Lobivia haematantha var. jasimanensis
| Lobivia haematantha | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Lobivia |
| Faj | Lobivia haematantha |
Tudományos név
- Echinopsis haematantha (Speg.) D.R.Hunt in Bradleya 9: 88. 1991. Sec. Schlumpberger & Renner (2012)
- A tudományos név státusza: érvényes
- Lobivia haematantha var. jasimanensis Rausch, Lobivia 85: 140. 1987
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnevet az ógörög echinos = sün szóból képezték az -opsis képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (echinopsis = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi.
- A szinonim nemzetségnév Bolívia országnév anagrammája (hangcserés neve), melyet Britton és Rose adott 1922-ben.
- A fajnév ógörög szóösszetétel, jelentése: vérvörös virágú (haima, haimatos = vér, vérpiros, anthos = virág).
- A faj egyik lehetséges virágszínét jellemzi. A jasimanensis fajnév a típus élőhelyre utal.
Típuspéldány
- Lobivia haematantha var. jasimanensis Rausch; Rausch, Jasimana, Argentína.
- Első leírása: Lobivia 85: 140, 60. 1987 [1985-86 publ. 1987].
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton és Rose 1922; Walter Rausch 1987 (a varietást).
A(z) Echinopsis haematantha szinonimái
- (A keresett Lobivia haematantha var. jasimanensis ennek a taxonnak a szinonimája)*
- ≡ Echinocactus haematanthus, ≡ Lobivia haematantha
- = Echinopsis albispina
- = Echinopsis cachensis, ≡ Echinocactus cachensis, ≡ Lobivia cachensis, ≡ Lobivia haematantha var. cachensis
- = Lobivia kuehnrichii, ≡ Lobivia haematantha var. kuehnrichii, ≡ Hymenorebutia kuehnrichii, ≡ Lobivia haematantha subsp. kuehnrichii, ≡ Echinopsis kuehnrichii, ≡ Echinopsis haematantha var. kuehnrichii
- = Lobivia drijveriana, ≡ Hymenorebutia drijverana, ≡ Lobivia haematantha var. drijveriana
- = Lobivia drijveriana var. astranthema
- = Lobivia elongata, ≡ Echinopsis elongata, ≡ Lobivia haematantha subvar. elongata, ≡ Lobivia haematantha var. elongata, ≡ Echinopsis haematantha var. elongata
- = Lobivia mirabunda
- = Lobivia hualfinensis, ≡ Lobivia haematantha subvar. hualfinensis, ≡ Lobivia haematantha var. hualfinensis, ≡ Echinopsis hualfinensis, ≡ Echinopsis haematantha var. hualfinensis
- = Lobivia amblayensis, ≡ Echinopsis amblayensis, ≡ Lobivia haematantha subvar. amblayensis, ≡ Lobivia haematantha var. amblayensis, ≡ Echinopsis densispina var. amblayensis
- = Lobivia amblayensis var. albispina, ≡ Echinopsis amblayensis var. albispina
- = Lobivia hualfinensis var. fechseri, ≡ Lobivia haematantha subvar. fechseri, ≡ Lobivia haematantha var. fechseri
- = Lobivia chorrillosensis, ≡ Lobivia haematantha subsp. chorrillosensis, ≡ Lobivia haematantha subvar. chorrillosensis, ≡ Lobivia haematantha subsp. chorrillosensis, ≡ Lobivia haematantha var. chorrillosensis, ≡ Echinopsis haematantha var. chorrillosensis
- = Lobivia haematantha var. jasimanensis, ≡ Echinopsis haematantha var. jasimanensis
- = Lobivia haematantha var. viridis
- = Lobivia kuehnrichii var. antennifera
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A hajtás eleinte lapított gömb, később kissé megnyúlik, 60 mm-es magasságot és 45-50 mm átmérőt érhet el. A hajtás színe kékeszöld, világosabb zöld pontokkal mintázva. Gyökérzete hosszú, répaszerű gyökér. A hajtáscsúcs enyhén lapított, alig gyapjas. 10-13 db egyenes vagy enyhén csavart lefutású bordája sokszög alapú, kúpos szemölcsökre tagolt. Az areolák kerekek vagy oválisak, 3-5 mm hosszúak és 2-3 mm szélesek, fehér filccel fedettek, ami az idősebb areolákon kissé megszürkül. 7-11 db peremtövisének színe a sárgástól a rózsaszínes szürkéig változik. A peremtövisek a hajtáshoz simulnak, a hajtás felé kissé hajlottak, kuszáltak, hosszuk 15-20 mm. Egyetlen középtövise erős, merev, felálló, és felfele görbülő. Színük barnás vagy rózsaszínes szürke, a csúcsuk sötétbarna, hosszuk 40-55 mm.
Generatív test
Virág
A hajtás oldalán fejlődő virágai 50 mm hosszúak és hasonló szélesek. A magház és a virágcső világoszöld, amelyet rózsaszínes csúcsú barna pikkelyek, valamint dús haj borítanak. A szőrzet fekete és fehér szálak egyvelege, a virágcső felső részén már a fekete dominál.
- Takarólevelek: A külső lepellevelek spatula alakúak, hegyesek, a csúcsuk kárminvörös, barnás vagy feketés középcsíkkal. A belső lepellevelek hasonló alakúak, csak szélesebbek. A színük fénylő vörös, a közepük és az alapjuk narancsvörös.
- Ivarlevelek: A porzószálak halványsárgák, a portokok krémszínűek. A bibe és a bibeszál zöldes.
Termés
Termése kerek vagy tojásdad, 12 mm átmérőjű és legfeljebb 15 mm hosszú. A színe zöld és vörös egyvelege, apró pikkelyekkel és fehér gyapjúval.
- Magja: Fekete magjai gömbölydedek, kb. 1 mm-esek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Rausch az első leírásban egy Jasimana nevű kis település környékét jelölte meg típus élőhelyként, amely Argentína Salta tartományában található. Lambert innen mintegy 100 km délre, Catamarca tartományban akadt a taxon nyomára a Barranca Larga-ban (Larga-kanyon). Ez utóbbi szerző szerint az elterjedési terület a Sierra del Hombre Muerto nevű hegységre terjed ki, amely mindkét tartományt érinti.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyoldalakon, vulkanikus sziklarepedésekben, ritkásfüvű sziklagyepekben, ritkábban alacsony lombhullató szórványos cserjék között, agyagos sekély talajon él.
Kultúrában tartás
A növény meglehetősen ritka a gyűjteményekben. Kis termete, szép hamvas hajtásszíne, erőteljes, színes tövisei és élénk színű, nagyméretű virágai miatt kifejezetten szép faj. Bár élőhelyéről nincs túl sok információnk, mindenképpen magashegyi származású. Ásványi anyagokban gazdag, savanyú kémhatású talajban tartandó, napfényes elhelyezésben. Júniusban virágzik.
Egyéb
A Nemzetközi Cactaceae Rendszertani Csoport az újabb vizsgálatok alapján (Schlumpberger és Renner 2012) az Echinopsis mellett újra létrehozta a Lobivia és Trichocereus nemzetségeket, így tárgyalt fajunk újra Lobivia lett.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektor: Papp László
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 537. kártya