cereus candicans, ≡ Echinocereus candicans, ≡ Echinocereus candicans, ≡ Trichocereus candicans, ≡ Echinopsis candicans
• = Cereus candicans var. tenuispinus, ≡ Trichocereus candicans var. tenuispinus, ≡ Echinopsis candicans var. tenuispina
• = Cereus montezumae
• = Echinocactus candicans
• = Cereus gladiatus, ≡ Echinocereus gladiatus, ≡ Cereus candicans var. gladiatus, ≡ Cereus candicans f. gladiatus, ≡ Trichocereus gladiatus, ≡ Echinopsis candicans var. gladiata, − Trichocereus candicans var. gladiatus
• = Cereus nitens, ≡ Trichocereus candicans var. nitens
• = Cereus candicans var. robustior, ≡ Cereus candicans f. robustior
• = Echinopsis dumeliana, ≡ Echinopsis dumesniliana
• = Echinocereus candicans var. tenuispinus
• = Cereus candicans var. dumesnilianus
• = Cereus dumesnilianus
• = Cereus dumesnilianus
• = Cereus candicans var. courantii, ≡ Cereus candicans f. courantii, ≡ Trichocereus courantii, ≡ Echinopsis courantii
• = Cereus lamprochlorus var. salinicola
• = Trichocereus gladiatus
• = Trichocereus purpureopilosus, ≡ Echinopsis purpureopilosa, ≡ Trichocereus purpureopilosa
• = Trichocereus neolamprochlorus
• = Trichocereus candicans var. roseiflorus, ≡ Helianthocereus pseudocandicans var. roseiflorus
• = Helianthocereus pseudocandicans
• = Helianthocereus pseudocandicans var. flaviflorus
• = Trichocereus pseudocandicans, ≡ Echinopsis pseudocandicans
• = Trichocereus candicans f. rubriflorus
• − Cereus gladiatus var. courantii
• − Trichocereus candicans subsp. pseudocandicans

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Nagyon változékony faj. Többnyire magános, gömbölyded, vagy rövid hengeres alakú. Magassága általában 20-50 cm körüli, de 1 méter magas példányok is ismertek. Átmérője a 30, ritkán 40 cm-t is elérheti. Bordáinak száma változó, de általában nem éri el a 30-at. A bordák 2-3 cm magasak, élesek, az idősebb növényeken csavart lefutásúak lehetnek.

Areolák

Areolái 3 cm távolságra állnak egymástól.

Tövisek

• Peremtövis: 10-12 db peremtövisének hossza nagyon változó, de nem éri el a 6 cm-t. A perem- és középtövisek nem mindig különböztethetők meg egymástól.
• Középtövis: 3-4 db középtövise erős, felálló, hajlott, hosszuk elérheti a 15 (18) cm-t is.

• Echinopsis ferox
• 
  1.
• 
  2.
• 
  3.
• 
  4.

Generatív test

Virág

A virágok a növény oldalán, vagy az alaphoz közel fejlődnek, 7-10 cm hosszúak, 6-8 cm átmérőjűek. A virágcső hajlott, fehér, szürke, vagy barna hajjal sűrűn fedett.

• Lepellevelek: Színük változatos, a típus élőhelyen fehér, de más populációkban rózsaszín, bíborszínű, sárga és vörös egyaránt előfordulhat.

Termés

Gömbölyű, vagy hordó alakú, 15-20 mm átmérőjű, sötétzöld, fehér húsú, éretten hosszában felreped.

• Magja: Magjai sötétbarnák, 1,5 mm hosszúak.

• Lobivia ferox
• 
  1. Jokhel Csaba
• 
  2. Jokhel Csaba
• 
  3. Jokhel Csaba

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Bolíviában, Oruro tartományban található, Oruro várostól keletre. Elterjedési területe három országra is kiterjed: Bolíviában Chuquisaca, Oruro, Potosi és Tarija tartományokban, Argentínában Jujuy és Salta tartományokban, Chilében pedig Tarapacá régióban található.

Élőhely: Magashegyi faj, élőhelyei általában 3000 és 4000 méter közötti magasságban találhatók, sűrű, vagy ritkás növényzetű (főleg pázsitfűfélék, más kaktuszfajok, törpecserjék által fedett) sziklagyepekben, néha szinte növényzetmentes vulkanikus sziklák között, aprózódott kőzetfelszíneken.

Kultúrában tartás

A faj szépen nevelt példányai különleges darabjai lehetnek a gyűjteményeknek. Extrém töviseikkel mindenképpen feltűnő, impozáns növények. Tartásuk során a magashegyi jelleget szem előtt kell tartani. A zárt, forró üvegház nyáron túlságosan meleg számára. Sokkal jobban érzi magát a szabadban, ahol szükség esetén akár csapadék elleni védelem nélkül is megél, ha talaja megfelelően porózus szerkezetű. Lapos, déli tájolású, sok napot kapó épületek tetején, szoktatás után, kiváló nyaraltató helyet találunk számára, más fényigényes kaktuszfajokkal egyetemben. Szerencsésebb azért, ha az esőtől meg tudjuk védeni, de mindenképpen biztosítsunk számára friss levegőt. Ásványi anyagban gazdag, enyhén savanyú talajt keverjünk számára. A megfelelően fényhez szoktatott növényt akár teljes napfényen is tarthatjuk, üvegházban azonban célszerű némi árnyékolást biztosítani.

Egyéb

Változékonysága miatt nagyon sok néven leírták, amelyek egy részével (longispina, potosina, ducis-pauli) a gyűjteményekben ma is találkozhatunk.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Lukoczki Zoltán (1. és 3.), Bodor János (2. és 4.)
• Lektorálta: Papp László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 341. kártya