Corynopuntia marenae
| Grusonia marenae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Cylindropuntieae |
| Nemzetség | Grusonia |
| Faj | Grusonia marenae |
 
| |
| Corynopuntia marenae | |
|---|---|
 Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Corynopuntia marenae |
Tudományos név
- Grusonia marenae (S.H.Parsons) E.F.Anderson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 71(6): 325. 1999 sec. Hernández & al. 2014
elfogadott, érvényes név - Corynopuntia marenae (S.H.Parsons) M.P.Griff. in Haseltonia 9: 91. 2003
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög eredetű: coryne = bunkó, mozsártörő; a rövid, vaskos, hengeres hajtásokra utal, amelyek végükön kiszélesednek. A második tag, az Opuntia a nemzetség közeli rokonságára utal.
- A fajnév a felfedező, Maren B. Parsons nevét viseli, aki az első leírás szerzőjének felesége volt.
Típuspéldány
- Első leírása: Desert Plant Life 8(1): 10–11, 1936
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: M. P. Griffith, 2003
A(z) Grusonia marenae szinonimái
- (A(z) Corynopuntia marenae a(z) Grusonia marenae szinonimája)*
- ≡ Opuntia marenae, ≡ Marenopuntia marenae, ≡ Pterocactus marenae, ≡ Corynopuntia marenae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Felálló hajtásokból álló kis bokor, 15–60 cm magas. Gyökere vaskos, gumószerű raktározó gyökér. Hajtásai átlagosan 20 cm hosszúak, átmérőjük 8–15 mm, kezdetben finom szemölcsökre tagoltak, később sem bordák, sem szemölcsök nem látszanak. Apró, hegyes, hosszúkás pozsgás levelek a fiatal hajtások csúcsán rövid ideig láthatók, hamar lehullanak. Színük sötétzöld vagy vöröses.
Tövisek
- Középtövis: 2–6 db, 1–2 cm hosszú, a leghosszabb fehér, a többi rövidebb, sötétebb árnyalatú
- Peremtövis: 7–12 db, 3–10 mm hosszú, fehér színű; fiatal töviseket rövid ideig rózsaszínes tövishártya borítja
Generatív test
Virág
Hajtáscsúcson fejlődnek, nappal nyílnak, estére részben bezáródnak, 2–3 napig nyílnak. Átmérőjük a teljesen kinyílt lepellevelekkel 6–8 cm.
- Lepellevelek: külső ék alakú vagy kihegyesedő, zöldes vagy zöldesbíbor; belső 12–14 db selyemfényű fehér
- Ivarlevelek: porzók 2 cm hosszúak, érintésre érzékenyek; portokok sárgák vagy krémszínűek; bibe fehér vagy krémszínű
Termés
Beszáradó, a hajtással egybeolvadó, csak felrepedve különül el.
- Magja: fehér, sárgás vagy szürkés, vese alakú, kb. 23 mm-es
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Sonora állam, Bahia Kino (Kino-öböl) környéke, Bacuachic folyó torkolata, Caborca környéke; 300 méteres tengerszint feletti magasság
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: aprózódott kőzet, sziklák, pázsitfüvek, ritkás lombhullató cserjék között, vagy növényzet nélküli felszíneken; előfordul más kaktuszokkal, például Ferocactus emoryi, Lophocereus schottii, Stenocereus thurberi, Opuntia fulgida mellett
Kultúrában tartás
Visszafogottan fejlődik, kompakt, formás kis bokrot alkot. Tavasztól őszig teljes napfényen tartható, esetleg mérsékelt árnyékolással. Drénezett talajba ültetve a szabadban, csapadék elleni védelem nélkül is jól fejlődik. Virágzás nyár második felében, a frissen hozott hajtások csúcsán. Télen teljesen szárazon, 5–10 °C-on pihentetendő. Bonsai-szerű hatás érhető el, ha a vaskos gyökérzet részben a talaj felszíne fölé kerül.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj jellegzetes, felálló, később részben oldalirányba hajló hajtásai és a vaskos, gumószerű gyökérzet különíti el más opuntioid fajoktól. Fiatal tövisei rövid ideig rózsaszínes tövishártyával fedettek.
Taxonómia és filogenetika
A faj első leírójaként helyesen Sidney H. Parsons szerepel, korábban W. E. Parsons-t tüntették fel hibásan. 1932-ben Wilcoxia-nak azonosították, majd kultúrában történő virágzás után írták le Opuntia-ként. Az elfogadott rendszertan szerint Corynopuntia nemzetségbe helyezve.
Egyéb
Érdekes, bonsai-szerű hatású kompakt faj, igénytelen, kültéren és üvegházban egyaránt tartható, virága már fiatal hajtásokon jelentkezik.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
- Kép: Lukoczki Zoltán
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 457. kártya