Frailea gracillima subsp. horstii

Frailea gracillima subsp. horstii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Fraileeae
Nemzetség	Frailea
Faj	Frailea gracillima
Alfaj	Frailea gracillima subsp. horstii

Tudományos név

• Frailea gracillima subsp. horstii (F.Ritter) P.J.Braun & Esteves in Succulenta (Netherlands) 74(3): 130. 1995 sec. Zappi & Taylor 2020
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Manuel Fraile (1850–?) spanyol származású amerikai kertészeti szakember nevét őrzi, aki az USA Mezőgazdasági Intézetének kaktuszgyűjteményét gondozta; a nemzetség a Cactaceae családba tartozó Frailea tagja.
• A fajnév a latin gracillimus (= igen karcsú, vékony, törékeny) szóból származik, a növény hajtásának alakjára utal.
• Az alfajnév Leopold Horst (1918–1987) német származású, Brazíliában tevékenykedő kaktuszkutató nevét őrzi, aki számos fajt gyűjtött és tanulmányozott.

Fotó: Papp László

Fotó: Lukoczki Zoltán

Fotó: Kádár I. Csaba

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Brazília, Rio Grande do Sul állam, Caçapava do Sul környéke
• Első leírása: (Frailea horstii) – Succulenta (Netherlands) 49: 125 (1970)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Braun & Estevez (1995), mint Frailea gracillima subsp. horstii

A(z) Frailea gracillima subsp. horstii szinonimái

• ≡ Frailea horstii, ≡ Astrophytum horstii
• = Frailea buiningiana
• = Frailea buiningiana f. gracilispina
• = Frailea horstii subsp. fecotrigensis, ≡ Frailea gracillima var. fecotrigensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kezdetben felálló, egyhajtású növény, később elterül és elágazik. Hajtásai hengeresek, 2–2,5 cm átmérőjűek, hosszuk elérheti a 18 cm-t. Színe mély, telt zöld.

Szemölcsök

A bordák apró, kb. 1 mm magas és 1,5–2 mm átmérőjű szemölcsökre tagoltak.

Areolák

Ellipszis alakúak, világosbarnák, kb. 1 mm hosszúak és 0,5 mm szélesek, egymástól 1,5–2 mm távolságra helyezkednek el.

Tövisek

• Középtövis: 3–6 darab, sárgásbarna vagy vörösesbarna, 4–6 mm hosszú.
• Peremtövis: 15–20 darab, fehéres színű, 2–3 mm hosszú.

A tövisek finomak, viszonylag sűrűn állnak.

Generatív test

Virág

4 cm hosszú és kb. 5 cm széles, feltűnő virág.

• Lepellevelek: kb. 27 mm hosszúak, 2,5–4 mm szélesek, oldalai csaknem párhuzamosak.
• Ivarlevelek: porzószálak fehéressárgák, portokok piszkossárgák; bibeszál 12–13 mm hosszú, a bibe halványsárga, kb. 10 ágú.

A virágcső alsó része lilás vagy zöldes, felső része kénsárga; a virágtorok kárminvörös.

Termés

• Magja: kb. 1,3 mm hosszú és 1,5 mm széles, kalap alakú, sötét feketésbarna, fényes felületű.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Brazília (Rio Grande do Sul), valamint feltehetően Uruguay egyes területei.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mészkő és gránit alapkőzetű, 250–400 m tengerszint feletti magasságban található sziklakibúvásokon él, kevés talajjal fedett felszíneken. Gyakran pázsitfűfélék és más növények között, enyhén árnyékolt környezetben fordul elő.

Kultúrában tartás

A Frailea nemzetségre jellemző igényű növény. Porózus, de szerves anyagban viszonylag gazdag talajt igényel. Vízigénye az átlagnál nagyobb, de a túlöntözés kerülendő. Érdemes több példányt együtt nevelni. Világos, enyhén árnyékolt helyet igényel. Nyáron virágzik, a virágok csak meleg (kb. 28 °C feletti) napokon nyílnak ki, gyakori a kleisztogámia. Télen 5 °C felett, szárazon teleltetendő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alapfajtól (Frailea gracillima) hosszabb hajtásaival, nagyobb bordaszámával, finomabb és sűrűbb töviseivel, valamint a lepellevelek alakjával különbözik.

Taxonómia és filogenetika

A taxon rendszertani megítélése változó; egyes szerzők önálló fajként (Frailea horstii) kezelik, míg mások a Frailea gracillima alfajaként tartják számon.

Egyéb

Az első példányokat Leopold Horst gyűjtötte Brazíliában, több más kaktusztaxonhoz hasonlóan Werner Uebelmann társaságában végzett gyűjtőútjai során.

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Papp László; Lukoczki Zoltán; Kádár I. Csaba
• Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 582. kártya