Salmonopuntia salmiana
| Salmonopuntia salmiana | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Salmonopuntia |
| Faj | Salmonopuntia salmiana |
 
| |
| Opuntia salmiana | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Salmonopuntia salmiana | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Opuntia salmiana |
Tudományos név
- Salmonopuntia salmiana (J.Parm. ex Pfeiff.) P.V.Heath in Calyx 6(2): 41. 1999. Sec. Griffith & Porter (2009)
elfogadott, érvényes név - Opuntia salmiana J.Parm. ex Pfeiff. in Enum. Diagn. Cact. 157. 1837.
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév (Salmono-) William (Bill) Salmon (1947–2010) dél-afrikai kaktuszgyűjtő és szakértő tiszteletére lett választva. Az utótag (-opuntia) a kaktuszfélék egyik alapnemzetségére, az Opuntia-ra utal, amelynek eredete a görög Opous (Όποῦς) város nevére vezethető vissza. Plinius leírása szerint a város környékén élt egy fügeszerű növény, amelynek leveleiből sarjadt az új hajtás.
- A fajnév (salmiana) Salm-Reifferscheid-Dyck Joseph herceg és botanikus tiszteletére lett adva.
- A név jelentése: „Salmon-féle salm-dycki Opuntia”.
Típus
- Salmonopuntia salmiana (J.Parm. ex Pfeiff.) P.V.Heath; Gyűjtő: Joseph Parmentier, Ludwig Karl Georg Pfeiffer
- Első leírása: Joseph Parmentier ex Ludwig Karl Georg Pfeiffer (1837), mint Opuntia salmiana.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: P.V. Heath, 1999.
Salmonopuntia salmiana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Salmonopuntia salmiana szinonimái
- ≡ Opuntia salmiana, ≡ Cylindropuntia salmiana, ≡ Austrocylindropuntia salmiana, ≡ Platyopuntia salmiana, ≡ Salmiopuntia salmiana
- = Opuntia floribunda
- = Opuntia spegazzinii, ≡ Cylindropuntia spegazzinii, ≡ Austrocylindropuntia spegazzinii, ≡ Austrocylindropuntia salmiana var. spegazzinii, ≡ Opuntia salmiana var. spegazzinii
- = Opuntia albiflora, ≡ Austrocylindropuntia albiflora, ≡ Austrocylindropuntia salmiana var. albiflora, ≡ Opuntia salmiana var. albiflora
- = Opuntia wagneri
- = Opuntia ipatiana, ≡ Austrocylindropuntia ipatiana
- = Salmonopuntia salmiana f. alba
- = Salmonopuntia salmiana f. glauca
- = Salmonopuntia salmiana f. rosea
- = Opuntia mucheri
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Monotipikus (monospecificus) bokros (fruticosus) növény, főleg az alapból (basis) elágazva. A szár karcsú (gracilis), a szártagok hengeresek (cylindricus). A hajtás részei nem szemölcsösek (non tuberculatus), és rendkívül könnyen leválnak (facile solubilis). Színük gyakran a rózsaszíntől a bíbor (purpureus) vagy lilás árnyalatokig terjed. Az areolák aprók (minutus), gyapjasak (lanuginosus), fehér (albidus) színűek, és sárga glochidium-ok (glochidium luteus) találhatók rajtuk. A tövisek száma változó, néha teljesen hiányoznak (absens).
Generatív test
Virág
A virág nappali nyílású (diurnalis), önmeddő (autosterilis), ugyanakkor érdekessége, hogy pollináció nélkül (sine pollinatione) is képes termést hozni (partenokarpia). Alakja forgós (rotatus), színe halványsárga (luteus pallidus) vagy fehéres (albidus). A virágbimbók színe a rózsaszíntől a skarlát (coccineus) színig változhat. A beporzást rovarok (insecta), többek között specializált legyek (Musca specialis) végzik.
- Takarólevelek: A lepellevél (vagy sziromlevél) halványsárga vagy fehéres, a bimbó állapotban vöröses árnyalatú.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok elhelyezkedése a nemzetségre jellemző, a termő a beporzástól függetlenül is fejlődésnek indulhat.
Termés
A termés megnyúlt (elongatus) vagy buzogány alakú (claviformis), színe a vörösestől a lilás (purpureus) vagy ibolya (violaceus) színig terjed. Majdnem fegyvertelen (paene inermis), de többé-kevésbé glochidium-ok fedik, és gyakran sarjadzó (prolifer).
- Magja: Leírás nélküli (indescriptus). Bár a növényeket gyakran meddőnek (sterilis) feltételezik, az élőhelyi populációkban néha találni 2-3 magot tartalmazó terméseket.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Cordoba, Entre Rios, Jujuy, Rioja, Salta, Santa Fe, Santiago del Estero, San Luis), Bolívia (Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), Brazília?, Paraguay (Boqueron, Alto Paraguay).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Erdőkben és előhegyekben (pedemontium) fordul elő.
- Gyakran vályogos (lutosus) talajon, mohák (Musci) és páfrányok (Filices) társaságában él.
- Megtalálható gránit (graniticus) sziklák (saxum) között is.
- Előfordul füvek (Gramineae) között, homokos (arenosus) vagy kavicsos (glareosus) talajon.
- Tengerszint feletti magassága: 80 m-től 2330 m-ig.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Salmonopuntia salmiana a rendkívül karcsú, hengeres, könnyen leváló szártagjairól ismerhető fel, amelyek gyakran lilás elszíneződést mutatnak. Az önmeddő (autosterilis) életmód ellenére jelentkező partenokarpia és a sarjadzó termések fontos megkülönböztető bélyegei a rokon Opuntia fajokhoz képest.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni filogenetikai kutatások, különösen Griffith & Porter (2009) és Majure és mtsai (2012) vizsgálatai megerősítették, hogy ez a taxon az Opuntia sensu stricto kládon kívül helyezkedik el. Ez a jól alátámasztott különálló leszármazási vonal indokolja a külön nemzetségként (Salmonopuntia) való kezelést. A korábbi Salmiopuntia Frič elnevezés Mottram (2014) szerint érvénytelen, és Guiggi (2011) érvényesítési kísérlete is feleslegesnek bizonyult Heath (1999) korábbi érvényes publikációja miatt.