Acanthocalycium glaucum

Acanthocalycium glaucum
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Acanthocalycium
Faj	Acanthocalycium glaucum

Tudományos név

• Acanthocalycium glaucum F.Ritter in Taxon 13: 143. 1964. Sec. Hunt (2016)
  • A tudományos név státusza: érvényes
• Echinopsis thionantha subsp. glauca (Friedrich Ritter) Donald Bruce Lowry, 2005
  • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

• Az Acanthocalycium nemzetségnév etimológiája két ógörög szó összetételéből származik, amelyek a növények egyik legszembetűnőbb morfológiai sajátosságára utalnak:
  • akantha (ἄκανθα): jelentése tövis vagy tüske.
  • kalyx (κάλυξ): jelentése kehely, a botanikában a virágkehely.

A név szó szerinti jelentése tehát „tövises kehely”. A névválasztás nem véletlen, hiszen ez a nemzetség az alapján különül el a rokon kaktuszcsoportoktól (például az Echinopsis-tól vagy a Lobivia-tól), hogy a virágcsövet és a magházat borító pikkelyek hónaljából nemcsak szőrök vagy gyapjú, hanem kemény, szúrós, tövisszerű serték vagy valódi tövisek is erednek.

Ez a tulajdonság már a bimbós állapotban is jól látható: a bimbókat gyakran sűrűn borítják ezek a merev pikkelyek és tövisek, ami hatékony védelmet nyújt a növényevők ellen a fejlődő ivarszerveknek.

• A szinonim nemzetségnevet az ógörög „echinos” = sün szóból képezték az „-opsis” képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű („echinopsis” = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi.
• A fajnév ógörög szóösszetétel, a virág sajátosan sárga színét jellemzi: „theion” = kén, „anthos” = virág. Az alfaj neve latin eredetű, jelentése: hamvas, szürkészöld, kékesszürke, amely a hajtás színére utal.

Típuspéldány

• Acanthocalycium glaucum Friedrich Ritter; Friedrich Ritter, Argentína, Catamarca, Belén várostól északra, 1955, FR 964 (U - Holotípus, ZSS - Izotípus).
• Első leírása: Taxon 13: 143, 1964.
• A szinonim nemzetségbe helyezte: Donald Bruce Lowry, 2005.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1964.

Acanthocalycium glaucum képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Acanthocalycium glaucum szinonimái

• (A keresett Echinopsis thionantha subsp. glauca ennek a taxonnak a szinonimája)*

• ≡ Lobivia thionantha var. glauca, ≡ Echinopsis thionantha subsp. glauca, ≡ Acanthocalycium thionanthum subsp. glaucum
• = Echinopsis glaucina

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Nem sarjadzó növény, hajtásának alakja fiatal korában lapított gömb, később gömb, a nagyon idős példányok pedig rövid oszloppá fejlődhetnek. Kifejlett magassága általában 10-15 cm, de elérheti a 20 cm-t is, átmérője pedig legfeljebb 8 cm lehet. Hajtásait kékesszürke viaszbevonat fedi.

Gyökere erős, vaskos főgyökér. Lekerekített bordáinak a száma 8-14 db. Töviseinek színe általában sötét, tövüknél azonban fehér vagy világos színű. A peremtövisek száma 5-10 db, hosszuk 2,5 cm-ig terjedhet, de egészen rövid tövisű példányok is előfordulnak. Középtövise legtöbbször hiányzik, de esetenként 1-2 db előfordulhat.

Generatív test

Virág

Virágai leggyakrabban mélysárgák, de létezik kétszínű, vörös-sárga virágot bontó formája is. A virágok hossza és átmérője egyaránt 6 cm körüli. A virágcső sűrű, sötétbarna hajjal fedett, valamint tövisek is sűrűn borítják. Nappal nyíló virágait nyáron hozza.

• Takarólevelek: A lepellevél színe leggyakrabban mélysárga, esetenként vörös-sárga.
• Ivarlevelek: Porzószálai sárgák, a porzók (portokok) és a bibe színe egészen halvány, csaknem fehér.

Termés

Éretten ovális vagy kissé megnyúltabb, sötétzöld, erőteljes, fehér szőrrel fedett.

• Magja: Tompafekete színűek, 1,3 mm hosszúak, 1,1 mm szélesek, 1 mm magasak.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Argentínában, Catamarca tartományban található, Belén várostól északra. Elterjedési területe is erre, és a tőle délre fekvő La Rioja tartományra esik.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 2000-3000 méteres magasságokban, vulkánikus (főleg andezit) kőzeteken létrejött, alacsony humusztartalmú, aprózódott köves talajokon él. Ritkás növényzetben, pázsitfüvek, más kaktuszok és néhány alacsony cserjefaj közösségében fordul elő.

Kultúrában tartás

Nagyon lassan növekvő faj. Sarjnövényt rendes körülmények között nem nevel. Tartása nem problémás, nyáron sok levegő, sok fény, porózus, ásványi anyag alapú talaj alkotják a fő igényeit. Télen teljesen szárazon tartandó, a hidegre nem érzékeny, gond nélkül elviseli, ha a növényház 5 °C alá hűl. Enyhe fagyot, egyes vélemények szerint -10 °C-ot is kibír.

Egyéb

A taxon az Echinopsis aurantiaca néven is ismert formát is magában foglalja, amely vörös-sárga virágairól ismerhető fel.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Lukoczki Zoltán
• Lektor: Papp László
• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 390. kártya