Kategória:Zamioculcadeae
| Zamioculcadeae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Alismatales |
| Család | Araceae |
| Alcsalád | Aroideae |
| Nemzetség- csoport |
Zamioculcadeae |
Tudományos név
- Zamioculcadeae Schott ex Reveal (2012)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A tribus neve a típusnemzetség, a Zamioculcas nevéből származik. A Zamioculcas név egy összetett szó: a Zamia (egy cikász nemzetség, a görög zamia – ‘fenyőtoboz’ szóból, amit Plinius használt a sérült tobozokra) és az arab colcas vagy qolqas (az Colocasia nemzetségre utalva, amely az Araceae család tagja) szavak kombinációja. Ez a morfológiai hasonlóságra utal, mivel a növény levelei a Zamia leveleire, míg egyéb jellemzői a kontyvirágfélékre emlékeztetnek.
Típus
- Zamioculcas Lodd. (1829)
- Első leírása: James Loddige írta le a típusnemzetséget 1829-ben a Botanical Cabinet-ben. A tribus szintű érvényesítést James Lauritz Reveal végezte el.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heinrich Wilhelm Schott (eredeti leírás alapjai), modern taxonómiai validálás: James Lauritz Reveal, 2012.
Zamioculcas képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Zamioculcadinae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A tribus tagjai évelő, lágyszárú növények. A szár módosult, megvastagodott, föld alatti szukkulens rizómát (gyöktörzset) alkot, amely víztárolásra specializálódott. A gyökérzet húsos, vaskos adventív gyökerekből áll. A levél (vagy levelek) szárnyasan összetett, a levélkék bőrszerűek, fényesek és elliptikusak. A levélnyél alapja gyakran duzzadt, szintén víztároló funkciót lát el.
Generatív test
Virág
A virágzat a kontyvirágfélékre jellemző torzsavirágzat (spadix), amelyet egy zöldes vagy barnás fellevél (spatha) vesz körül. A virág apró, egyivarú, a torzsán sűrűn elhelyezkedve.
- Takarólevelek: A lepellevél hiányzik vagy redukált a redukált virágszerkezetben.
- Ivarlevelek: A porzós virágokban a porzószálak rövidek, a portokok két rekeszűek. A termős virágokban a termő felső állású, a bibeszál rövid, a bibe pedig fejes vagy korong alakú.
Termés
A termés bogyótermés, amely éretten húsos, általában fehéres vagy sárgás színű.
- Magja: A magok sima felszínűek, endospermiumot tartalmaznak.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Elsősorban Kelet-Afrikában őshonosak, beleértve Kenya, Tanzánia, Malawi, Mozambik és Dél-Afrika (KwaZulu-Natal tartomány) területeit.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz erdőkben, szavannákon és sziklás területeken fordulnak elő. Geofiton életmódot folytatnak, a száraz évszakot a föld alatti rizómájuk segítségével vészelik át. Jellemzően árnyékos vagy félárnyékos helyeken élnek.
Kultúrában tartás
A Zamioculcas nemzetség (különösen a Zamioculcas zamiifolia) világszerte rendkívül népszerű szobanövény. Kimagasló tűrőképessége miatt kedvelt: jól bírja az alacsony fényviszonyokat és a rendszertelen öntözést. Túlöntözésre érzékeny, mivel a rizómája hajlamos a rothadásra. Szaporítása levéldugványról is lehetséges, ami ritka az egyszikűek körében.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Zamioculcadeae tribus tagjai (főleg a Zamioculcas és a Gonatopus) megkülönböztethetők más Araceae tagoktól a szárnyasan összetett, szukkulens levelek és a föld alatti, gumószerű szár (rizóma) alapján. A Gonatopus nemzetség abban tér el, hogy a levélnyélen egy jellegzetes ízület (pulvinus) található.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) rendszere szerint az Alismatales rendbe, azon belül a Araceae családba tartozik. A családunkon belül az Aroideae alcsalád része. Molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a Zamioculcadeae a Stylochaeton nemzetséggel áll közelebbi rokonságban.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 2 alkategóriával rendelkezik (összesen 2 alkategóriája van).