Ferocactus fordii subsp. fordii
| Ferocactus fordii subsp. fordii | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Ferocactinae |
| Nemzetség | Ferocactus |
| Faj | Ferocactus fordii |
| Alfaj | Ferocactus fordii subsp. fordii |
Tudományos név
- Ferocactus fordii subsp. fordii sec. Hunt 2006
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév (Ferocactus) a latin „ferus” (= vad) szóból ered, a nemzetség fajainak erőteljes tövisezetére utal.
- A fajnév (fordii) az amerikai Lyman M. Ford dísznövénykertész nevét őrzi, aki Kaliforniában, San Diegóban élt, és jelentős szerepe volt kaktuszok begyűjtésében és terjesztésében.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Kaliforniai-félsziget (Lagoon Head környéke)
- Első leírása: Revista Cactacearum 1: 56 (1899); 2: 81 (1900)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose (1922)


A(z) Ferocactus fordii subsp. fordii szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Általában magános növény, ritkán sarjakat fejleszt. Hajtása lapított gömb vagy gömb alakú, ritkán haladja meg a 25 cm átmérőt. Idős példányok rövid hengeres formát is felvehetnek, legfeljebb 50 cm magasságig.
Színe sötétzöld, olykor kékes árnyalattal.
Szemölcsök
A bordák száma kb. 21, magasságuk elérheti a 2 cm-t, szemölcsszerűen tagoltak.
Areolák
Oválisak, gyapjasak.
Tövisek
- Középtövis: 4–7 db, szürke vagy vöröses színű; a legalsó 4–7 cm hosszú, lapított, enyhén horgas, néha csavarodott; a többi többnyire hengeres és egyenes
- Peremtövis: kb. 15 db, legfeljebb 3 cm hosszú, világosabb színű, változó vastagságú és hosszúságú
Rövid nektártermelő tövisek is jelen vannak.
Generatív test
Virág
A virágok a hajtás csúcsa közelében, fiatal areolákon fejlődnek, tölcsér alakúak, kb. 3 cm hosszúak és szélesek.
- Lepellevelek: a külsők barnásvörösek világosabb széllel, a belsők tojásdadok, sötétebb középpel és világosabb, enyhén rojtos szegéllyel
- Ivarlevelek: porzószálak felül vörösek, portokok narancssárgák; a bibeszál vöröses, a bibe sárga, 9–11 ágú
Termés
Tojásdad, rózsaszín vagy sárga.
- Magja: kb. 2 mm-es, fekete
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Kaliforniai-félsziget nyugati partvidéke, valamint a San Martín-sziget
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: parti homokos és kavicsos területeken, alacsony humusztartalmú talajokon vagy közvetlenül az alapkőzeten él, 0–50 m tengerszint feletti magasságban, többek között Yucca fajok és más Cactaceae taxonok társaságában
Kultúrában tartás
A nemzetség egyik legkorábban virágzó faja, már 7–8 cm átmérőnél virágzásra képes.
Lassan növekszik, de kompakt, dekoratív megjelenésű növény. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajt igényel.
Egész évben nagyon világos, napos helyet kíván. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényel, télen teljesen szárazon tartandó.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Korai virágzása és viszonylag kis termete jól elkülöníti más Ferocactus fajoktól.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Cactaceae családba és a Ferocactus nemzetségbe tartozik.
Egyéb
Az Echinocactus fordii nevet a leírást követően több, Ford által forgalmazott Ferocactus fajra is alkalmazták, ami névhasználati zavart okozott. A helyzet később Purpus és Rose munkája nyomán tisztázódott.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán, Papp László
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 321. kártya