Kategória:Cordyline
| Cordyline Comm. ex R.Br., | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Lomandroideae |
| Nemzetség- csoport |
Cordylineae |
| Nemzetség | Cordyline |
Tudományos név
- Cordyline Comm. ex R.Br., 1810
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Cordyline a görög kordyle (κορδύλη) szóból származik, amelynek jelentése „duzzanat”, „csomó” vagy „buzogány”. Ez az elnevezés a nemzetség számos fajára jellemzően megvastagodott, húsos, koloncos föld alatti gyökérzetre vagy rizómákra utal. Philibert Commerson használta először a nevet, de érvényesen Robert Brown publikálta 1810-ben a Prodromus Florae Novae Hollandiae művében. A klasszikus görög etimológiát (Liddell–Scott–Jones) alátámasztják a modern botanikai névtárak is (Stearn, Genaust), kiemelve a raktározó szervek buzogányszerű alakját.
Típus
- Cordyline cannifolia R.Br.; Robert Brown, Ausztrália, Queensland, 1802.
- Első leírása: Robert Brown, Prodromus Florae Novae Hollandiae 280. oldalán, 1810-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.
Cordyline képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Taetsia Medikus 1786
- Terminalis Rumphius ex Kuntze 1891
- Carludovica P.Beauv. 1819
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség tagjai évelő, fásodó szárral rendelkező cserjék vagy kisebb fák. A szár általában felálló, gyakran el nem ágazó vagy csak a csúcs közelében elágazó. A levelek sűrűn, spirálisan helyezkednek el a hajtás végén, alakjuk a szálastól a széles lándzsásig terjedhet, textúrájuk bőrszerű. A gyökérzet karakterisztikus, húsos, fehér rizómákból áll, amelyek gyakran koloncosan megvastagodnak.
Generatív test
Virág
A virágzat nagy méretű, gazdagon elágazó végálló buga. A virág kicsi, hímnős, harang vagy tölcsér alakú.
- Takarólevelek: Hat lepellevél, amelyek az alapjuknál rövid csővé forrnak össze, a külső lepellevél és a belső lepellevél általában hasonló színű (fehér, rózsaszín vagy lila). Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: Hat porzószálak, amelyek a lepelcső torkához nőttek, a portokok sárgák. A termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál vékony, a bibe fejecskés. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés húsos, gömbölyded bogyó, amely éretten piros, kék vagy fekete.
- Magja: Fekete, fényes, vese alakú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Délkelet-Ázsia szigetei, valamint Dél-Amerika trópusi vidékei.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként trópusi és szubtrópusi esőerdőkben, valamint nedves tengerparti bozótosokban fordulnak elő.
Kultúrában tartás
Világszerte kedvelt dísznövények, különösen a színes levelű változatok. Jó vízelvezetésű talajt és világos, de a közvetlen tűző naptól (fajtól függően) védett helyet igényelnek. Fagyérzékenyek, kivéve az új-zélandi Cordyline australis fajt, amely mérsékeltebb övön is megél.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Gyakran összetévesztik a Dracaena nemzetséggel. A fő különbség a föld alatti részekben rejlik: a Cordyline gyökérzete fehér és húsos rizómákat tartalmaz, míg a Dracaena gyökerei sárgák vagy narancssárgák, és nem képeznek ilyen típusú rizómát.
Taxonómia és filogenetika
A nemzetség az APG IV rendszertan szerint a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Lomandroideae alcsaládjába tartozik. A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség közelebb áll az ausztrál Lomandra csoporthoz, mint az agávékhoz vagy a sárkányfákhoz.
Forrás
A(z) „Cordyline” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.